tévésmaci - Hol a szamár, he?

Amikor Sztupa és Troché rövid ideig a Sigurcello Cirkusszal utaztak, az volt az első, amit meg kellett tanulniuk, hogy mindenhová először a sátrasok érkeznek, de ők azok is, akik utolsóként távoznak. Kezdetben egyáltalán nem értették, hogyan lehetséges ez.

Szerdán megérkeztek valami svájci falucskába (a konkrét esetben a Lugano melletti Sureggióba), s a focipályán már szinte állt is a nagysátor, legalábbis a ponyva ki volt feszítve, és serényen dolgoztak rajta az emberek. Hogy van ez? Tegnap, amikor eljöttünk Monte Carassóból, még épp csak kezdték bontani, ma meg már itt áll. Este a direttóréval snapszozva megtudták az igazságot: Porfirio Sigurcello cirkuszának két sátorállító csapata, és bizony két sátra is van. A Cirko Sigurcello nem volt egy szegényházi vállalkozás, Porfirio valaha a nagy világszínpadok ünnepelt csillaga volt, s degeszre kereste magát, kiöregedvén a mellényzsebéből meg bírta alapítani a társulatát. Talán még önök is ismerik a nevét, vagy hallottak a Hófehérke és a 7 Sigurcello világszámáról. Hát persze! Légtornászok voltak, és törpék. Törpe légtornászok, és fantasztikusan ügyesek. Négyen voltak testvérek, három fiú és egy lány, Linabella Sigurcello (a számban: Morgó, folyton fenékbe rugdosta a testvéreit a trapézon, akik leestek, szaltóztak közben, majd Porfirio sorban elkapdosta őket). Porfirio nem volt alacsony termetű, úgy százhetvenöt centi magas lehetett, de rögtön látszott rajta, hogy ő is törpe, a többiek kicsik voltak, s a melléjük szerződtetett három artista is kicsi volt. Hófehérkét egy ismert szépségkirálynő adta, szerepe szerint szédült a kupolában, és a törpéknek kellett megmenteniük. Van is egy DVD-nk róluk, de nem tudjuk megnézni, mert kezdődik a tévéműsor.

Pénteken (18-án) századszor is megnézzük délben (13.15) a Cinemaxon a free cinema gyöngyszemét, a Szombat este, vasárnap reggelt.

Szombaton önök is fütyülik velem a Híd a Kwai folyón zenéjét, délben (13.30) végre újra a filmplűn. Retróműsorunk másik két mai állomásán megtekintjük először Hicskókai Alfrédó Pszihó című filmjét 21.40-kor a Cinemaxon, melyben a panzionárius megböki a szendét, s a kamera a lefolyó fenekére néz. S ha ez még nem elég, ott van a Filmműzeón a Sleepers - Pokoli lecke 1996-ból, amely filmalkotásban fegyveres fiatalok fontoskodnak (afféle kukták ők a Pokol konyháján).

Vasárnap tegye fel a kezét, aki felkel reggel 9.20-ra, hogy a Cinemaxon megnézze a 20. század vége legtúlértékeltebb rendezőjének, Peter Greenaway-nek jó negyedórás rövidfilmjét, a Kedves telefont! Nos, akik megtették, ebéd helyett büntiből 13.05-kor magukévá teszik ugyanitt Eric Rohmer 1986-os édelgését, A zöld sugarat, mely műnek magán a zöld sugáron (a szópár a giccs fogalmának kevésbé alpári meghatározása) kívül semmi köze Verne Gyula hasoncímű regényéhez, amit persze önök - smacival szemben - egyáltalán nem olvastak. Ellenben a Tabán moziba eljártak ilyen Zöld sugarakat, Muratovákat és hasonlóan magas művészi rendfokozatú dolgokat nézve csajozni/pasizni: hah, juventus ventus.

Hétfőn a Drót néhány epizódjának rendezőjeként világhírűvé lett Agnieszka Holland fércművét, a Janosik: Egy igaz történetet is megnézhetjük az HBO-n 21.45-kor, ha este hatkor kipipáltuk a Cinemaxon a Rockyt. Janosik felteszem a neves rablovics lehet, Rocky meg a bokszoló.

Kedden cipóvá tévézzük a fejünket, mert tudunk élni. Liliomfi a Dunán este fél kilenc előtt? Sophia Loren a Vittorio de Sica rendezte Az utazásban délután öttől az MGM-en? A Filmmúzeumon kilenckor a Boszorkányt vettem feleségül 1942-ből, ff-ben, Veronica Lake-kel? Utána Kifulladásig? Micsoda kifulladásig?

Szerdán Fuller Samutól A nagy vörös egyes 18.10-kor a Cinemaxon, fél tíz után meg ugyanitt Derek Jarman Caravaggiója.

Csütörtökön ezek után én már ugyan be nem kapcsolom a tévét, különben meg eddig is csak a vb-meccseket néztem.

Mert, tudják, az a baj ezekkel a filmekkel szerintem, hogy a többségük vagy atom közhely, amit ezerszer láttunk már a moziban, vagy úgy marhaság, ahogy csak van. No tv!