tévésmaci - Kutyák és plüssmadarak

Amikor Sztupa és Troché repülőgépe leszállt, feltűnő volt a hőmérséklet-különbség, pedig ki sem tették a lábukat a kontinensről. Igaz, hogy november volt.

A légiutas-kísérők már időben figyelmeztették az utasokat, hogy ne vegyék fel a nagykabátjukat, vigyék inkább a karjukon. A tranzit, a vám, az útlevél-ellenőrzés (jócskán Schengen előtt járunk az időben) még simán ment. A csomagjaikkal sem kellett vesződni, elővigyázatosságból mindig csak kézi poggyásszal utaztak. A várócsarnokban is egyből kiszúrták a Mr. Sztupa, Mr. Troché feliratú rajzlappal integető fiatalembert, minden klappolt, a meglepetés akkor érte őket, amikor kiléptek a reptér csarnokából a levegőre - olyat addig még nem tapasztaltak. Mivel már a parkoló is eleve jó messzire volt, ráadásul a fogadásukra kirendelt süvölvény annak is a legtávolabbi csücskében tette le a némileg viseltesnek ható, ám sok színben pompázó FIAT 128-as Abarthját, szóval így bőségesen nyílott módjuk töltekezni a vadiúj élménnyel - a levegővel. Troché csak évekkel később tett kísérletet rá, hogy megpróbálja elmesélni. Az alábbiakban e próbálkozást kíséreljük meg rekonstruálni. "Olyan volt, mintha a minket körülvevő tágabb közeg egy végtelen terrárium lenne, aminek az alja fenyőágakkal van beterítve, s a levegő folyékony halmazállapotú, aminek a tetején, valahol, ahol az égnek kéne lennie, héjastul karikára szelt citrusfélék és ismeretlen, egzotikus gyümölcsök úszkálnak. Már késő este volt, de tényleg nem kellett felvenni a kabátot, s csak haladtunk előre ebben a bódító, sűrű légben, kipufogószagnak kellett volna lennie, de még csak hasonlót sem éreztünk." Menjünk inkább tévézni, nem? Ott biztos nem érnek ilyen meglepetések.

Pénteken (11-én, 15.40-kor, az HBO-n) megkezdjük a felkészülést karácsonyra, Dickens Karácsonyi énekének legutolsó (méltatlanul alulértékelt) adaptációjával, amiben az az érdekes, hogy a moziban IMAX-ben meg 3D-ben meg minden ilyen huncutságban nyomták, és akkor hogy mutat a tévében. Ha a technikai hátrányok dacára is jó, csak le kellett jönnie valaminek Dickensből is.

Szombaton este megint együtt énekelünk, kedves nézőim! Sőt kezdjük már most: bárábárábá... Fél nyolckor a Dunán Egy férfi és egy nő, Claude Lelouch grandiózus giccse Francis Lai imént idézett slágerével, és akkor újra: bárá-bárá-bá! Simán vége is lesz, mire a South Park moziverziója (Nagyobb, hosszabb és vágatlan) elkezdődik a Filmmúzeumon (22.35) - ha jól emlékszem, van valami kavarás a szinkron körül, biztos ez az igazi és az egyedül hiteles. De még egy óráig sem kell kibírni, mert 23.30-kor evickélhetünk vissza a Dunára, ahol a különösen eredeti című Kis Moszkva című 2008-as lengyel film veszi kezdetét. Fogadjunk, hogy lesz benne bűnözés!

Vasárnap elszakadunk a bűn forró és izgalmas világától, s lelki csipkésségünk szinten tartása végett megtekintjük az Emma című Jane Austen-adaptációt este negyed tízkor a Dunán, de ha háromnegyed óra múlva már nagyon hiányzik a bűnözés, nyomjunk egy fess oxigénmaszkot a pofánkra, és zúzzunk a Filmmúzeumra, mert kezdődik a Kék bársony.

Hétfőn testvérlapunk, a Kutyák és Lovak mutatkozik be este fél tízkor a ViaSat3-on (Sztárom a párom), és éjjeli háromnegyed egytől megcsodálhatjuk a bikiniben táncoló Domján Editet az Oldás és kötés kockáin.

Kedden a Cinemaxon 23.40-kor Pár dollárral többért, rendezte Káel Csaba. Ja, bocs, nem, Sergio Leone! Minden érintettől és Szalai Annamáriától is elnézést kérek. Én persze, amilyen majom (spanyolul: mahom) vagyok, már kilenctől megnéztem a Filmmúzeumon a Szereti ön Brahmsot?; Anatole Litvak miután lerendezte a magyar forradalmat, rögtön rátért a szerelemre. Hogy milyen igaza volt, arról a legendavilág leghíresebb filmkritikája szól (a helyes megfejtők évszaknak megfelelő italt nyernek: zöld Tetley). Utána innen indul A vágy villamosa. Volt az RTL Klubon negyed tízkor Casino is, de kinek van annyi tévéje, hogy ezt mind nézze? Még az az egy is sok.

Szerdán műsorszünet.

Csütörtökön az ismétlése.

Csak óvatosan tévézzenek!