Állomásról állomásra XX.: Repülő cirkusz (Ferihegy megállóhely)

  • - legát -
  • 2007. augusztus 23.

Tranzit

A megszüntetett mellékvonalak miatt a rajongók már tavasszal gyászévnek nyilvánították 2007-et. Összeszámolni is nehéz, hány állomás vált kísértettanyává, s valószínűleg szerény vigasz számukra, hogy szellemvasutazni nem csak a Vidám Parkban lehet. Július közepén azonban újdonsággal szolgált a vasút. "Megindult a közlekedés a Nyugati pályaudvar és a Ferihegyi repülőtér között" - olvastuk a hírekben. Alig hittük el, hiszen ha az álmodozást pályaépítésre válthatnák, az "Airport expressz" ma már a moszkvai Seremetyevóig közlekedne.

A megszüntetett mellékvonalak miatt a rajongók már tavasszal gyászévnek nyilvánították 2007-et. Összeszámolni is nehéz, hány állomás vált kísértettanyává, s valószínűleg szerény vigasz számukra, hogy szellemvasutazni nem csak a Vidám Parkban lehet. Július közepén azonban újdonsággal szolgált a vasút. "Megindult a közlekedés a Nyugati pályaudvar és a Ferihegyi repülőtér között" - olvastuk a hírekben. Alig hittük el, hiszen ha az álmodozást pályaépítésre válthatnák, az "Airport expressz" ma már a moszkvai Seremetyevóig közlekedne.

*

Amióta átadták a Ferihegyi 2-es terminált, napirenden van a vasúti összeköttetés megteremtése a reptér és a belváros között, bár eddig csak nagyszabású tervek születtek. Most azonban változott a helyzet, Ferihegyet immár a vasúti menetrendben is megtaláljuk Szemeretelep és Vecsés között, a ceglédi vonalon. Igaz, hogy a repülőtérről elnevezett vasúti objektum nem állomás, csupán megállóhely, de jelentőségét jól mutatja, hogy a gazdasági miniszter és a főpolgármester személyesen adta át a közönségnek. A hírek szerint az ünnepi eseményt nemcsak a kánikula és az egyik felvonó (!) meghibásodása zavarta meg, de a környéken lakók tiltakozása is, akik egyebek mellett a beígért zajvédő falat hiányolták. "Nincs még kész, minek adod át?" - kérdezték transzparensükön. Más okból, de nekünk is valami hasonló járt a fejünkben, amikor néhány héttel később a helyszínen jártunk.

Szögezzük le gyorsan, hogy aki egy vasúti megállóhelyet csodálattal emleget, nyilván hazudik. A legjelentéktelenebb műtárgyról van szó, amihez képest a rozzant bakterház is komoly építészeti teljesítmény. Elég két peron a sínek mellé, néhány utcai lámpa, meg egy tábla a megállóhely nevével, és máris helyben vagyunk. Ha a megálló peronja fedett, padokkal, esőfogó bódéval látták el, netán a vasúti menetrendet is kiszögezték, az már könnyeket csal a szemünkbe. A téma iránt érdeklődőknek a Miskolc-Tornanádaska vonalon található Büdöskútpusztát ajánlanánk, ami pont olyan, mint a neve, illetve Pettendet Székesfehérvárra menet, ahol évtizedek óta tartó meccs zajlik a közönség és a MÁV között: néhány unatkozó utas ugyanis előszeretettel változtatja "Petting"-re a település nevét jelző táblát, amit aztán a vasút, kapacitásához mérten, korrigál.

Nos, a fenti példák nyomán, Ferihegyre nem lehet rossz szavunk. Szinte bizonyos, hogy ma ez a legpazarabb megállóhely idehaza, és nem csak azért, mert még nem volt idő tönkretenni, szétmarcangolni. Masszívnak tűnő narancssárga-szürkére festett építmény óv a csapadéktól, még vakablakokkal is "felszerelték", a falon naprakész menetrend, a négy, nagyméretű óra közül három ugyanazt az időt mutatja. Már ez is több a soknál, ráadásul a hazai gyakorlattól eltérően, a peron fölött elektronikus kijelző ad hírt a legközelebbi vonat érkezéséről/indulásáról. Mégis mindez alig feltűnő a repülőgépet formázó, ún. "gyalogos felüljáróhoz" képest. A hatalmasnak tűnő, áttetsző műanyaggal borított narancssárga cső vállalható látványosság, szerkezete a vízi élményparkok zárt csúszdáit juttatja eszünkbe, mégis a legnagyobb meglepetés a megnyitó napján elromlott lift, aminek most épp semmi baja, szinte száll egyemeletnyi magasságába. Mintha nem a Budapest-Monor vonalon, hanem a derűs jövőben járnánk, elsőre tényleg csak olvadozó sóhajokra futja.

De odabent már mi olvadozunk. A zárt csőben elviselhetetlen a hőség, gyorsan menekülőre fogjuk, de annyit azért sikerül megfigyelni, hogy az itteni tájékoztatásban mintha megfeledkeztek volna a külföldiekről. Az első lépcső lejárójánál ezt olvassuk: "Nyugati pu., Gyömrői út, Ferihegy 2. felé" - ugye világos? Hát még azoknak, akik először járnak Magyarországon.

Azt már az elején tudtuk, hogy szó sincs valamiféle szuperjáratról, hiszen a megálló Ferihegy 1. mellett áll, ide pedig csak néhány fapados légitársaság gépe érkezik - a sokkal nagyobb forgalmú repülőteret továbbra is autóval vagy a 200-as jelzésű BKV-busszal lehet megközelíteni. Igaz, immár a rémséges Kőbánya-Kispestet (Egyet fizet, kettőt csap, Magyar Narancs, 2007. június 28.) elkerülheti a finnyás utas, hiszen a buszról vagy a buszra itt is át lehet szállni. De vajon érdemes?

Ha fejünkben a menetrend, és épp időben vagyunk, talán. A Nyugati pályaudvarra kizárólag a Cegléd(-Monor) felől érkező személyvonattal juthatunk el, és ha az orrunk előtt szalad el a szerelvény, jöhet a várakozás. Közvetlen járat, ami a belvárosba meghatározott időközönként - mondjuk tízpercenként - indulna, nincs, a "rendes vonatok" jönnek, amikor jönnek. Van, hogy tíz percen belül, máskor több mint fél óra múlva. A pesszimista beszámolókban "döbbenetes" késéseket sorolnak fel, mi azonban épp az ellenkezőjét tapasztaltuk. A Nyugatiból fél kettő előtt öt perccel induló vonatunk a menetrendhez képest két perccel hamarabb érkezett meg, s ennek megfelelően két perccel hamarabb indult tovább. Igaz, a már említett, világraszóló elektronikus tábla még utána is hosszú ideig ennek a vonatnak az indulását tartotta aktuálisnak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.