Oldtimer Expo - Vissza a játszótérre

  • - legát -
  • 2009. április 23.

Tranzit

Tíz évvel ezelőtt egy veterán autós találkozón legfeljebb így sóhajthatott fel a laikus néző: "Ilyen volt a nagypapának." Most már Simon Templart vagy Danny Wilde-ot is emlegethette. -legát-
Tíz évvel ezelőtt egy veterán autós találkozón legfeljebb így sóhajthatott fel a laikus néző: "Ilyen volt a nagypapának." Most már Simon Templart vagy Danny Wilde-ot is emlegethette.

Legyen motor, autó vagy traktor, az oldtimer egyre divatosabb. Nemrégiben nyílt Budafokon az amerikai kötődésű Álomautó Kiállítás, a Közlekedési Múzeum pár odavetett orosz kocsival (lásd: Elvtárs, a verdát!, Magyar Narancs, 2009. március 19.) telt házat csinált. Az OT rendszámú, muzeális minősítésű kocsik száma meghaladja a háromezret, a Veterán magazin statisztikája szerint 119 klubot működtetnek elszánt rajongók (kedvencünk a Berva-Panni-Dongó Baráti Kör), és egyre több műhely vállal teljes körű restaurálást. Ebben a felforrósodott légkörben egyszerűen nem bukhatott meg a Vasúttörténeti Parkban megrendezett Oldtimer Expo.

"Kicsi ország vagyunk, a nemzetközi eseményekből nehezen tudjuk kivenni részünket, de a lehetőség - még ha csekély is - ott lebeg célként szemeink előtt. A nagyvilágban is vízzel főznek, mi is így kezdünk neki a saját recept elkészítésekor. A hazai oldtimeres kínálat száraz bemutatása és akár többszörös ismétlése egy önmagába záródó hurokká szorul, ha nem figyel az ember."

E szavakkal köszöntötte az immár harmadjára megrendezett összejövetel résztvevőit Noszvai András főszervező, és hogy még véletlenül se süthessék a belterjesség bélyegét az eseményre, sikerült a hagyományos népszórakoztató elemek mellett - mangalicabüfé, pálinkaház, ugróvár, gólyalábas felvonulás stb. - egy-két olyan programmal is kedveskedni, ami változatosságot csempész az ilyenkor szokásos szájtátástól a fél várost lebénító autós felvonulásig ívelő átlagveterános hétvégén.

Ám az ámulat még ennek ellenére is kötelező gyakorlat, sőt mintha ez volna a találkozó lényege. A tulajdonos megdicsőül, az egyszeri látogató pedig harminc-negyven év múltán igaziból is találkozhat azokkal a csodákkal, melyekkel annak idején csak képeken, filmeken, matchboxokban vagy az autókvartett nevű kártyajáték lapjain.

Rossz befektetés

Legalább kétszáz járművet állítottak ki az egykori vasúti javítócsarnokban és körülötte, de mivel a digitális fényképezőgépek nem kattognak, a zenét pedig eleve halkra állították, a rácsodálkozás hangjai voltak a legzajosabbak. Úgy tűnt, egy bizonyos életkor felett mindenki számára egyértelmű: a fekete-fehér tévén is ugyanilyen vajszínű árnyalata volt Simon Templar 1800-as Volvójának, és ugyanilyen piros volt a Minden lében két kanálban Danny Wilde Ferrari Dinója. Csakhogy most Gyurinak, Bélának van ilyen vagy még ilyenebb, és mivel gyerekkori szerelmekről van szó, a pénz sem számít. És már nem kell autószerelő szakmunkásvizsga sem, mivel egyre több hazai cég vállalkozik a roncs felkutatásától a "vadonatúj" kocsi kulcsrakész átadásáig - az árjegyzéket 10 millióról indítva. Főként jómódú negyven-ötven éves gyerekek jelentik a vevőkört, akik kifejezetten otthonra, a garázsba vásárolják. Ennél persze sokkal gyakoribb a folyamatos barkácsolás, bár nem biztos, hogy annyival olcsóbb lenne: Guszti például rengeteg munkaórát és úgy hatmilliót költött eddig 1976-os Datsun 260Z-jére: soha nem fogja ennyiért eladni, de azt mondja, neki épp elég, ha megnézik az utcán, ha nagy ritkán előhozza a garázsból, és megy vele egy kört. Ellenben másoknak minden figyelmeztetés ellenére meggyőződésük, hogy a befektetett energia és pénz egyszer megtérül. Különben mi indokolná egy 120-as Skoda, 353-as Wartburg vagy éppen kispolszki százezres-milliós felújítását? Talán a jófejség? Biztosan nem. Ahhoz más típust kell választani.

Zolit a kilencvenes évek elején hiába próbálta lebeszélni az összes hozzátartozója a Kacsáról. A Citro‘n CV2 volt az álma, egészen addig, hogy csillagászati áron vásárolt magának egy kiglancolt példányt. Már hazafelé menet kezében maradt a kocsi kormánya, azóta sem érti, hogy történhetett. Viszont a Citro‘n 90. születésnapját francia csendőrruhában ünneplők annál inkább. Műsorukban egy Kacsa szétszedése és összeszerelése szerepelt, csupán egy franciakulcscsal, időre. Az előbbi nem tartott hét percnél tovább, de az utóbbinál is alig több mint 11 percre van szüksége a két, jópofáskodó szerelőnek, és aki legpontosabban tippelt a közönség soraiból, ajándék bögrét kapott.

A másik nagy kedvenc, a Mini ennél komolyabban ünnepelt. Mivel 50 éve jelent meg az angolok válasza kacsára, bogárra, cinquecentóra, a százharminc tagú Mini Club Hungary kibérelt egy Mr. Bean-dekorációkkal jól felszerelt különtermet és vagy huszonöt különféle Minit zsúfolt össze a faberakásos változattól a "kombin" át a terepjáróig, miközben egy osztrák szerelő, Michael Hwezda vezetésével nyolc hazai fanatikus egy utolsó csavarig lebontott 1964-es évjáratú Mini Cooper S-t rakott össze két és fél nap alatt.

De az évfordulóknak ezzel nem volt végük. Az itthon alig ismert Morgan és az Audi is centenáriumára emlékeztetett, az utóbbi olyan ritkaságokkal, mint a sorozatban soha nem gyártott Z 02-es motorkerékpár (!), vagy a ralibajnok, 600 lóerős Quattro S1 Pikes Peak 1986-ból. Az Országos Mentőszolgálat viszont azt ünnepelte, hogy 55 éve állt szolgálatba az első rohamkocsi. Ennek örömére szabadtéri mentési gyakorlatot rögtönöztek a hetvenes évekből, vörös zászlós, Kádár-címeres Nysával, Mercedes rohamkocsival, a mentősök akkori barna sapkás gyászhuszár jelmezébe öltözött kollégákkal, pokrócos hordággyal, és legfeljebb azért nem lehetett tökéletes az illúzió, mert a szintén jelentős szerepet játszó Lada rendőrautó oldalán "Rendőrség" felirat helyett az állt: "Polírozás". Azt mégsem írhatták rá, hogy önfényezés.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.