Buksi: Bugsy

  • - kerényi -
  • 1996. június 13.

Tranzit

- kerényi -

Bugsy

1097 Gubacsi út 6.

Nyitva: szerda-szombat: 17-02

Telefon (asztalfoglalás): 216-4682

A szocializmus gyöngyszemei közül az egyik legszebb az a rendelet volt, miszerint - miközben Csongrádban tsz-melléküzemágak szakosodtak a Cannabis-termesztésre - a kocsmákban reggel kilenc előtt nem mérhettek szeszt. Mindez a nyolcvanas években történt, és persze cseppet sem tette hasonlatossá az országot az alkohol-prohibíció filmeken látott Amerikájához. Kávéba bújtattuk a konyakokat, előző este vásárolt vázákon csillant meg a hajnali nap, akkoriban is beálltunk részegen a gép mellé. Sőt, ha jól emlékszem, volt egy olyan időszak is, amikor rövidet nem árultak félliteres kiszerelésnél kisebben, sok bizonytalan családi béke roppant meg végleg akkortájt, mert fél litertől már kiszámíthatatlanná vált a mama. Nem volt egy különösebben átélt rendelet, akkoriban talán csak az előprivatizációs törvényt akarták nagyon, kis stiklikre, túlélésre szocializált ez is, ahogy a kalandozások kora óta minden ebben az országban. Amerika, az más. Ott a szesztilalom idején is izmosodott a civil szféra, húzóágazattá vált a szervezett bűnözés, kialakult az olasz középosztály, új hősök születtek.

Nem a posztkommunizmus, hanem a hollywoodi retrovírus rághatta a Bugsy létrehozóit is, akik ritka érzékkel nem a Belvárosba, hanem a ferencvárosi indusztriális dzsungelbe telepítették mulatójukat. Három hete nyílt meg a hely, ott, ahol már a felszámolóbiztos sem jár, a Gubacsi úton. Sínek, sötét gyártelepek, elkóborolt kocsmák, kilométerenként ugró házszámozás, a Boráros téren találkozó párhuzamosok között egy tábla: Bugsy 1930 - egy lokál a tiltott évekből.

A kapuban valódi gyári portás igazít útba, szükség is van rá, mert igazi, múlt századi ipartelepre érkezünk. Akkor még megadták a módját a szenvedésnek is, az egyik épületen féldisznót formázó stukkó, a falakon rászáradt marhabőgés, bent kampókon himbálódzó testek, a föld alatt vér csordogál: a Bugsy a Közvágóhíd egyik szegletében rejtőzködik. Elautókáznánk még egy darabig, hadd tomboljon a bogotai hernyó, de a parkolót őrző láncra vert pitbull dolgunkra figyelmeztet.

Szerda volt, a Boráros téren is feloldhatták a szesztilalmat, mert a Bugsyban két-három asztalnál ültek csupán. Nagy hely, rosszul viseli az ürességet, nyomasztó volt a személyzet létszámfölénye. Egy csomó fehér fiú, és mind jót akar. Ketten is megnyugtatóan vállamra tették a kezüket - nem fegyelmezőleg ugyan, inkább empatikusan, hisz kérdeztem tőlük éppen -, ami sem első osztályú étteremben, sem a Gubacsi úton nem szokás, s volt még egy-két megingásuk ezenkívül is, de belefért, hiszen Lukács fotóművész felől nem hallatszott a rugós kés jellegzetes kattanása.

Ahogy a pincérek, a konyha is ellentmondásosan teljesített. A trapper bélszín ugyan kiváló volt, de a másik két étel körete kissé erőtlenre sikeredett, nem is fedte pontosan az étlapon jelölt tényállást, de ahogy a pincérek, úgy a szakácsok sem követtek el semmi megbocsáthatatlant. Az árak közepesen borsosak, hatszáztól kétezerig a főételek, kétszáztól négyszázig a sörök, rövidek is négyszáz körül, de hát nem a műszak után leugró vágóhídi melósok számára nyílt meg a hely. A dizájn szolid, pasztell és márvány, akár ott és akkor is lehetne, szerencsére nem akar erről mindenáron meggyőzni. Nincsenek korhű relikviák, dobtáras géppisztolyok meg Al Capone-képek, kicsit tüchtig, de nem stílustalan.

Zenekar is van mindennap, innen az étteremben szokatlan (250 forintos) beugró, amit szerencsére nem kell a bejáratnál kiguberálni, hozzácsapják a számlához. A zenekarok mellett, ha beszélgetni nem is, jót enni mindenképp lehet, hely is van, táncolhatunk a nővel, foghatjuk izzadt hátát, bejelölhetjük rajta a két golyó helyét.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.