Pusztító tüzek Szibériában

Az olvadás ára

Tudomány

Lángokban áll a kelet-szibériai erdőség jó része, és tűzvész pusztít a kiolvadóban lévő tőzeglápokon is. A hatások mind rövid, mind hosszabb távon katasztrofálisak lehetnek.

Lassan nem kelt meglepetést, hogy évről évre mind kiterjedtebb erdőtüzek tombolnak az északi félteke hatalmas vadonjaiban. A Szibéria tajga és tundra övezeteiben pusztító tüzek jól szemléltetik, hogy milyen hatása lehet az emberi eredetű gázkibocsátás okozta felmelegedési tendenciáknak.

Jakut helyzet

A szibériai erdőtüzek először 2019-ben keltettek nagyobb visszhangot. De nem csupán az akkori tüzekhez, hanem még a tavalyi rekordforró évhez (lásd: Bajban a tajga, Magyar Narancs, 2020. augusztus 2.) képest is romlott az idén a helyzet Szibériában, mindenekelőtt Jakutföldön (hivatalos nevén a Szaha Köztársaságban). Az erdőtüzeknek és a tőzeglápokat sújtó tűzvészeknek az idén már május–júniusban mind több rekordot hozó oroszországi hőhullám alapozott meg. Csekélység, hogy már május végén magasabb hőmérsékleteket (25–30 fokokat) mértek a sarkvidéki (a Spitzbergák, a Ferenc József-föld és a Kola-félsziget között fekvő) Barents-tenger ilyentájt még éppen csak kiolvadt partvidékén, a sarkkörön túl, mint a frekventált spanyol és olasz tengerparti üdülőhelyeken. Az extrém magas hőmérsékleteket egy a mostani észak-amerikaihoz hasonló, makacsul egy adott kiterjedt régió felett tartózkodó magas nyomású rendszer és az általa csapdába ejtett forró levegő (egy úgynevezett hőkupola) okozta. Ennek hatására Nyugat-Oroszország bizonyos részein a sokévi átlagnál 20 fokkal mértek melegebbet, de a felmelegedés mértéke Szibériában is, ahol szintén kiépült egy hőkupola (lásd keretes írásunkat!) elérte a 15 fokot. A durván meleg idő a sarkkör vidékén és azon túl a korábban örökké fagyos talaj (a permafroszt) kiolvadását okozza, ami több szempontból is kritikus helyzetet teremt. Egyrészt gazdasági üzemek, komplett települések, infrastrukturális hálózatok (utak, vasútvonalak, csővezetékek) épültek az évezredek óta folyton fagyott, tehát mind ez idáig stabilnak hitt talajra, amely egyszerre inogni kezdett alattuk, számos balesetet, környezeti katasztrófát okozva (igaz, mint a tavalyi norilszki gázolajszennyezés is bizonyítja, ehhez azért hozzájárulhat az emberi felelőtlenség is). Ráadásul az örökké fagyott tőzeg (lassan bomló, közben mindinkább szenesedő növényi eredetű szerves anyag) alkotta talajok a kiolvadás után a melegben viszonylag gyorsan veszítik el a maradék víztartalmukat, pláne a felső rétegben, ami makacs, nehezen elfojtható tőzegtüzek kialakulásához vezet. Jellemző, hogy ezek sokszor a késő őszi–téli hidegek beállta után is tovább parázslanak, és a következő szezonban ismét fellobbannak. A gyanú szerint az idei év tundratüzei sokszor még az előző szezon tűzfészkeiből, az úgynevezett zombitüzekből alakultak ki. Az erdőtüzek természetesen fokozott mértékben sújtják a délebbre található, inkább tűlevelűek dominálta tajgaövezetet is. A gyér csapadék és a nagy meleg nyomán kiszáradó, gyantában és más hő hatására felszabaduló (majd levegővel keveredve gyúlékony elegyet alkotó), illó anyagokban gazdag tűlevelű erdők remek gyúanyagot biztosítanak az egész erdőségeket felemésztő, rendkívüli sebességgel terjedő természeti tüzek számára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.