tévésmaci - A sül simán gútentág

Mit jelent? - kábé így fordíthatnánk le azt a hörgést, amitől Bútorraktár azonnal kijózanodott. Pedig hát, volt miből neki, hiszen egész este őt itatta mindenki, neki kellett mindenkivel "csak még egy" rakit felhajtania, mindenki neki fizetett, még a dizőz is a saját számlájára hozatott fel konyakot az öltözőjébe, amikor Bútorraktár a tiszteletét tette nála.

Ám ha valakinek egy másfél mázsás, ugyancsak meglehetősen ittas, vérben forgó szemű bolgár hajófűtő a nyaki ütőeréhez nyom egy rövid pengéjű, ám jól érezhetően borotvaéles kést, az előfordul, hogy rapidité józanodik ki. Nem mintha Bútorraktár úgy ítélte volna meg, hogy olyan fene sokra ment a kijózanodással. Az arcuk (már ha lehet így nevezni e két éppen szétfolyni látszó masszát) alig egy centiméterre volt egymástól. Lehet, hogy nem is a kés, hanem a bolgár lehelete volt a kijózanító. Mit jelent? - hörögte újra a támadó. Bútorraktárnak nem volt ideje végiggondolni, hogyan bukhatott le, de egyből világos lett, hogy a káromkodóverseny megnyerése a rövid távú sikerek és csillogás után a hamari véget jelentheti neki. Mit jelent? Azért az mégiscsak pech, szögezzük le, ha az ember egy pireuszi kocsma káromkodóversenyén egy olyan bolgárral fut össze, akinek a nénikéje meg a bácsikája Halásztelken bolgárkertész, és az illető gyerekkorában mindig őnáluk nyaralt, így megtanulta az összes magyar káromkodást... Látják, ezért nem szabad csúnyán beszélni. Menjünk inkább tévézni, basszus!

Pénteken (24-én) este nyolckor a Filmmúzeumon a Sörgyári capriccio nekünk arra jó, hogy elmeséljük, hogy a múlt héten, amikor a Gyöngyök a mélybent ajánlottuk, akkor lazán összekevertük a Pacsirták cérnaszálonnal, tehát nem "Menzel jócskán kiérlelt Hrabal-adaptációjáról" volt szó, hanem a legelsőről (egy ötepizódos szkeccsfilm részeként). Elnézést kérünk, csehül: szorács. Este tíz előtt öt perccel az m2-n A megtalált idő című fr.-ol.-port. film nyilván a nem könynyen olvasható P. Marci barátunk viselt dolgait tárgyazza. Az m1-en 23.40-kor kezdődő Nővérek pedig egy 1973-as fekete-fehér De Palma-darab - a szerző művészi korszakából, bizonyára.

Szombaton a vombatomról szól az Egy király New Yorkban a Filmmúzeumon (18.45). Vagy Chaplinről. Ugyanitt 22.20-kor egy angol-ír thriller, a Partra vetve, amiről azt kell tudni, hogy én nem nézem meg. Nem szeretem James Spadert.

Vasárnap is maradunk kicsit a csatornán, hogy el ne mulasszuk 14.55-kor Az Angyal vérbosszúját. 16.10-kor lépünk az MGM-re, a szokásos Hairre. Az HBO-n 18.10-kor napjaink egyik nekem teljesen felfoghatatlan sikere, az Éjszaka a múzeumban lesz. Este egy különösen elbaltázott Dürrenmatt-adaptáció, Az ígéret megszállottja Jack Nicholsonnal és Helen Mirrennel az m2-n, 22.50-kor.

Hétfőn a legendák szerint a filmtörténet legnagyobb bukása, Michael Cimino barátocskánk A mennyország kapuja című nagylélegzetű blöffje az MGM-en este fél kilenckor. Szerintem azért bukott meg, mert már az elején bántják benne a jó szlovákokat.

Kedden Négyszáz csapás a Filmmúzeumon nyolckor este, utána pedig (21.35-kor) az Úri passziók című angol krimi, ami 1940-ben Kenyában játszódik. Szerintem látták már mindkettőt.

Szerdán este nyolckor WALL-E, a kis aranyos szemetes az HBO-n, Pixáréktól. Aztán a Duna tévé fél tízkor végre lenyom egy jó kis chilei filmet, annyira vártam már. A Zuhanás 2005-ben készült, mint annyi más film szerte a világban.

Csütörtökön matinén láthatjuk Hitlert Bruno Ganz képében vitézkedni. A tv2 11.55-kor két részben adja le A bukás - Hitler utolsó napjai című 2004-es német dolgozatot (2/2: holnap ugyanekkor). 14.30-kor a gyermeteg lelkű felnőttek lesznek nagy bajban, hisz dönteniük kell, hogy belevágjanak-e Danny Boyle 2007-es Milliók című művébe az RTL Klubon, vagy várjanak 25 percet az HBO újabb pixárkodására, a L'ecsóra. Én csak este ülök le a tévé elé, de nem biztos, hogy a Dunán kilenckor kezdődő 2004-es norvég Szörnycsütörtökre bekapcsolom. Más meg nincs, úgyhogy maguk se kapcsolják be a tévéjüket, soha többet.