„A kormány nem nyújt garanciát, hogy a kutatás szabadsága megmaradjon” - a világhírű kutató a Palkovics-tervről

  • narancs.hu
  • 2019. június 18.

Tudomány

Barabási Albert-László szerint a fiatalok már az érettségi után elhagyják az országot.

„A magyar tudomány rengeteg eredményt ért el, nagyon sok látható sikert halmozott fel az elmúlt 100 évben éppúgy, mint a legutóbbi évtizedekben. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatában dolgozó kutatók cikkei a világ legrangosabb folyóirataiban jelennek meg. Tehát egy nagyon sikeres intézményrendszerről van szó, ami komoly tudományos eredményeket ér el” –nyilatkozta Barabási Albert-László, világhírű hálózatkutató.

Az mta.hu-nak adott interjújában elmondta, Magyarországon éppúgy, mint Amerikában tisztában kell lenni azzal, hogy nagyon erős versenytárs jelent meg Keleten, a kínai tudomány képében, amely a publikációk számában már meghaladta az amerikait.

„A kínai tudományos publikációk impaktfaktoros (hatástényezős - a szerk.) megjelenéseinek aránya ugyan még nem olyan magas, de ha ilyen mértékben haladnak, akkor előbb-utóbb ebben is utol fogja érni a nyugati tudományt. A nagy kérdés a magyar tudomány számára az, hogy hol tudja elhelyezni magát ebben a kelet-nyugati pólusban, melyek lesznek azok a területek, amelyeken kiválóak tudunk maradni” – fogalmazott.

Barabási Albert-László átveszi a Bolyai János Díjat Áder Jánostól (Mellettük Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány elnöke)

Barabási Albert-László átveszi a Bolyai János Díjat Áder Jánostól (mellettük Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány elnöke)

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A kutató szerint vannak kiemelkedő területek, tudományos iskolák Magyarországon: ilyen például a matematika, az agykutatás, a statisztikus fizikai – ahonnan ő is jött –, és számos egyéb terület. „A kérdés, hogyan nézzen ki a hálózat, amely a legjobb iskolákat olyan mértékben tudja támogatni, hogy ezt a minőséget megtartsák."

A legnagyobb kérdés szerinte, hogy Magyarország képes lesz-e megtartani a fiatal diákjait, mert ma már az a tapasztalat, hogy az érettségi után egyből elmennek a fiatalok külföldre.  „Így már nem marad meg a lehetőség arra, hogy bevonjuk őket doktori programokba, és itthon kezdjenek el kutatni. Pedig ez nagyon fontos lenne, őket vissza is lehetne csábítani. Részben az erős érzelmi kötődésükön, részben pedig az itthoni megfelelő körülmények garanciáján keresztül” – mondta.

Kérdésre válaszolva kitért a jelenlegi helyzetre is, azaz reagált arra, hogy a kormány törvénnyel akarja megtörni az MTA-t, el akarja venni a kutatóhálózatát. „A legnagyobb problémát (...) a bizalom hiányában látom. Vagyis nem lehet tisztán látni a garanciákat arra vonatkozóan, hogy az egyes intézetek kutatási szabadsága megmarad-e. Tulajdonképpen mindegy lenne, hogy ki a gazdája a hálózatnak, ha a kutatók azzal foglalkozhatnak, ami szakmailag indokolt. A probléma abból fakad, hogy van egy kialakult és jelenleg is jól működő rendszer az Akadémiánál, és azt sem a kutatók, sem az Akadémia nem látja, hogy a kormány egy olyan alternatívát nyújtana, amely a jelenlegi függetlenséget teljes mértékben továbbra is garantálni tudja".

MTA-testület: elfogadhatatlan a kormány terve

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Felügyelő Testülete szerint elfogadhatatlan a kormány törvényjavaslata a tudományos intézményrendszer átalakításáról. Az MTA pénteki közleményében idézett testületi határozat szerint a törvényjavaslat visszavonása "messzemenően indokolt", elfogadása esetén a súlyos aggályokra tekintettel az Akadémiának kezdeményeznie kell az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.