A Föld napja: Atompuskák és génkezelt galambok

szerző
- sisso warbabe -
publikálva
1999/17. (04. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Tizenhárom év telt el a csernobili robbanás óta. Többek között erről emlékezett meg az Energiaklub és budapesti civil zöld társszervezetei a Városligetben egy fesztiválon. A csapnivaló időjárás miatt nem hömpölygött a cirkuszt, kenyeret követelő tömeg, de néhány jóember, aki még mindig képes lenne virágot tűzni a fegyverek csövébe, azért nem esett kétségbe a savas esőtől. Szó esett olyan aktuális dolgokról is, mint a délvidéki háborúban használatos gyengített uránfejes lövedékek, a génkezelt élelmiszerek, a szupergyomok, a tanyavilág városba költözése és nem utolsósorban a héliumos lufi degeneráló hatása a hangszálakra.

Tizenhárom év telt el a csernobili robbanás óta. Többek között erről emlékezett meg az Energiaklub és budapesti civil zöld társszervezetei a Városligetben egy fesztiválon. A csapnivaló időjárás miatt nem hömpölygött a cirkuszt, kenyeret követelő tömeg, de néhány jóember, aki még mindig képes lenne virágot tűzni a fegyverek csövébe, azért nem esett kétségbe a savas esőtől. Szó esett olyan aktuális dolgokról is, mint a délvidéki háborúban használatos gyengített uránfejes lövedékek, a génkezelt élelmiszerek, a szupergyomok, a tanyavilág városba költözése és nem utolsósorban a héliumos lufi degeneráló hatása a hangszálakra.

A csendesen szitáló esőben a rendőrnapra készülődő önkéntes humán erőforrás, azaz a sorkatonák nyugalmát csak valami world music veri fel a Petőfi Csarnok mögötti tengópályán. Egy Fellini-film látványélményéhez hasonlítható, ahogy a már összeállított katonai sátrak lábra kelnek, és futva elfoglalják leendő posztjukat a vizes fűben. Ez persze mind semmi, sőt vidám azokhoz a történetekhez képest, amiről a zöldek mesélnek, nevezetesen, hogy miféle kísérleteket folytatnak rajtunk. Eközben a Tundra Voice kifejezetten környezetkímélő kiszuperált írógépeken zenét imitál, és a foglalkoztatóban gyermekemberek gyártanak távcsöveket nem kevésbé környezetkímélő vécépapír-gurigákból. A propagandaparavánok a rémes fikcióhoz szemléltető jellegű anatómialeckét adnak az apró atomhulladékok káros hatásairól egy csoffadt, félig még lebegő, génkezelt kukoricát imitáló lufigránát tövében, aminek később még nagy szerepe lesz a nép szórakoztatásában.

Nem akartunk őrültek közé menni, de ez ellen nincs mit tenni, ahogy azt már Alice is tudta Csodaországban, mert itt mindannyian őrültek vagyunk. Ámon Ada közgazdász, az Energiaklub szóvivője például, mint a legtöbb radikális zöld (akik között furcsa módon felül vannak reprezentálva a nők), azért tűnhet őrültnek, mert szélmalomharcot folytat egy lehetetlen világ ellen.

"Ami a legaktuálisabb most, az a gyengített urániummal működő bomba, amely nemcsak szimplán egészségtelen, hanem radioaktív is" - mondja. Százezer katona egészségét veszélyeztette már az Öböl-válság ideje alatt is, és persze a polgári lakosság körében is okozott születési defektusokat. Most, amikor a NATO ilyen békés háborút folytat az iszonyú fejlett technikájával, akkor is az egészséget veszélyezteti, mert nem tudni, mi hova száll a széllel. Nem beszélve arról, ha szárazföldi bevetés lesz, akkor már a saját katonái egészsége is odavan. Ne felejtsük el, hogy évtizedekkel azután, hogy napalmmal nyomták meg Vietnamot, mennyi veterán perelte be az Egyesült Államokat a saját egészségkárosodásai miatt."

Persze nem furcsa, hogy egyetlen állam hivatalos sajtóhatalmai sem kapják fel ezeket a témákat, hiszen kész paradoxon volna egészséges háborúért fohászkodni a hatalom árnyékában. Kész blama lenne, bár szórakoztató, biotermesztett paradicsomokkal dobálózni a nemzetközi konfliktusok megoldásának érdekében. Nem ártana azonban legalább a katonáknak tudniuk róla, hogy mit vállalnak azzal, ha angyalbőrbe bújnak, amellett, hogy fiatalon és tettre készen valószínűleg nem érdekli jobban őket, mint egy bugylibicskától való veszélyeztetettség.

"Az 1990-ben alakult Energiaklub azonban nem csak ezzel törődik. Tíz másik szervezettel együtt úgy döntött, hogy jó lenne egy olyan alakulat ennek az országnak, ami energiapolitikával foglalkozik, és megpróbálja a döntéshozókat befolyásolni. Értem ezalatt a Gazdasági Minisztériumot, a Magyar Energiahivatalt, az Atomenergia Hivatalt, az Egészségügyi Minisztériumot, a parlamentet vagy akár közvetlenül a tudományos életet. Szeretnénk, ha az egészségügy például néha hallatná a hangját akár határértékügyekben, akár hogy milyen szeleket várhatunk a déli határ felől, akár a röntgengépek jótállására vonatkozóan."

A civil energiakommandó konkrét sikerei közé tartozik az a kicsi hőstett, hogy 1994-ben sikerült a villamos és gáztörvény szövegébe három szót becsempészniük: úgy hangzik, hogy a legkisebb költség elve. Nem biztos, hogy mindenki tudja értelmezni, különösen szakértői kormányok szakértők híján, de ott van legalább.

"Azt jelentette eredetileg, ha globálisan szemléljük az energiagazdálkodást, akkor az adófizető állampolgárok a lehető legolcsóbban jussanak energiához."

Jogunk sok mindenhez van, de ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, mennyibe kerül a még szovjet-magyar barterben épült paksi erőműben termelt energia annak minden, azóta milliárdos nagyságrendű összegekbe kerülő élettartam-meghosszabbító és elmaradhatatlan biztonsági költségeivel.

"Nem tudom, hogy szerintük amnéziások vagy félhülyék lakják-e az országot. Senki nem foglalkozik azzal, hogy mit tartanak be, és ki fogja betartani, ha változik a kormány. Például azzal, hogy ha a tanyavilágban kétszer annyiba kerül az áram, mint Budapesten, akkor a fél tanyavilág fel fog vonulni ide, és az nem biztos, hogy jó, ha a főváros még egyszer ekkorára duzzad. Nem ártana ilyen ügyekben megkérdezniük a lakosságot. Mi olyan apró, de nem jelentéktelen dolgokat tehetünk, hogy az energiabrigádjaink elmennek hátrányos helyzetű családokhoz, és egy egyszerű eljárással jól leszigetelik a nyílászárókat. Aztán majd megoldjuk, hogy a jobb anyagi körülmények között élőktől többet kérünk esetleg, tőlük meg csak az anyag árát vagy még azt sem."

A magyar zöldek pályázati pénzekből, magyar, kanadai, holland, angol alapítványok juttatásaiból képesek efféle akciókra. A Környezetvédelmi Minisztérium - és a körülöttünk ülő hallgatók arcán itt megjelenik egy mélymosoly -, ha rászánja magát, időnként juttat valami pénzt.

A Mélymosoly egyébként egy a fiesztára kivonult kis szervezet neve is, melynek tagjai a digitálisan jelen lévő Anima Sound System dallamaira adnak elő törzsi jellegű táncokat egy üveg sörrel a kezükben. Nem is gondolnánk, mennyi ötletes nevet lehet kitalálni humanista egyesületek ürügyén. A jelen lévő szervezetek közül az ELTE, avagy az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület is hallatja a hangját a MaNcsnak. Népszerűbbé tesszük a rendezvényt az egyetlen diktafonunkkal. Miután cigit kérve távoznak a Korai Ütősök hangjaira odagyűlő hajléktalanok, és biztosítanak minket az egyetértésükről, különösen a "le a háborúval" szlogen tárgyában, Móra Vera biológus és az ELTE Génpiszka munkacsoportjának vezetője szólal meg.

"1983-ban alakultunk ELTE Természetvédelmi Klubként, biológushallgatókból, mint az első, nem hivatalos környezetvédelmi szervezet széles e hazában. Aztán mikor szabadon lehetett már egyesületet alapítani, az egyetem nem engedte, hogy használjuk a nevét, és erre találtuk ki ezt az őrülten hangzó nevet. Az Energiaklub is tőlünk önállósult munkacsoportként. Mindig voltak munkacsoportjaink: ha az elveik egyeztek az alapszabályainkkal, és össze tudtak hozni egy szakértő csapatot, akkor működhettek. Van Gaia nevű lapkiadói csoportunk, vannak az egyetem zöldítésével foglalkozók, akik a hallgatók gondolkodását zöldítik, van vidravédelmi munkacsoport, Bankwatch, azaz közép-kelet-európai bankfigyelő meg mi, akik a génmanipulációval foglalkozunk. Jó tudni, hogy a Földművelésügyi Minisztériumban előkészítés alatt van egy törvény, ami az EU vonatkozó jogszabályait vette át, és amelynek értelmében január elsejétől nálunk is kérhetnek engedélyt géntechnológiai cégek a génmanipuláció kipróbálására."

Szóval ezentúl nemcsak az agyonvegyszerezett, gyermekgyilkos primőrök, hanem beszélő burgonyák és bégető kukoricák is veszélyeztetik majd a fejlődő szervezeteket. Aztán, ahogy a bolgárkertészek a csepeli piacon kifizetik a büntetéseiket az óriásparadicsomokért, mégis eladják, úgy az ember méretű pontyokat is beveszi majd a közkonyha. Érdemes utánaolvasni a fajhatárokat átlépő génmanipulációknak, egész kiterjedt irodalma van ennek a közétkeztetési thrillernek. A paradicsomot emberi transzgénnel például nehézfém-ellenállóvá lehet tenni, lepényhalgénnel pedig hidegtűrőbbé. A dohánynak a szteroltartalma növekszik a kínai hörcsög kölcsöngénjével, az embertől kölcsönvett génnel pedig a sertés tesz szert nagyobb súlyra.

"Szerintünk sem a vegyszeres termesztés, sem a géntechnológia nem ad korszerű választ. Nagy energiabevitelre alapoz, és az élővilág elszegényítését, degenerációját vonja maga után. Sokkal szélesebb körű veszélyt jelent, mint azt az eddig eltelt időben tapasztalhattuk."

A megnyugtató tudás birtokában sajnos ott kellett hagynunk az időközben felduzzadt rendezvényt. A fiatalok kiszívták az elfekvő óriáslufiból a hidrogént, és hihetetlen, milyen vicces volt, ahogy manipulált hagjukkal mint megannyi törpillák, törpapák énekeltek. Megfejtettük hát a multi lemezipar törpslágereinek nagy titkait is. Csodálnivaló, milyen nyugodtan, optimistán táncoltak a Korai Ütősök Éjszakai repülés a Vénuszra című számára, miközben ott leselkedtek rájuk a Ligetben a leendő kyborgrendőrök, lazacgalambok és gonosz paradicsomgyerekek a hipersebességre kapcsolt triciklijeikkel. Talán tudják, amit mi nem.

- sisso warbabe -

szerző
- sisso warbabe -
publikálva
1999/17. (04. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Terjeszkedik a magántőke
Jó üzlet az egészségügy
Uniós határvédelmi tervek
A kapukulcs őrzői
Interjúk
Somlyódy László, Mathias Énard
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...