tévésmaci - Robin Hód a cseh arisztokrácia ellen

  • .
  • 2007. február 1.

Trafik

Olyan friss, hogy még talán forró is. A Sztornó még ki sem kopott egészen a mozikból, a lusták máris nézhetik a fotelból.
Valami ilyesmit írt róla a helybéli lágyszívű kritikus (ahelyett, hogy öklének buzogányával helyezte volna az egyetemes műtörténetbe az érdemdús darabot): ez egy rémálom. Holott nagyon is valóságos keretek között játszódik. Egy negyvenes évei elején járó középiskolai történelemtanárnak nehézségei támadnak az adóhivatallal, holmi útelszámolás kapcsán. E nehézségek, bár kétségkívül pimfnek látszanak, mégis rosszindulatúnak bizonyulnak, egészen a teljes összeomlásig. Az "egy csapásra bedől minden" gyakorta megénekelt filmes szám, nyilván nehéz megtalálni hozzá az alig használt formát. Itt valóságos a város, valóságos az asztal, a szék, a lakás, amit el kéne végre cserélni, a munkahely. Megszólalásig valóságosnak tűnnek a szereplők, pont a megszólalásig. Asszony, gyerekek, anyós, após, kollégák. Ám ha egyszer kinyitják a szájukat..., rögtön olyat mutatnak, amit csak valami kabarétréfa-szerűen horrorisztikus álomban várna az ember.

Pénteken (2-án) olyan korán kelünk, hogy az voltaképpen még a múlt hét: a Spektrumon fél hét után öt perccel indul a Verne-expedíció! Amiről mindjárt a heti találós kérdés jut az eszembe: ki járt Triesztben? Sándor vagy Mátyás? És ivott-e a Colonel Rios utcában fekete színű vörösbort? És akkor essünk is túl a kötelező gyakorlatok mindegyikén! Heti címünk (azon túl, hogy Zrínyi utca 7.): Toto diabolicus (Filmmúzeum; 17.30). Nyolckor a Dunán a mondott baráti Sztornó, figyeljék a csókát, aki panelt venne! Na, pont ő dicsérte nekem az m1-en 23.50-kor kezdődő Visconti-áriázást, az Elátkozottakat, fene a gusztusát! Aki a folyamatos tévézés híve, az azonnal tegyen félre háromszáz forintot vizitdíjra, bár az is igaz, hogy az (egy lapon) említett két opus közé simán be tudja suszterolni a Filmmúzeumon 22.05-kor kezdődő Londoni randevú harmincadszori megtekintését (tudják, amikor a vonaton eltűnik a nyanya).

Szombaton a leguánom nem utálom, inkább szeretem. Szemben például a Tanú c. filmmel, amit du. ötkor nyomat a Filmmúzeum. Csipázom ezt az országot eléggé: két Kádár-apológiából lett itt nagy nemzeti mű, dicsérendő erős eszünket, ebből a Tanúból meg az István, a királyból. Felőlem! Kádár, a karaj! Én minden Jane Austen-adaptációt megnézek, így az Emma se nagyon fog megkottyanni (m1; 20.10), legfeljebb kilenckor átkapcsolok a Dunára, mert a jó Jane-nél viszonylag kevés a csoportos BKV-ellenőr (Kontroll). De van néhány rossz szavam a cseh újhullám veteránkájának 1983-as rettenetéről is: úgy véljük, Vera Chytilová alapjáraton is gázos, de az Egy faun megkésett délutánja még tőle is nagyon ciki (Filmmúzeum; 20.00).

Vasárnap estig érdemes beosztani a kirántott húst, mert csak akkor ülünk a tévé elé (ha elfogy). Kilenc előtt tíz perccel a Spektrumon: Bízd a hódokra! Mit, könyörgöm? A tévézést? Fél tíz után öt perccel az m1-en kényszeres jófejeskedés Békásmegyeren (Tesó). Tíz tízkor pedig az m2-n a frissen dekorált (Golden Globe vagy fordítva) I–árritu rendező korábbi moltotré nekibuzdulása, a 21 gramm - merő promó a Bábelnek, mi más. Éjfélkor indul azonban útjára az igazi kín: a tv2-n A bőség földje - valami 2005-ös Wenders, azt hiszik, ismerem?

Hétfőn este az m2-n kilenc után öt perccel Az ötödik pecsét. Itt azt szoktuk mondogatni, hogy inkább olvassanak, mint filmeket nézzenek. Minket se az eszünkért szeressenek!

Kedden nyolckor a Dunán A szurámi vár legendája, 1986-os grúz izé. Mit gondolnak, ki csinálta? Az, az, a híres gézengrúz!

Szerdán a híres panelvásárló másik kedvence (nagy hete van neki), az m1-en este nyolc negyvenkor Maigret: A kelepce - ezúttal egy szinte új (2005-ös) olasz feldolgozásban, ilyet még úgyse sokat láttunk. De előtte jóval, már délután (15.35; m2) A kékvércse (ugye, a címben jelölt szomszéd arisztokrata). 0.20-kor az m1-en Titkos szavazás: iráni.

Csütörtökön már annyira tele lesz a sütőtököm a tévézéssel, hogy inkább lemegyek a hódba.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.