„A kormány nem nyújt garanciát, hogy a kutatás szabadsága megmaradjon” - a világhírű kutató a Palkovics-tervről

  • narancs.hu
  • 2019. június 18.

Tudomány

Barabási Albert-László szerint a fiatalok már az érettségi után elhagyják az országot.

„A magyar tudomány rengeteg eredményt ért el, nagyon sok látható sikert halmozott fel az elmúlt 100 évben éppúgy, mint a legutóbbi évtizedekben. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatában dolgozó kutatók cikkei a világ legrangosabb folyóirataiban jelennek meg. Tehát egy nagyon sikeres intézményrendszerről van szó, ami komoly tudományos eredményeket ér el” –nyilatkozta Barabási Albert-László, világhírű hálózatkutató.

Az mta.hu-nak adott interjújában elmondta, Magyarországon éppúgy, mint Amerikában tisztában kell lenni azzal, hogy nagyon erős versenytárs jelent meg Keleten, a kínai tudomány képében, amely a publikációk számában már meghaladta az amerikait.

„A kínai tudományos publikációk impaktfaktoros (hatástényezős - a szerk.) megjelenéseinek aránya ugyan még nem olyan magas, de ha ilyen mértékben haladnak, akkor előbb-utóbb ebben is utol fogja érni a nyugati tudományt. A nagy kérdés a magyar tudomány számára az, hogy hol tudja elhelyezni magát ebben a kelet-nyugati pólusban, melyek lesznek azok a területek, amelyeken kiválóak tudunk maradni” – fogalmazott.

Barabási Albert-László átveszi a Bolyai János Díjat Áder Jánostól (Mellettük Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány elnöke)

Barabási Albert-László átveszi a Bolyai János Díjat Áder Jánostól (mellettük Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány elnöke)

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A kutató szerint vannak kiemelkedő területek, tudományos iskolák Magyarországon: ilyen például a matematika, az agykutatás, a statisztikus fizikai – ahonnan ő is jött –, és számos egyéb terület. „A kérdés, hogyan nézzen ki a hálózat, amely a legjobb iskolákat olyan mértékben tudja támogatni, hogy ezt a minőséget megtartsák."

A legnagyobb kérdés szerinte, hogy Magyarország képes lesz-e megtartani a fiatal diákjait, mert ma már az a tapasztalat, hogy az érettségi után egyből elmennek a fiatalok külföldre.  „Így már nem marad meg a lehetőség arra, hogy bevonjuk őket doktori programokba, és itthon kezdjenek el kutatni. Pedig ez nagyon fontos lenne, őket vissza is lehetne csábítani. Részben az erős érzelmi kötődésükön, részben pedig az itthoni megfelelő körülmények garanciáján keresztül” – mondta.

Kérdésre válaszolva kitért a jelenlegi helyzetre is, azaz reagált arra, hogy a kormány törvénnyel akarja megtörni az MTA-t, el akarja venni a kutatóhálózatát. „A legnagyobb problémát (...) a bizalom hiányában látom. Vagyis nem lehet tisztán látni a garanciákat arra vonatkozóan, hogy az egyes intézetek kutatási szabadsága megmarad-e. Tulajdonképpen mindegy lenne, hogy ki a gazdája a hálózatnak, ha a kutatók azzal foglalkozhatnak, ami szakmailag indokolt. A probléma abból fakad, hogy van egy kialakult és jelenleg is jól működő rendszer az Akadémiánál, és azt sem a kutatók, sem az Akadémia nem látja, hogy a kormány egy olyan alternatívát nyújtana, amely a jelenlegi függetlenséget teljes mértékben továbbra is garantálni tudja".

MTA-testület: elfogadhatatlan a kormány terve

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Felügyelő Testülete szerint elfogadhatatlan a kormány törvényjavaslata a tudományos intézményrendszer átalakításáról. Az MTA pénteki közleményében idézett testületi határozat szerint a törvényjavaslat visszavonása "messzemenően indokolt", elfogadása esetén a súlyos aggályokra tekintettel az Akadémiának kezdeményeznie kell az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.