Alternatív hajtású járművek versenye - Villant az akku

  • Kiss Barnabás
  • 2008. május 15.

Tranzit

A krumplimeghajtású biciklit akartuk megnézni Győrben, a III. Széchenyi-futamon, de a tavalyelőtt közismertté vált járgánynak híre-hamva sem volt. Viszont akadt helyette más, szebb és jobb. A futamon egyébként bárki indulhatott, az egyetlen szabály, hogy a jármű ne használjon fosszilis üzemanyagot.
A krumplimeghajtású biciklit akartuk megnézni Győrben, a III. Széchenyi-futamon, de a tavalyelőtt közismertté vált járgánynak híre-hamva sem volt. Viszont akadt helyette más, szebb és jobb. A futamon egyébként bárki indulhatott, az egyetlen szabály, hogy a jármű ne használjon fosszilis üzemanyagot.

A Rába Vagon- és Gépgyár fénykora idején Győr az innováció fellegvárának számított, gondoljunk csak az 1938-ban kifejlesztett Botond terepjáró egymástól teljesen függetlenül imbolygó kerekeire. Igaz, hogy az egykor 20 000 embert is foglalkoztató gyár központi telephelyén ma bevásárlóközpont áll, az innováció mégsem tűnt el Győrből. Azt beszélik, hogy a Széchenyi István Egyetem műszaki karán a tanárok olyan feladatokkal lepik meg a diákokat, hogy például készítsenek sámfából automatikus csirketápadagolót. A Széchenyi-futam ötlete is az egyetemről származik, s az 2006-os premierre készült a híressé vált oldalkocsis kempingkerékpár, amelyben a másfél kiló krumpliból kiálló rézelektródák továbbították a (bio)voltokat a villanymotor felé. A járgány, bár elindulni nem tudott, a futam legnagyobb sztárja lett. A mostani harmadik alkalomra - noha volt "hobbi" kategória - jelentősen visszaszorult a barkácsolás, s a prototípus kategóriában induló járművek számítottak a legnagyobb látványosságnak.

Mire megérkezünk, elrajtolt a mezőny. Elképesztő teremtmények köröznek az egyetem parkolójában kialakított pályán, a vezető helyen az ötvenes évek Forma-1-es versenyautóira emlékeztető sárga kocsi száguld, szorosan a nyomában egy Wirecar nevezetű fagylaltoskocsi, amit a Pápamobil névre hallgató fedett tricikli követ. A futamra négyféle meghajtással lehetett nevezni: voltak, akik a sűrített levegőre esküdtek, mások a hidrogénes üzemanyagcellát és a napelemet kombinálták. Megint mások a színtiszta napenergiát, de a legtöbben az akkumulátoros megoldást részesítették előnyben. És persze ne feledkezzünk meg arról a versenyzőről sem, aki a saját izomzata mellé csak egy aprócska villanymotort állított csatasorba.

Az egyik sarokban tízen állnak körül egy félig kibelezett kis Polskit. Roskó Farkas, a csapat elektronikai szakértője sajnálja, hogy nem tudtak elindulni, de nem lettek készen a startra. Az átalakított szériaautó kategóriában indultak volna, és ha a többiek még jó sokáig köröznek, akkor a végére biztosan elkészülnek, és megtehetik legalább a tiszteletkört. (Megtörtént.) "A motor helyén huszonegy akkumulátor van. Ráadásul lítiumos, ami minden szempontból jobb, mint a savas, és az energiasűrűsége is nagyobb. Abból húsz darab kellett, hogy egy liter benzint pótolni tudjon, a lítiumosból elég tíz is. A kocsit két darab váltóáramú motor hajtja, erre még rásegít az ultrakapacitás is, ami gyorsuláskor energiát adagol a motornak." Roskó lelkesen merül el a részletekben, mi pedig végérvényesen elveszítjük a fonalat. Közben a borús idő miatt

kihullott a napelemes autó,

így ismét akad beszélgetőpartner. A Szesocart egyébként győri egyetemisták rakták össze, és borították be hat és fél négyzetméternyi napelemmel - mindezt az előző négy nap alatt. A négymilliós árat is meghaladó géppel a felhők jócskán kibabráltak, mivel a szórt fény csak tíz százalékkal tölti. A most két-három kilométer per órás sebességgel alig poroszkáló járgány verőfényben huszonöttel is repesztett volna, méghozzá folyamatosan, megállás nélkül - állítja a csapat technikusa, Pócs Ervin. De nincsenek elkeseredve, mivel a futamot próbaüzemnek fogták fel, és a május végén esedékes franciaországi Shell Eco Marathonra gyúrnak. Jó hír az is, hogy végre megjött a két újratekercselt amerikai villanymotor, így lecserélhetik az eddig használt 1 kW-os kínai gyártmányt.

Bertók Norbert, a futam egyik szervezője lelkesen mesél a tavalyelőttihez képest jócskán megizmosodott versenyről. "Több jármű, több szabadalom, kevesebb ócskavas - összegez -, az innováció azonban maradt a régi. A szakértőkből összeállt zsűri a versenyen elért sebességen kívül ezt díjazza a leginkább." Az ilyen kihívások lehelnek új életet az autóiparba, és a mostani találmányoknak a következő generációs, egyre inkább környezetbarát autók veszik majd hasznát. Hogy csak pár új fejlesztést emeljen ki, megemlíti az ultrakapacitást, a rugózási energiát visszatöltő berendezést és a fékezéskor fellépő hőenergiát hasznosító kütyüt. De új találmányok születnek ilyenkor a felfüggesztésben és a meghajtásban is.

Közben a versenyzők szakadatlanul köröznek; csak tankolni állnak ki a bokszutcába, persze tankoláson azt értjük, hogy a kocsit bedugják a kétszázhúszba. Az emlékezetesebb járgányok közé tartozik a négykerekű bicaj (a hobbi kategória győztese), egy kerekes pók, egy Porsche (nem vicc, tényleg Porsche 924, ami ráadásul a saját lábán jött el Gödöllőről), egy Fiat Tipo (az átalakított szériaautó kategória győztese), egy levegővel működő, durrogó izé (innovációs különdíj), no és persze Citroen kacsa is akad, ami azonban hangtalanul suhan.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.

Demagógiára demagógia

Belátom, a politikusoknak nehezebb hallgatniuk, mint az egyszerű halandónak, mivel tőlük folyamatos reakciót vár el a választóközönségük. Különösen akkor, ha „helyzet” adódik, például amikor a kormány kellemetlen intézkedésekkel traktálja a népét. Még akkor is, ha hatalomra kerülve maguk is hasonló lépé­sek­re kényszerültek volna, pedig ilyenkor talán bölcsebb volna hallgatni.