Állomásról állomásra XX.: Repülő cirkusz (Ferihegy megállóhely)

  • - legát -
  • 2007. augusztus 23.

Tranzit

A megszüntetett mellékvonalak miatt a rajongók már tavasszal gyászévnek nyilvánították 2007-et. Összeszámolni is nehéz, hány állomás vált kísértettanyává, s valószínűleg szerény vigasz számukra, hogy szellemvasutazni nem csak a Vidám Parkban lehet. Július közepén azonban újdonsággal szolgált a vasút. "Megindult a közlekedés a Nyugati pályaudvar és a Ferihegyi repülőtér között" - olvastuk a hírekben. Alig hittük el, hiszen ha az álmodozást pályaépítésre válthatnák, az "Airport expressz" ma már a moszkvai Seremetyevóig közlekedne.

A megszüntetett mellékvonalak miatt a rajongók már tavasszal gyászévnek nyilvánították 2007-et. Összeszámolni is nehéz, hány állomás vált kísértettanyává, s valószínűleg szerény vigasz számukra, hogy szellemvasutazni nem csak a Vidám Parkban lehet. Július közepén azonban újdonsággal szolgált a vasút. "Megindult a közlekedés a Nyugati pályaudvar és a Ferihegyi repülőtér között" - olvastuk a hírekben. Alig hittük el, hiszen ha az álmodozást pályaépítésre válthatnák, az "Airport expressz" ma már a moszkvai Seremetyevóig közlekedne.

*

Amióta átadták a Ferihegyi 2-es terminált, napirenden van a vasúti összeköttetés megteremtése a reptér és a belváros között, bár eddig csak nagyszabású tervek születtek. Most azonban változott a helyzet, Ferihegyet immár a vasúti menetrendben is megtaláljuk Szemeretelep és Vecsés között, a ceglédi vonalon. Igaz, hogy a repülőtérről elnevezett vasúti objektum nem állomás, csupán megállóhely, de jelentőségét jól mutatja, hogy a gazdasági miniszter és a főpolgármester személyesen adta át a közönségnek. A hírek szerint az ünnepi eseményt nemcsak a kánikula és az egyik felvonó (!) meghibásodása zavarta meg, de a környéken lakók tiltakozása is, akik egyebek mellett a beígért zajvédő falat hiányolták. "Nincs még kész, minek adod át?" - kérdezték transzparensükön. Más okból, de nekünk is valami hasonló járt a fejünkben, amikor néhány héttel később a helyszínen jártunk.

Szögezzük le gyorsan, hogy aki egy vasúti megállóhelyet csodálattal emleget, nyilván hazudik. A legjelentéktelenebb műtárgyról van szó, amihez képest a rozzant bakterház is komoly építészeti teljesítmény. Elég két peron a sínek mellé, néhány utcai lámpa, meg egy tábla a megállóhely nevével, és máris helyben vagyunk. Ha a megálló peronja fedett, padokkal, esőfogó bódéval látták el, netán a vasúti menetrendet is kiszögezték, az már könnyeket csal a szemünkbe. A téma iránt érdeklődőknek a Miskolc-Tornanádaska vonalon található Büdöskútpusztát ajánlanánk, ami pont olyan, mint a neve, illetve Pettendet Székesfehérvárra menet, ahol évtizedek óta tartó meccs zajlik a közönség és a MÁV között: néhány unatkozó utas ugyanis előszeretettel változtatja "Petting"-re a település nevét jelző táblát, amit aztán a vasút, kapacitásához mérten, korrigál.

Nos, a fenti példák nyomán, Ferihegyre nem lehet rossz szavunk. Szinte bizonyos, hogy ma ez a legpazarabb megállóhely idehaza, és nem csak azért, mert még nem volt idő tönkretenni, szétmarcangolni. Masszívnak tűnő narancssárga-szürkére festett építmény óv a csapadéktól, még vakablakokkal is "felszerelték", a falon naprakész menetrend, a négy, nagyméretű óra közül három ugyanazt az időt mutatja. Már ez is több a soknál, ráadásul a hazai gyakorlattól eltérően, a peron fölött elektronikus kijelző ad hírt a legközelebbi vonat érkezéséről/indulásáról. Mégis mindez alig feltűnő a repülőgépet formázó, ún. "gyalogos felüljáróhoz" képest. A hatalmasnak tűnő, áttetsző műanyaggal borított narancssárga cső vállalható látványosság, szerkezete a vízi élményparkok zárt csúszdáit juttatja eszünkbe, mégis a legnagyobb meglepetés a megnyitó napján elromlott lift, aminek most épp semmi baja, szinte száll egyemeletnyi magasságába. Mintha nem a Budapest-Monor vonalon, hanem a derűs jövőben járnánk, elsőre tényleg csak olvadozó sóhajokra futja.

De odabent már mi olvadozunk. A zárt csőben elviselhetetlen a hőség, gyorsan menekülőre fogjuk, de annyit azért sikerül megfigyelni, hogy az itteni tájékoztatásban mintha megfeledkeztek volna a külföldiekről. Az első lépcső lejárójánál ezt olvassuk: "Nyugati pu., Gyömrői út, Ferihegy 2. felé" - ugye világos? Hát még azoknak, akik először járnak Magyarországon.

Azt már az elején tudtuk, hogy szó sincs valamiféle szuperjáratról, hiszen a megálló Ferihegy 1. mellett áll, ide pedig csak néhány fapados légitársaság gépe érkezik - a sokkal nagyobb forgalmú repülőteret továbbra is autóval vagy a 200-as jelzésű BKV-busszal lehet megközelíteni. Igaz, immár a rémséges Kőbánya-Kispestet (Egyet fizet, kettőt csap, Magyar Narancs, 2007. június 28.) elkerülheti a finnyás utas, hiszen a buszról vagy a buszra itt is át lehet szállni. De vajon érdemes?

Ha fejünkben a menetrend, és épp időben vagyunk, talán. A Nyugati pályaudvarra kizárólag a Cegléd(-Monor) felől érkező személyvonattal juthatunk el, és ha az orrunk előtt szalad el a szerelvény, jöhet a várakozás. Közvetlen járat, ami a belvárosba meghatározott időközönként - mondjuk tízpercenként - indulna, nincs, a "rendes vonatok" jönnek, amikor jönnek. Van, hogy tíz percen belül, máskor több mint fél óra múlva. A pesszimista beszámolókban "döbbenetes" késéseket sorolnak fel, mi azonban épp az ellenkezőjét tapasztaltuk. A Nyugatiból fél kettő előtt öt perccel induló vonatunk a menetrendhez képest két perccel hamarabb érkezett meg, s ennek megfelelően két perccel hamarabb indult tovább. Igaz, a már említett, világraszóló elektronikus tábla még utána is hosszú ideig ennek a vonatnak az indulását tartotta aktuálisnak.

Figyelmébe ajánljuk

Brutális teljesítmény: gaming PC-k, amiktől leesik az állad

  • Támogatott tartalom

Egy gaming pc nem pusztán szimpla számítógép, hanem látványos erődemonstráció is. A modern gamer konfigurációk egyszerre szólnak nyers teljesítményről, vizuális élményről és technológiai precizitásról. A kérdés nem az, hogy mire képesek, hanem az, hogy mennyire tudják kiszolgálni azt az intenzív élményt, amit a mai játékok megkövetelnek.

„A Fidesz elveszített négyezer szavazatot a választókerületben” - helyszíni riport az Esztergom központú körzetből

Egy ciklus kivételével a rendszerváltás óta a Fidesz irányítja az egykori királyi várost, ezalatt megszűnt a mozi, a könyvtár, iskolát is zártak be, utak pedig nem épültek. A választókörzet megosztott, nagy küzdelem várható a Fidesz és a Tisza között. Elmentünk Esztergomba, hogy közügyekről faggassuk a helyieket, és megnéztük azt a községet is, ahol lefejezték volna Magyar Pétert.

Kilátástalanul

A tömött tokiói metróknál és a csúcsforgalomnál egy rémisztőbb van: mikor magunk maradunk egy aluljáróban. Bármelyik pislogó lámpa mögötti kanyarban ott lapulhat egy rém – vagy jegyellenőr! –, a hidegen ásító csempék pedig egyetlen pillanat alatt fullasztó börtönné változhatnak.

A csavar

Gösta Engzell a II. világháború éveiben (is) hivatalnok volt a svéd külügyminisztérium jogi osztályán, ha hinni lehet a filmnek, az alagsorban, közvetlenül a kétes állapotú szennyvízcsatornák szomszédságában, egy emiatt jogosan panaszkodó, kis létszámú stáb főnökeként.

Az ara kivan

Maggie Gyllenhaal dühös, és majd szétfeszítik a határozott tézisek. A mennyasszony! e két érzés nyomait viseli magán a leghatározottabban; feszül a varratoknál, majd kibuggyan belőle a sok vitriol.

Elég, ha röhögünk?

Évek óta következetesen építi drMáriás azt a vizuális univerzumot, amelyben történelmi figurák, kortárs politikusok, popkulturális ikonok és fiktív szereplők keverednek egy groteszk társadalmi panorámában. A most bemutatott anyag az életműnek egy újabb, sűrített fejezete. Egyszerre provokáció és diagnózis, összegzés a kerek számok mentén (Máriás 60/Tudósok 40), ugyanakkor reagálás a mára.

Antropomorf univerzum

A művész 2014-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakán, több csoportos és egyéni kiállítása is volt már. 2017-ben elnyerte az Év grafikája díjat, és ugyanezen évben Jagicza Patríciával közösen készített nagy méretű gumicukornyomata is díjat nyert a Miskolci Grafikai Triennálén.

Illúziók, realista keretben

Van a világtörténelemnek egy kényelmes morális olvasata: nagy háborúk és nagy békék váltják egymást, nagyhatalmak emelkednek fel és buknak meg, a kisebb államok pedig sodródnak a hullámverésben, majd a demokrácia győzedelmeskedik.