Tranzit

A "kimenni" Szentendrére alig is tűnik vérfagylaló nehézségi fokú országjáró túrának, voltaképpen csak Budapest külső bazársorán járunk, a hobbykünstlerek és a handarbeiterek paradicsomában, egy (közepesen) nagyra nőtt szabadtéri bóvlimpexben. Ám van valami, amivel mégis tágítható itt a tér és az idő is. A skanzen elvisz falura, a skanzen elvisz a nagymamához, az elveszett gyermekkorba, egy napsütéses délután alatt egész nyarak - sosem volt vagy örökre eltűnt - kalandjait élhetjük újra, s hogy tökéletes legyen az illúzió, mostantól e hosszú (belső) utat vonaton is bejárhatjuk, igazi, "zakatoló" vonaton. E közlés persze a nevezetes családi mulatóhely szülői státusú látogatóira vonatkozik, ők talán még tényleg utazhattak így vakációzni.

Megállóhely, de csak nevében. Hét végén ellepik a kirándulók. S látott már szebb napokat is.

A semmiből hirtelen előbukkanó vágányrengeteg láttán nem lehet kétségünk: ipari övezetbe érkeztünk. Ám a ködben egyesével árválkodó, lerobbant tehervagonok, a valaha fontosnak vélt építmények, a roskatag házikók, a sínekre fagyott gaz nem sok jót ígér. Szerencsére a vonat csak később áll meg. A városnak azonban hűlt helye. - legát -

Tizenhat nagyközséget és hét "megyei várost" csatoltak a fővároshoz 1950. január elsejével, közülük Újpest volt a legnagyobb. 1930-ban több lakosa volt, mint Miskolcnak, és már 1910-ben is az ország negyedik legnagyobb ipari városa volt. Alapítólevelét 1840-ben adta ki a fóti uradalomhoz tartozó terület birtokosa, gróf Károlyi István, de a betelepülés már az előző évtizedben megkezdődött, majd lendületesen folytatódott, miután a Pesten érvényes céhkötöttségek itt nem akadályozták az iparűzést. Ráadásul a Károlyi család támogatta zsidó családok betelepedését, akik azután megalapozták a település korabeli húzóágazatait, a fa- és a bőripart. - kovácsy -

A Zugló és Angyalföld határán található, sok száz hektáros terület vasúti karrierje már az 1846-ban átadott, első hazai vonal idején elkezdődött. Az itt található megállót sokáig csak Rákosnak hívták, de később egy másikat neveztek el így (a Budapest-Hatvan-vonalon), ez pedig - akár egy magyar színművész - rendezni kezdett.

A postagalambsport itthon nagy múltra tekint vissza, de messze nem akkora üzlet, mint Belgiumban vagy Németországban. Mégis büszkén dagadhat a begyünk, mert a szeptemberi világbajnokságon magyar galamb győzött, összesítésben pedig hazánk a második helyet szerezte meg. Orosz Ildikó

Magyarországon az erdő mindenkié. Általában ennél tovább nem nagyon jutnak a laikusok, akik csak kirándulni, pihenni, gombászni járnak oda. Az ország erdeinek egy jelentős része magánkézbe került a rendszerváltás után. Jászberényi Sándor

Ha harminckét évvel előbb indulunk, mehettünk volna HÉV-vel is. Igaz, hogy Taksony a "kontinensen" áll, de ha egy éjszaka áttennék a Csepel-szigetre, legfeljebb az itt élőknek tűnne fel. Mondhatnánk, tipikusan csepeli ez a valaha főleg svábok lakta település, de mivel ez a "tipikusan" mást jelent egy nyugdíjas martinásznak és mást egy hobbikertésznek, legyen elég, hogy szerintünk a búzakalász, a szőlőtőke, az ekevas, a Duna és az olajágas gerle mellett elférne egy horgászbot is a címerében.

A krumplimeghajtású biciklit akartuk megnézni Győrben, a III. Széchenyi-futamon, de a tavalyelőtt közismertté vált járgánynak híre-hamva sem volt. Viszont akadt helyette más, szebb és jobb. A futamon egyébként bárki indulhatott, az egyetlen szabály, hogy a jármű ne használjon fosszilis üzemanyagot.

Budapesten könnyű és teljesen veszélytelen elfoglaltság a biciklilopás. Szerencsére a védekezés sem reménytelen.

Rosszabb napon azt gondolhatja a gyanútlan utas, hogy a sülysápi személy soha nem hagyja el a fővárost. Igaz, viszonylag hamar megtörténik a határátlépés, de aztán ismét felbukkan a Budapest tábla. És érvényes marad Rákoshegyet elhagyva is, pedig az ablakból kinézve immár csak azt az unalmas pusztaságot láthatjuk, amit bármelyik magyar vasúti pálya mentén. Az is tipikus, hogy szinte a semmiből felbukkan egy falu a pálya bal oldalán. Csakhogy ez még mindig Budapest XVII. kerülete, neve is van: Rákoskert.

A Syma-csarnokban tartott hét végi rendezvény meglehetősen bátortalan próbálkozás volt, hogy a lakosság és a hazai zöldkisipar egymásra találjon.

Szombathely Város Önkormányzata nemrégiben hivatalos levelet küldött a Mikes Kelemen utcában élő Varecza Lászlónak, hozzájárulását kérve szolgalmi jog létesítéséhez. A tekintetes hivatal sem tudhat mindent, nem köteles fejben tartani, hogy a címzett Szent Varecza László Halott történetesen a szombathelyi piac sajátos látásmódú régiségkereskedő költőfejedelme.