tévésmaci - A sül Hubert-Marie Rubini kését keresi

  • .
  • 2009. május 28.

Trafik

Mi ez, bazmeg? - hajított egy fényképekkel teli dossziét Bombitz főhadnagy Császár asztalára, egyből az iroda ajtajából, amit lendületesen be is csapott maga után. Neked is szevasz - adta a lazát a főtörzs, de ahogy a képek után nyúlt, meglátszott az ijedtsége.
Ez a régi Lenin- szobor, sokan vannak, biztos valami régi ünnepély, tudod, novhét vagy valami ilyesmi. Az, isten barma, KISZ-avatás! Ez most van, te szerencsétlen, míg itt tömöd a fejedet kakaós csigával! Itt, a rohadt életbe, tőlünk kétszázötven méterre, élőlánc vagy mi a kurvaanyja, ne zabáljál már! Császár csupán zavarában tört le egy darabot a süteményből, inkább a kicsit ragacsos ujját akarta valahogy megtörölni, már így is hagyott egy jó vaskos ujjlenyomatot épp az "élőláncos" kép sarkán. Na, itt vagytok még? Megyünk már, de mit csináljunk? Hogy került ide Lenin? Ki hozta ide, filmeznek valamit? Tudod, milyen kocsedó lesz itt, ha ennek híre megy?

Márpedig híre megy, mert Athina néni épp ebben a pillanatban vette be magát Csepel gyakorlatilag egyetlen működőképes pénzes telefonfülkéjébe, a Szent Imre (egykori Tanácsház) tér iskola felőli sarkán. A "betonon", a trafik előtt. És Athina néni nem viccelt, előbb az RTL Klubot, majd a tv2-t hívta. Na, mi vagyunk még evvel így.

Pénteken (29-én) 13.30-kor megint Audrey Hepburnnel nyitjuk a napot az RTL Klubon. A Tolvajrománc békebeli romantikus kalandfilm a nyolcvanas évek második feléből. 17.20-kor a filmplűn az RRRrrrr!!! pedig egy franszia vígjáték a nagy Gérarddal 2004-ből, amiben Sajt János is fontos szerepet kap (meg nevének helyes, sőt bájos megfejtői is). S ha már a sajtok és a szalmakrumpli hazájában fényesítjük a rezet, estére lenyomhatjuk a Filmműzeó D'Orsay-val A fekete tulipánt, fél tíz után kicsivel.

Szombaton a filigrán szépségek tiszteletére okítom a vombatom este kilenckor az m2 előtt, hisz ki játszik a Sabrinában? - először úgy volt, hogy a nagyanyám, de ittasan jelent meg a castingon. Az MGM-en ekkor már persze fél órája megy a Hosszú lé, ami annyira blaxploitation movie, hogy csak Vágvölgyi B. és Réz Andrások tudják kimondani a nevit. Yo, man! Az 1992-es darabban olyan projektniggák nyomják, mint a házi orvosom kis pályakezdő famulusa, Omar Epps, a boldogult emlékű Tupac Shakur vagy éppenséggel Sam Jackson. Múlt héten méltatta a szomszéd rovatban a dottore a Piás polák bérgyilkost, mire az HBO értett a szóból, s 22.15-kor már hozza is.

Vasárnap este tíz után kerülünk választás elé: vagy az Aviátort nem nézzük meg 22.40-kor a tv2-n, vagy én a Lopott csókokat se 22.05-kor a Filmmúzeumon.

Hétfőn mit nekem Lenin, ha magyar filmeket adnak, én nem bírok magammal, maradván tegnapról a Filmmauzóleumon, délután kettőkor csak úgy iszom az Egy kicsit én, egy kicsit te című Gyarmathy Lívia-röpiratot a jobb sorsra érdemességről. S így vénségemre már az Egészséges erotika sincs ellenemre este kilenckor ugyanitt.

Kedden skót szoknyát öltök, s egy újabb UNICEF-nagykövettel találkozom: 11.40-kor a tv2-n Huszonötmillió fontos váltságdíj Roger Moore-ral. Estére vissza a magyarokhoz, kilenckor Roncsfilm a Dunán a könnyű testű sertésről, a Filmmúzeumon pedig 21.35-kor az Eszkimó asszony fázik, zik, zik.

Szerdán, ha önök izlandi filmet rendeznének, biztos a Hideg fény címet adnák neki? Nem inkább a Pálmafák, gatyarohasztás és banáncefre lenne a befutó? A Duna mindenestre 22.45-kor megreked az old scool megoldásnál. Zorán apja biztos megnézi este nyolckor az Egy király New Yorkban című 1957-es tévedést, de én csak akkor, ha fellép benne Elvis is.

Csütörtökön eljön hozzátok Gózon Gyula és Koletár Kálmán az m2-re 22.35-kor, az Én és a nagyapámmal. Pont vége lesz addigra az MGM-en a Hairnek, mert 20.30-kor kezdték. Ellenben a 0.10-kor ugyanitt kezdődő Kazan-filmért is megéri tán fönnmaradni, hisz A látogatók épp arról szól, mit kell csinálni az árulókkal, és ezt az idős Elia nyilván jól tudta, hisz boldogot, boldogtalant fölnyomott az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságnak. Hát ne tévézzenek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.