rés a présen - Új vérrel - Kátay Zoltán kultúrfelelős

  • .
  • 2010. november 4.

Trafik

rés a présen: November 5-én indul a Millenárison a Babel Sound Fesztivál. Mi ez? Kátay Zoltán: Idén nyáron indult balatoni helyszíneken, azért, hogy koncertekkel teremtsünk alkalmat a magyarok és a világ kultúráinak bemutatására.
A budapesti fesztivál fókuszába helyeztük a zsidó, az arab és a cigány kultúrát, hogy az utóbbi évtizedben elmélyülő civilizációs és kisebbségi konfliktusokra a magunk módján válaszoljunk.

rap: Kik lépnek fel?

KZ: A program gerincét a dalaiban a fajgyűlölet ellen küzdő, szókimondó Rachid Taha, a marokkói származású izraeli Shlomo Bar, a szintén marokkói származású magyar Said Tichitivel közös koncertje, az autentikus cigányzenét játszó Parno Graszt fellépése adja, míg a Les Touffes Krétiennes és az Anselmo Crew szolgáltatja a talpalávalót szombat estére.

rap: Kik a kedvencek?

KZ: Kétségkívül Rachid Taha és Shlomo Bar a két legismertebb fellépő. Mindketten - ahogy Kiss Erzsi is - új albumot mutatnak be, de talán a legérdekesebbek azok a még névtelen zenekarok, amelyek egyenként 5-6 ország zenészeiből verbuválódtak, vegyítve különböző kultúrákat. Így kerül egymás mellé a Sleeping Camels zenekarban például a lengyel vibrafonos, Bernard Maseli és az elefántcsontparti basszusgitáros-énekes, Manou Gallo, vagy a Taram zenekarból Bojana Nikolic szerb énekesnő és az egyiptomi neyművész, Mohammed Antar, esetleg a harmadik bandában a flamencoénekes Paloma Povedano és a fiatal tunéziai qanunművész, Daly Triki.

rap: Mi újat hoz a Babel Sound a hazai zenei életbe?

KZ: Ha a közönség is úgy akarja, és elegendő nyitottsággal fordul a kezdeményezés felé, akkor leginkább talán lendületet, hogy a kezdeményezés felpezsdíti az érdeklődést.

rap: Örök kérdés: mi a világzene?

KZ: Nekem - szűk értelemben véve - bizonyos nép tradicionális zenéjéből táplálkozó műfaj, amely azt elhagyva, más műfajokkal, más felfogásban vagy éppen modern technikával frissül fel. Nehéz lenne favoritot kiemelni, de az elmúlt időben Mali zenéje kötött le talán legjobban, a Tinariwen vagy Habib Koité.

rap: Hol lesz legközelebb BS?

KZ: Lesz? Van: hétvégén a Millenárison. Amúgy meg utána is érdemes résen lenni, mert kisebb vagy nagyobb koncertek bármikor lehetnek, annyi biztos, hogy a Balaton mellett jövő nyáron mindenképp folytatjuk.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.