tévésmaci - Lexebb állat a tapír

  • .
  • 2010. április 22.

Trafik

Amikor Sztupa és Troché az első tavaszi napsütést meglátta, épp vidéken robogott a gőzparipa. Vitte, vitte hőseinket egy távoli kis faluba, ami még a szomszéd falutól is nagyon messzire esett, de annyira, hogy át is kellett szállni, konkrétan egy nagy fánál, ami látszólag a mező közepén helyezkedett el, s tagadhatatlanul kétfelé ágazott alatta az út, már ha azt a kétszer két vaskosabb keréknyomot útnak lehetett nevezni.
Márpedig lehetett, hisz' az egyik volt a Bezzegi út, másik meg a Szigeti út. A kocsis (mondhatnánk inkább szekeresnek: Csiccse Zsebő, amúgy) mindennap, ha fújt, ha sütött, kiment a fához (szederfa volt, ezen nincs mit csodálkozni) hatra este, s a másik szekérről átszálltak a távoli faluba tartók, a szomszéd falusiak meg fönnmaradtak a vasútállomásról érkező, s a fától kisvártatva továbbhajtó kocsin, megvárva türelmesen, míg Kishonti (a másik kocsis) felkiáltott, hogy: nyeee! - s a gyeplővel meglegyintette a lovak hátát. Mire nekizökkent a két sárga. Télen olykor még az ostorával is a levegőbe suhintott, de inkább csak a hideg ellen. Csakhogy Sztupa és Troché még elég messze voltak az efféle úti nehézségektől, vidáman szaladt velük a kis csühös, úgy becsülték, hogy vagy másfél órányi út hátravan még nekik. Nekünk viszont azonnal el kell menni tévézni, mert a késedelemért nyilván bírságot kell fizetni. Főhatóságit.

Pénteken (23-án) este, 22.20-kor az m2 egy török filmművel keresi a kedvünket, ahogy elnézem, már a címe hallatára megoldotta a bugyellárisát az Eurimage: Takva - az istenfélő Muharrem. Van egy tippem, miszerint távoli és egzotikus helyen járunk, és lassan beszűrődik az európai civilizáció, minek hatására a hősök rövid tétovázás után csendben szintetizálni kezdenek (lásd még: fotoszintézis). Szünet: megyek és ellenőrzöm a feltevésemet az imdb-n. No, nyertem-e? Na, egy sörbe!

Szombaton gyereknap! Az m1-en 22.40-kor kezdődő Szökésben című 2005-ös ügydarabot egy bizonyos Jegor Koncsalovszkij rendezte. A 0.30-kor a Filmműzlin startoló Hidegtálat pedig jól tudjuk, hogy Bertrand Blier (a papa kétségkívül nagy arc volt, önök tán Javerként emlékeznek rá, én persze haverként). Nem fogják elhinni, a Pobeg a (harrison) fordulatos amerikai kergetőzés ruszki remake-je, ilyen nincs, de mennyire igazuk van (nekem is lenne mindjárt pár tippem, hogy miből kéne orosz remake vagy magyar).

Vasárnap serdületlen lelkületű és arculatú rajongóknak a Harcosok klubja 0.40-kor a tv2-n, de a retró csávók már 23.05-kor megnézhetik az MGM-en Marlon Brandóval és Anna Magnanival az Orfeusz alászállt. Mondd, te kit választanál, a bőrt vagy a Kígyóbőrt?

Hétfőn a művelt világ megünnepli Denzel Washington születésnapját vagy barmicvóját, magyar részről a tv2 és az RTL Klub visz koszorút, előbbi 11.20-kor belekezd a Kiálts szabadságért! című erősen dél-afrikai tárgyú brosúra vetítésébe, melyben Steve Bikót adja tán hősünk, utóbbi pedig 14.10-kor hozza az Antwone Fisher története című agitkát, amit immár nem csak színészi, de rendezői munkájával segít nevezett.

Kedden a hét második, s egyben uccsó nézhető darabja, a Nápoly aranya este kilenckor a Filmműzeón. Tudják, mi Nápoly aranya? Szerintem a pizza. Rokonaim szerint az öböl. Üzletfeleim szerint a szeméthegyek a Piazza Garibaldin. Öreganyám egyenesen San Gennaro kincsére esküszik. A szerkesztőség vasutas tagjai viszont a Circumvesuvianára (Ferrovia e Funivia). Ámde Vittorio de Sica - Sophia Loren, Silvana Mangano, Eduardo De Filippo és Paolo Stoppa hadrendbe állításával - másról beszél öt epizódból szerkesztett felszólalásában: valami speciális szeretetreméltóságról, ami nyilván a sós levegőtől jön a helyieknek, és senki másnak nincsen is ilyenje (hittük addig, míg a csehek, majd az angolok nem kezdtek hasonló filmeket fabrikálni hollywoodi fűszerezésben).

Szerdán nem tévézünk.

Csütörtökön lesz az m2-n 23.20-kor egy 1929-es, vagyis nyolcvanegy éves angol krimi, a Zsarolás. Mit gondolnak, ki rendezte? Ne is válaszoljanak, én is tudom. Az igazi férfiak soha nem tévéznek.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.