A gettósítás mindennapjai Békésben

A pokol kapui

Tudomány

Milyen kormányzati, helyhatósági és közigazgatási intézkedések segítették Magyarországon a zsidók elűzését és haláltáborokba küldését? Milyen volt az élet a gettókban? Az akkori békési megyeszékhely, Gyula mindennapjain keresztül idézzük föl a hétköznapok borzalmát.

„Békés megyében, így az akkori megyeszékhelyen, Gyulán, 1944. május elején kezdődött meg a zsidó kényszerlakhelyek kialakítása. Az új főispán, Székács István egy május 6-án tartott értekezleten vezette elő a gettók felállításával összefüggő teendőket a végrehajtásra kijelölt főszolgabírók, polgármesterek, csendőrségi, rendőrségi vezetők számára. A békési vármegye központjában ennek nyomán május 5–6-án kezdődött meg a kijelölt gettókba telepítés, stráfkocsikkal” – vázolta lapunknak a helyi történéseket Kereskényiné Cseh Edit történész, levéltáros, aki két és fél évtizeddel ezelőtt publikálta a gyulai zsidók történetét.

Magyarország 1944. márciusi német megszállása után a Sztójay-kormány pillanatok alatt megkezdte a kitaszításra ítélt honfitársaink elleni rendeletdömping gyártását. „A m. kir. kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól” – állt az Endre László közigazgatási államtitkár által megszerkesztett, Baky László politikai államtitkár névjegyével ellátott és április 7-én a közigazgatási, csendőri és rendőri vezetőknek eljuttatott 6163/1944. számú belügyminisztériumi bizalmas rendeletben. Ez vázolta a „nemkívánatos” magyar honpolgárok összeterelésének, koncentrálásának, kifosztásának folyamatát. Ebben még szerepelt a gettó kifejezés, amit az április 26-án Sztójay miniszterelnök által aláírt és 28-án kihirdetett 1610/1944. ME. számú rendelet már mellőzött: a rendelet A zsidók lakásának és lakóhelyének kijelölésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról címen futott. (Az ismét Magyarországhoz tartozó Kárpátalján viszont ekkor már gőzerővel zajlott az izraelita lakosság megfosztása a lakóhelyétől és javaitól.) Ez egyéb intézkedések mellett kimondta, hogy a tízezer fő alatti települések zsidó lakosait el kell távolítani a lakóhelyükről, és a közelükben található nagyobb lélekszámú településekre kell szállítani őket. Így kerültek a Gyula környéki községek – Doboz, Kétegyháza és Újkígyós – kiűzött lakói is a megyeszékhelyre.

„Fortélyos félelem”

Gyula polgármestere, Korossy Albert öt gettóbizottságot állított föl, minden grémiumban két képviselő-testületi tag, egy városi alkalmazott és egy rendőr tevékenykedett. Az ő koordinálásukkal naponta négy-öt családot szállítottak a gyulai gettókba. S hogy mindez ne terhelje a város kasszáját, a fuvardíjat a helyi zsidó hitközséggel téríttették meg. „Csak példaképp: a Fodor családot a Nagyrománvárosból 1944. május 9-én kényszerítették az ideiglenesen kialakított lakóhelyre. Ez a folyamat nagyjából a hónap közepén zárult le Gyulán. De akadt, aki később került a gettóba, így Lakos László, aki csak június 7-én szerelt le munkaszolgálatból, és 9-én került a gyűjtőhelyre. Stark Jenő és Vámos Györgyné Major Ilona is később kényszerült bevonulni, utóbbit a kórházból szállították át öngyilkossági kísérletét követően. Ennek előzménye, hogy édesapja első világháborús hazafias érdemeire hivatkozva kért mentességet, de elutasították” – részletezte a történteket Cseh Edit. A gyermekmenhelyet is felszólították, hogy a vonatkozó jogszabály alá eső zsidó gyermekeket szállítsák be. A megmaradt dokumentumok alapján tudni arról, hogy három gyereket sikerült megmenteni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.