A Föld napja: Atompuskák és génkezelt galambok

  • - sisso warbabe -
  • 1999. április 29.

Tranzit

Tizenhárom év telt el a csernobili robbanás óta. Többek között erről emlékezett meg az Energiaklub és budapesti civil zöld társszervezetei a Városligetben egy fesztiválon. A csapnivaló időjárás miatt nem hömpölygött a cirkuszt, kenyeret követelő tömeg, de néhány jóember, aki még mindig képes lenne virágot tűzni a fegyverek csövébe, azért nem esett kétségbe a savas esőtől. Szó esett olyan aktuális dolgokról is, mint a délvidéki háborúban használatos gyengített uránfejes lövedékek, a génkezelt élelmiszerek, a szupergyomok, a tanyavilág városba költözése és nem utolsósorban a héliumos lufi degeneráló hatása a hangszálakra.
Tizenhárom év telt el a csernobili robbanás óta. Többek között erről emlékezett meg az Energiaklub és budapesti civil zöld társszervezetei a Városligetben egy fesztiválon. A csapnivaló időjárás miatt nem hömpölygött a cirkuszt, kenyeret követelő tömeg, de néhány jóember, aki még mindig képes lenne virágot tűzni a fegyverek csövébe, azért nem esett kétségbe a savas esőtől. Szó esett olyan aktuális dolgokról is, mint a délvidéki háborúban használatos gyengített uránfejes lövedékek, a génkezelt élelmiszerek, a szupergyomok, a tanyavilág városba költözése és nem utolsósorban a héliumos lufi degeneráló hatása a hangszálakra.

A csendesen szitáló esőben a rendőrnapra készülődő önkéntes humán erőforrás, azaz a sorkatonák nyugalmát csak valami world music veri fel a Petőfi Csarnok mögötti tengópályán. Egy Fellini-film látványélményéhez hasonlítható, ahogy a már összeállított katonai sátrak lábra kelnek, és futva elfoglalják leendő posztjukat a vizes fűben. Ez persze mind semmi, sőt vidám azokhoz a történetekhez képest, amiről a zöldek mesélnek, nevezetesen, hogy miféle kísérleteket folytatnak rajtunk. Eközben a Tundra Voice kifejezetten környezetkímélő kiszuperált írógépeken zenét imitál, és a foglalkoztatóban gyermekemberek gyártanak távcsöveket nem kevésbé környezetkímélő vécépapír-gurigákból. A propagandaparavánok a rémes fikcióhoz szemléltető jellegű anatómialeckét adnak az apró atomhulladékok káros hatásairól egy csoffadt, félig még lebegő, génkezelt kukoricát imitáló lufigránát tövében, aminek később még nagy szerepe lesz a nép szórakoztatásában.

Nem akartunk őrültek közé menni, de ez ellen nincs mit tenni, ahogy azt már Alice is tudta Csodaországban, mert itt mindannyian őrültek vagyunk. Ámon Ada közgazdász, az Energiaklub szóvivője például, mint a legtöbb radikális zöld (akik között furcsa módon felül vannak reprezentálva a nők), azért tűnhet őrültnek, mert szélmalomharcot folytat egy lehetetlen világ ellen.

"Ami a legaktuálisabb most, az a gyengített urániummal működő bomba, amely nemcsak szimplán egészségtelen, hanem radioaktív is" - mondja. Százezer katona egészségét veszélyeztette már az Öböl-válság ideje alatt is, és persze a polgári lakosság körében is okozott születési defektusokat. Most, amikor a NATO ilyen békés háborút folytat az iszonyú fejlett technikájával, akkor is az egészséget veszélyezteti, mert nem tudni, mi hova száll a széllel. Nem beszélve arról, ha szárazföldi bevetés lesz, akkor már a saját katonái egészsége is odavan. Ne felejtsük el, hogy évtizedekkel azután, hogy napalmmal nyomták meg Vietnamot, mennyi veterán perelte be az Egyesült Államokat a saját egészségkárosodásai miatt."

Persze nem furcsa, hogy egyetlen állam hivatalos sajtóhatalmai sem kapják fel ezeket a témákat, hiszen kész paradoxon volna egészséges háborúért fohászkodni a hatalom árnyékában. Kész blama lenne, bár szórakoztató, biotermesztett paradicsomokkal dobálózni a nemzetközi konfliktusok megoldásának érdekében. Nem ártana azonban legalább a katonáknak tudniuk róla, hogy mit vállalnak azzal, ha angyalbőrbe bújnak, amellett, hogy fiatalon és tettre készen valószínűleg nem érdekli jobban őket, mint egy bugylibicskától való veszélyeztetettség.

"Az 1990-ben alakult Energiaklub azonban nem csak ezzel törődik. Tíz másik szervezettel együtt úgy döntött, hogy jó lenne egy olyan alakulat ennek az országnak, ami energiapolitikával foglalkozik, és megpróbálja a döntéshozókat befolyásolni. Értem ezalatt a Gazdasági Minisztériumot, a Magyar Energiahivatalt, az Atomenergia Hivatalt, az Egészségügyi Minisztériumot, a parlamentet vagy akár közvetlenül a tudományos életet. Szeretnénk, ha az egészségügy például néha hallatná a hangját akár határértékügyekben, akár hogy milyen szeleket várhatunk a déli határ felől, akár a röntgengépek jótállására vonatkozóan."

A civil energiakommandó konkrét sikerei közé tartozik az a kicsi hőstett, hogy 1994-ben sikerült a villamos és gáztörvény szövegébe három szót becsempészniük: úgy hangzik, hogy a legkisebb költség elve. Nem biztos, hogy mindenki tudja értelmezni, különösen szakértői kormányok szakértők híján, de ott van legalább.

"Azt jelentette eredetileg, ha globálisan szemléljük az energiagazdálkodást, akkor az adófizető állampolgárok a lehető legolcsóbban jussanak energiához."

Jogunk sok mindenhez van, de ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, mennyibe kerül a még szovjet-magyar barterben épült paksi erőműben termelt energia annak minden, azóta milliárdos nagyságrendű összegekbe kerülő élettartam-meghosszabbító és elmaradhatatlan biztonsági költségeivel.

"Nem tudom, hogy szerintük amnéziások vagy félhülyék lakják-e az országot. Senki nem foglalkozik azzal, hogy mit tartanak be, és ki fogja betartani, ha változik a kormány. Például azzal, hogy ha a tanyavilágban kétszer annyiba kerül az áram, mint Budapesten, akkor a fél tanyavilág fel fog vonulni ide, és az nem biztos, hogy jó, ha a főváros még egyszer ekkorára duzzad. Nem ártana ilyen ügyekben megkérdezniük a lakosságot. Mi olyan apró, de nem jelentéktelen dolgokat tehetünk, hogy az energiabrigádjaink elmennek hátrányos helyzetű családokhoz, és egy egyszerű eljárással jól leszigetelik a nyílászárókat. Aztán majd megoldjuk, hogy a jobb anyagi körülmények között élőktől többet kérünk esetleg, tőlük meg csak az anyag árát vagy még azt sem."

A magyar zöldek pályázati pénzekből, magyar, kanadai, holland, angol alapítványok juttatásaiból képesek efféle akciókra. A Környezetvédelmi Minisztérium - és a körülöttünk ülő hallgatók arcán itt megjelenik egy mélymosoly -, ha rászánja magát, időnként juttat valami pénzt.

A Mélymosoly egyébként egy a fiesztára kivonult kis szervezet neve is, melynek tagjai a digitálisan jelen lévő Anima Sound System dallamaira adnak elő törzsi jellegű táncokat egy üveg sörrel a kezükben. Nem is gondolnánk, mennyi ötletes nevet lehet kitalálni humanista egyesületek ürügyén. A jelen lévő szervezetek közül az ELTE, avagy az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület is hallatja a hangját a MaNcsnak. Népszerűbbé tesszük a rendezvényt az egyetlen diktafonunkkal. Miután cigit kérve távoznak a Korai Ütősök hangjaira odagyűlő hajléktalanok, és biztosítanak minket az egyetértésükről, különösen a "le a háborúval" szlogen tárgyában, Móra Vera biológus és az ELTE Génpiszka munkacsoportjának vezetője szólal meg.

"1983-ban alakultunk ELTE Természetvédelmi Klubként, biológushallgatókból, mint az első, nem hivatalos környezetvédelmi szervezet széles e hazában. Aztán mikor szabadon lehetett már egyesületet alapítani, az egyetem nem engedte, hogy használjuk a nevét, és erre találtuk ki ezt az őrülten hangzó nevet. Az Energiaklub is tőlünk önállósult munkacsoportként. Mindig voltak munkacsoportjaink: ha az elveik egyeztek az alapszabályainkkal, és össze tudtak hozni egy szakértő csapatot, akkor működhettek. Van Gaia nevű lapkiadói csoportunk, vannak az egyetem zöldítésével foglalkozók, akik a hallgatók gondolkodását zöldítik, van vidravédelmi munkacsoport, Bankwatch, azaz közép-kelet-európai bankfigyelő meg mi, akik a génmanipulációval foglalkozunk. Jó tudni, hogy a Földművelésügyi Minisztériumban előkészítés alatt van egy törvény, ami az EU vonatkozó jogszabályait vette át, és amelynek értelmében január elsejétől nálunk is kérhetnek engedélyt géntechnológiai cégek a génmanipuláció kipróbálására."

Szóval ezentúl nemcsak az agyonvegyszerezett, gyermekgyilkos primőrök, hanem beszélő burgonyák és bégető kukoricák is veszélyeztetik majd a fejlődő szervezeteket. Aztán, ahogy a bolgárkertészek a csepeli piacon kifizetik a büntetéseiket az óriásparadicsomokért, mégis eladják, úgy az ember méretű pontyokat is beveszi majd a közkonyha. Érdemes utánaolvasni a fajhatárokat átlépő génmanipulációknak, egész kiterjedt irodalma van ennek a közétkeztetési thrillernek. A paradicsomot emberi transzgénnel például nehézfém-ellenállóvá lehet tenni, lepényhalgénnel pedig hidegtűrőbbé. A dohánynak a szteroltartalma növekszik a kínai hörcsög kölcsöngénjével, az embertől kölcsönvett génnel pedig a sertés tesz szert nagyobb súlyra.

"Szerintünk sem a vegyszeres termesztés, sem a géntechnológia nem ad korszerű választ. Nagy energiabevitelre alapoz, és az élővilág elszegényítését, degenerációját vonja maga után. Sokkal szélesebb körű veszélyt jelent, mint azt az eddig eltelt időben tapasztalhattuk."

A megnyugtató tudás birtokában sajnos ott kellett hagynunk az időközben felduzzadt rendezvényt. A fiatalok kiszívták az elfekvő óriáslufiból a hidrogént, és hihetetlen, milyen vicces volt, ahogy manipulált hagjukkal mint megannyi törpillák, törpapák énekeltek. Megfejtettük hát a multi lemezipar törpslágereinek nagy titkait is. Csodálnivaló, milyen nyugodtan, optimistán táncoltak a Korai Ütősök Éjszakai repülés a Vénuszra című számára, miközben ott leselkedtek rájuk a Ligetben a leendő kyborgrendőrök, lazacgalambok és gonosz paradicsomgyerekek a hipersebességre kapcsolt triciklijeikkel. Talán tudják, amit mi nem.

- sisso warbabe -

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.