Egy semleges helyzetben a malacok szinte azonos gyakorisággal kezdeményeznek interakciót az emberrel, mint a kutyák, problémamegoldás közben azonban önállóan próbálják elvégezni a feladatot, és nem fordulnak annyiszor az ember felé – derül ki az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatából.
Az MTA – ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatában családban élő fiatal törpemalacok és kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedését hasonlították össze – olvasható az ELTE TTK MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, a kutyákról tudható, hogy problémamegoldó helyzetben már fiatal korban is az emberre néznek, hogy kapcsolatot teremtsenek és kommunikációs interakciót kezdeményezzenek. Vajon ez a kutyák sajátossága, vagy más társállatok is ezt csinálnák? – tették fel a kérdést a kutatók, akik egy másik háziasított, szociális faj, a sertés viselkedését hasonlították a kutyáéhoz.
A házi sertés törpe változata egyre népszerűbb társállat, és a kutyához hasonló szerepet tölt be az emberi családban. "A Családi Törpemalac Programot 2017-ben indítottuk az ELTE TTK Etológia Tanszékén. Az állatok családi kutyákhoz hasonló környezetben nevelkednek, ami egyedülálló összehasonlító vizsgálatokhoz teremt alapot e két faj között" – idézik a közleményben Andics Attilát, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetőjét.
Mint Paula Pérez, az ELTE TTK Etológia Tanszék doktoranduszát mondja, a kísérletben az úgynevezett megoldhatatlan feladat paradigmát alkalmazták, ahol az állat először egy könnyen megoldható feladatot kap. Ez ebben az esetben egy élelmet tartalmazó doboz kinyitása volt, amely néhány próba után megoldhatatlanná válik, mert a dobozra rázárják a tetejét.
Gerencsér Linda, a kutatócsoport munkatársa arról beszélt, hogy amikor az állatok a dobozzal először üresen, élelem nélkül találkoztak, a malacok és a kutyák hasonló mértékben mutattak ember felé irányuló viselkedéseket. A különbségek akkor lettek szembetűnőek, amikor jutalomfalatot tettek a dobozba, és izgalmas kihívás lett kinyitni azt. A malacok ezt kezdettől fogva gyorsabban oldották meg, talán a jobb manipulációs képességüknek köszönhetően. Amikor megoldhatatlanná vált a feladat, a kutyák a korábbihoz képest többet fordultak az ember felé. Ezzel szemben a malacok kevesebb ember felé irányuló viselkedést mutattak, viszont a kutyáknál kitartóbban próbálkoztak a doboz kinyitásával, ami az önálló problémamegoldásra való hajlamukat tükrözheti – magyarázta a kutató.
A két faj között talált hasonlóságok azt mutatják, hogy az emberrel való kommunikálásra való képesség mindkét fajban hasonlóan jelen van." A viselkedésbeli különbségek hátterében a fajspecifikus sajátosságok állhatnak. A kutyák természetes módon jobban függnek és együttműködőbbek az emberrel, ami megmagyarázza, miért sikeresebbek más fajokhoz képest a velünk való kommunikációs interakciók létesítésében" – mondta Paula Pérez.
A tanulmányt az Animal Cognition című folyóirat közli, "Who turns to the human? Companion pigs' and dogs' behaviour in the unsolvable task paradigm" címmel. A tanulmány szerzői Paula Pérez Fraga, Gerencsér Linda, Lovas Melinda, Újváry Dóra és Andics Attila. A tanulmány a https://doi.org/10.1007/s10071-020-01410-2 linken érhető el.
A kutatásról mi is beszámoltunk még annak kezdetekor:
24 órás szolgálat
Terjed a törpemalac, mint házi kedvenc – e fajta szociális és kommunikációs készségeit most hazai etológusok vizsgálják. A kutatás részeként fővárosiak fogadhatnak be egy-egy példányt, ha vállalják, hogy megfelelően tartják, képzik és élete végéig maguknál tartják őt. „Visszük magunkkal a kocsiban, vagy pórázon sétáltatom, de BKV-val is szoktunk közlekedni.
