„A kormány nem nyújt garanciát, hogy a kutatás szabadsága megmaradjon” - a világhírű kutató a Palkovics-tervről

  • narancs.hu
  • 2019. június 18.

Tudomány

Barabási Albert-László szerint a fiatalok már az érettségi után elhagyják az országot.

„A magyar tudomány rengeteg eredményt ért el, nagyon sok látható sikert halmozott fel az elmúlt 100 évben éppúgy, mint a legutóbbi évtizedekben. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatában dolgozó kutatók cikkei a világ legrangosabb folyóirataiban jelennek meg. Tehát egy nagyon sikeres intézményrendszerről van szó, ami komoly tudományos eredményeket ér el” –nyilatkozta Barabási Albert-László, világhírű hálózatkutató.

Az mta.hu-nak adott interjújában elmondta, Magyarországon éppúgy, mint Amerikában tisztában kell lenni azzal, hogy nagyon erős versenytárs jelent meg Keleten, a kínai tudomány képében, amely a publikációk számában már meghaladta az amerikait.

„A kínai tudományos publikációk impaktfaktoros (hatástényezős - a szerk.) megjelenéseinek aránya ugyan még nem olyan magas, de ha ilyen mértékben haladnak, akkor előbb-utóbb ebben is utol fogja érni a nyugati tudományt. A nagy kérdés a magyar tudomány számára az, hogy hol tudja elhelyezni magát ebben a kelet-nyugati pólusban, melyek lesznek azok a területek, amelyeken kiválóak tudunk maradni” – fogalmazott.

Barabási Albert-László átveszi a Bolyai János Díjat Áder Jánostól (Mellettük Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány elnöke)

Barabási Albert-László átveszi a Bolyai János Díjat Áder Jánostól (mellettük Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány elnöke)

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A kutató szerint vannak kiemelkedő területek, tudományos iskolák Magyarországon: ilyen például a matematika, az agykutatás, a statisztikus fizikai – ahonnan ő is jött –, és számos egyéb terület. „A kérdés, hogyan nézzen ki a hálózat, amely a legjobb iskolákat olyan mértékben tudja támogatni, hogy ezt a minőséget megtartsák."

A legnagyobb kérdés szerinte, hogy Magyarország képes lesz-e megtartani a fiatal diákjait, mert ma már az a tapasztalat, hogy az érettségi után egyből elmennek a fiatalok külföldre.  „Így már nem marad meg a lehetőség arra, hogy bevonjuk őket doktori programokba, és itthon kezdjenek el kutatni. Pedig ez nagyon fontos lenne, őket vissza is lehetne csábítani. Részben az erős érzelmi kötődésükön, részben pedig az itthoni megfelelő körülmények garanciáján keresztül” – mondta.

Kérdésre válaszolva kitért a jelenlegi helyzetre is, azaz reagált arra, hogy a kormány törvénnyel akarja megtörni az MTA-t, el akarja venni a kutatóhálózatát. „A legnagyobb problémát (...) a bizalom hiányában látom. Vagyis nem lehet tisztán látni a garanciákat arra vonatkozóan, hogy az egyes intézetek kutatási szabadsága megmarad-e. Tulajdonképpen mindegy lenne, hogy ki a gazdája a hálózatnak, ha a kutatók azzal foglalkozhatnak, ami szakmailag indokolt. A probléma abból fakad, hogy van egy kialakult és jelenleg is jól működő rendszer az Akadémiánál, és azt sem a kutatók, sem az Akadémia nem látja, hogy a kormány egy olyan alternatívát nyújtana, amely a jelenlegi függetlenséget teljes mértékben továbbra is garantálni tudja".

MTA-testület: elfogadhatatlan a kormány terve

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Felügyelő Testülete szerint elfogadhatatlan a kormány törvényjavaslata a tudományos intézményrendszer átalakításáról. Az MTA pénteki közleményében idézett testületi határozat szerint a törvényjavaslat visszavonása "messzemenően indokolt", elfogadása esetén a súlyos aggályokra tekintettel az Akadémiának kezdeményeznie kell az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.