A fű, fa, virág nemcsak kellemes látvány, hanem a levegő minőségét is javítja. Erre pedig - az elmúlt hetek szmogvitái is igazolják - nagy szükség lenne Budapesten is. A zöldterület egyre csökken: a beépíthető telkek eladásából származó haszon még a legkorrektebbnek tűnő önkormányzatokat is kísértésbe viszi.
A több zöldre vágyó városlakó úgy boldogul, ahogy tud: Londonban például harcos kertépítők csapata az éjszaka leple alatt, ásóval és egyéb kerti szerszámokkal felszerelkezve ültet fákat és bokrokat a közterületen. Ez a guerilla gardening, amit egy blog igen találóan botanikus hacknek fordított. Kevésbé harcos módszerekkel, de legalább ekkora lendülettel próbálja a városi zöldterületet növelni a civil kezdeményezésként indult budapesti Gang-csoport: társasházak belső udvarán az ott lakókkal együtt növényeket ültetnek,
"közös szabadtéri nappalit"
építenek. "Egyre többen keresnek meg minket olyan házakból, ahol a betonudvar helyett zöldterületet szeretnének - mondta a csoport egyik alapítója, Tóth Adrien táj- és kertépítész mérnök. Hozzávetőleg kétszázezer forintból - és ez sokszor 20-30 család között oszlik el - már jó kis kert telepíthető. Persze a kövezet felbontása előtt nem árt néhány információt beszerezni. Például hogy az épület és az udvar alatt van-e pince, hogy a falaktól milyen távolságra lehet ásni. Az ültetendő növények kiválasztását is jól meg kell fontolni."
Azt, hogy milyen feltételek mellett és mekkora arányban növelheti egy telek beépíthető részét a növényekkel beültetett kert, a zöldtető vagy a futónövényekkel befuttatott falfelület, a jelenleg uniós egyeztetés alatt álló új oték-szabályozás (országos településrendezési és építési követelmények) pontosítja - mondta Szaló Péter, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) szakállamtitkára. A lakók számára vonzó lehet, hogy a fű mellett cserjékkel is bíró, ún. kétszintes növényzettel beültetett kert esetén az adott telekre előírt legkisebb zöldfelületből 10 százalék is "leírható". Ha megfelelő feltételekkel ültetett fa is van, akár 15. Húsz négyzetméternél nagyobb zöldtető építésével még ennél is nagyobb mértékben növelhető a beépíthető terület. "A hatvan négyzetméternyi zöldhomlokzat esetében 15 négyzetméternyivel kevesebb az adott telekre előírt zöldfelület - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy az új szabályozás lényege, hogy a "nap elleni passzív védekezést" ösztönözze.
Az udvarok mellett természetesen a lapos, kellően erős szerkezetű tetőfelületeken is telepíthet kertet a természettől egyre inkább elszakadó városlakó. Az Európa több országában évtizedek óta egyre népszerűbb zöldtetőépítést (Németországban évente egymillió négyzetméternyi épül), régóta tanítják Magyarországon is, de egyelőre nem túl elterjedt. Az egyik ok
a viszonylag magas költség:
a hagyományos födémszerkezet árának mintegy másfélszeresébe kerül, ha a tetőkerthez szükséges pluszszigetelést és a termőföld súlyát is elbíró erősebb tartószerkezetet alkalmaznak egy épületen. "Még a nyolcvanas évek végén hallottam először a tetőkertekről az Ybl Miklós Főiskolán" - mondta Bellavics László, a Zöldtetőépítők Országos Szövetségének (ZEOSZ) elnöke, aki cégével több díjazott tetőkertet tervezett és épített. Első munkáját 1992-ben, egy finn befektető megrendelésére készítette egy gellérthegyi társasház részére, ahol közel 1000 négyzetméternyi - ma is élő - zöldtetőt hoztak létre. "Az a gond a magyarországi zöldtetőkkel, hogy sokan - hozzáértés nélkül - hagyományos kertként próbálják megépíteni, így ezek a garancia lejártával, 2-3 év után elpusztulnak. Pedig ezekhez egész más típusú - keverék - talaj szükséges, hiszen itt nincsenek ugyanolyan talajbiológiai folyamatok, mint a hagyományos kertekben." Bellavics fontos eredménynek tartja, hogy remélhetőleg még az idén elfogadják a már említett új oték-szabályozást, mely az Európában elterjedt szabványokhoz hasonlóan az eddigi minimum 25 centiméternél tízzel kevesebb földréteget is elfogad a tetőkertépítésnél. "Így jelentős költség takarítható meg, mert a födémszerkezetnek nem kell másfél tonnányi földet elbírnia. Arról nem is beszélve, hogy várhatóan a szakszerű kitermelés helyett sokszor környezetkárosító módon elhordott termőföld menynyisége is csökkenni fog" - tette hozzá.
A felhordott talajréteg vastagsága és az ültetett növényzet alapján két típusú lehet a zöldtető: "intenzív" és "extenzív". Az előbbi a "klasszikus" kert talajréteggel és többféle növénnyel - ez komolyabb gondoskodást igényel, míg az utóbbi főleg zuzmókkal beültetett. Ez 3-4 év után önfenntartó, még a termőföldet sem kell pótolni, s a kezdeti időszakban is csak néhány havonta kell gondozni. Telepítése 4-5000 Ft négyzetméterenként, a szokásos kavicsborítás kétszerese. A nagyobb árat ellensúlyozza, hogy a zöldtető védi a födémet az UV sugaraktól, és sokkal jobb hőszigetelő, mint a kavics - ez utóbbi 80 fokra is felmelegszik erős napsütésnél, míg az extenzív zöldtető csak 30-40-re. Ezenkívül megköti a port is, védi a napsugaraktól a tetőszerkezetet, és a csapadékelvezetést segítve kíméli a csatornarendszert. Hosszú távon tehát megtérül az erre fordított pluszpénz, mert a zöldtető szigetelő hatása miatt energiát takarít meg és a tetőnek hosszabb élettartamot biztosít - mondta Bellavics László.
A szakemberek azonban úgy vélik, a tetőkertépítéshez használt anyagok egyelőre valószínűleg túl sokba kerülnek a hazai magántulajdonosoknak, de remélik, hogy hazai gyártású anyagokkal ez csökkenni fog a közeljövőben. Az ár mellett az is lohaszthatja a telepítők kedvét, hogy a magyarországi éghajlat mellett nem számíthatunk arra, hogy kertünk egész éven át zöld marad.
"Tetőkertet csak megfelelő technikával érdemes építeni, mert például ha a cserjék vagy fák gyökereit nem szigetelik speciális fóliával, előfordulhat, hogy a gyökerek még a betonba is belefúrják magukat. A födémszerkezet is eltér a hagyományostól, ára hozzávetőleg másfélszer több, s megfelelő vízszigetelésről és egyéb védőrétegekről is gondoskodni kell" - hangsúlyozta Kiss Róbert építész, több tetőkertes ház tervezője, aki több olyan esetről is tud, hogy a tetőkertet végül lebetonozták, mert nem számítottak a gondozással járó munkára.
Pontozással kiüt
A zöldterületek beépítésének próbál korlátokat szabni az önkormányzati és a környezetvédelmi tárca ama közös rendelete, amely a települések "biológiai aktivitásértékének" számítási módját határozza meg. Az ökológiai környezet védelme érdekében a települési önkormányzatoknak kötelező ezt az értéket, vagyis a beépített zöldterületeket pótolni. Igaz, hogy a települések nem nagyon foglalkoznak ezzel, van olyan önkormányzati építési hatóság, amelyik nem is hallott erről a rendeletről - ismerte el Duhay Gábor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
A rendelet pontozással minősíti a különböző területeket 0,1-től (betonozott felület) 9-ig (erdő), így nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is vizsgálja. A szántó biológiai aktivitásértéke 3, a rété 6, a nagyvárosi lakóterületé 0,7, a kisvárosié 1,5, míg a kertvárosié 3. Bár a zöldtető biológiailag igen messze van az erdőtől, azért ez is beszámítható a biológiai aktivitásértékbe: az épített szerkezetre ültetett gyep két pontot, ha emellett meghatározott számú cserje és fa is van, akkor három vagy négy pontot érhet.
