"A disznókat is őrizni kell valakinek" (Biztonsági szakmák a magánszektorban)

szerző
Kempf Zita
publikálva
2002/20. (05. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A biztonsági területeken dolgozók az álcázás mesterei. Az informatikai cég valójában nyomozóiroda, a nyomozóiroda ABC-áruházak raktárait őrzi, a kidobóember az egyedüli kivétel, hiszen csak ő az, aminek látszik. A hazai piacon manapság kevés a klasszikus, tiszta profilú magándetektív, és ők sem sokban emlékeztetnek regényes elődjeikre.

A biztonsági területeken dolgozók az álcázás mesterei. Az informatikai cég valójában nyomozóiroda, a nyomozóiroda ABC-áruházak raktárait őrzi, a kidobóember az egyedüli kivétel, hiszen csak ő az, aminek látszik. A hazai piacon manapság kevés a klasszikus, tiszta profilú magándetektív, és ők sem sokban emlékeztetnek regényes elődjeikre.Hajnali 5.25, a Duna felől hűvös szél fúj. Még csak az ingázók, a kutyasétáltatók és a magándetektívek vannak talpon. K., az egykori titkos ügynök fekete garbóban, mustárkockás zakóban érkezik. Tekintélyes arany karlánc és pecsétgyűrű teljesíti ki a külső összhangját. Javasolja, hogy a ballonomat és a napszemüveget inkább hagyjam az autóban, csak feltűnőbbek vagyunk. Mint mondja, minden környezetbe bele kell simulni, egy nyaralóövezetben pálmafás nadrág a szolgálati viselet, falun pedig nem árt levetni a zakót. Sokszor nem is a megfigyelt, hanem a környezete szúrja ki az idegent, ezért ő egy lakóháznál például mindig váltogatja a parkolóhelyeket. A lelepleződéstől nem tart, kizárt, hogy észrevegyenek minket - mondja. Pontosan tudja, hány "lekövetés" és hány szemkontaktus után jegyezhető meg egy arc. Amint meglátja az illető szemében a tétova kutatást, háttérbe vonul. Akit ma figyelünk, arról tudja, hogy eddig kétszer látta őt, de állítja, hogy ennyi még senkinek nem tűnne fel egy ekkora nagyvárosban.

A Ferihegyi reptérre tartunk; emberünk - egy kisvárosi fogorvos - édesanyja a jelzések szerint 6.40-kor érkezik a párizsi géppel. A megbízó: a feleség. Nem első alkalommal figyelteti férjét, meggyőződése, hogy az megcsalja őt. Megjelölte városukból a személyt is, akire gyanakszik. A nyomozóiroda feladata ma is az, hogy utánajárjon, a családi kötelesség teljesítéséhez nem kapcsolódik-e egy pásztoróra. A háromszög két csúcsának a vélelem szerint kapóra jön minden pesti kiruccanás. Ügyfelünk jó informátor, tőle tudjuk, a gyanúsított hölgy is fővárosi programot jelzett mára. Az elsődleges cél igazolni vagy elvetni e teóriát, előbbi esetben használható videofelvétellel, de legalább fényképpel szolgálni. K. szíve szerint nem szakítja meg a figyelést akkor sem, ha a gyanúsítottnak alibije van, mert mint mondja, többször előfordult, hogy a vád megállt, de más vagy más is szerepelt szeretőként.

A reptéri úton elhúz mellettünk egy új generációs Renault, az iroda másik nyomozója vezeti. A harmadik megfigyelő kocsija már a parkolóban áll, mellégördülünk. A sofőr nem üdvözöl, csak combja mellett int: eddig semmi. K. rutinmozdulattal csapja ki a szélvédőre a rokkantigazolványt.

6.02. Két órával korábban érkeztünk. Az első kontakthelyzet kulcsfontosságú, itt lehet "felvenni figyelésre az illetőt". (Ha nincs a napirendben egy biztosan kiszámítható helyszín és időpont, ahonnan el lehet indulni, általában megkérik a megbízót, hogy beszéljen meg egy rövid randevút.) A várócsarnokban jövünk-megyünk, századszor is végigolvassuk a jelzőtáblát. A kollégák az autóban kávéznak, onnan a legjobb a rálátás a bejáratra.

6.30: K. telefonja a Mission Impossible zenéjét adja, társai jeleznek. A doktor tíz perccel a gép érkezése előtt jelenik meg. Középkorú, magas, szőkés férfi, kezében aktatáskával - az élet által megpróbáltak ziláltságát sugározza. Egységünk ferihegyi küldetése itt véget ér, két embert hátrahagyva helyezkedünk figyelőállásba az első benzinkútnál.

6.50: "Kezdődik" - szakad fel a CB-ből, és két perc múlva elhúz előttünk az ismerős kék autó. Ráfordulunk tisztes távolból. Ilyenkor még nem kell "szorosan tapadni", nincs nagy forgalom. A városba érve azonban hurokba kerül a célszemély. Három autó áll rá, szakaszonként pozíciót váltanak: ha egy leszakad, egy másik át tudja venni a funkcióját. "Magam fél napig is képes vagyok egyedül követni valakit, ha nincs más megoldás, de ehhez évtizedek kellenek a szakmában. Egy autóval általában is, de a budapesti forgalomban így szinte lehetetlen" - magyarázza az exügynök. Időnként bejön elénk egy "önkéntes" (értsd: beékelődő idegen jármű). Minden kereszteződésnél felrecseg a CB, és jelenti az autó aktuális sávját. "Ahá, ultiban áll" - morogja K., amikor a férfi pirosat kap. A Keleti pályaudvarnál elé vágunk, a visszapillantóból elsőrangú a panoráma. Ez kiváló figyelőhelyzet, hiszen aki gyanakszik, hátrafelé pislog. Emberünk egyelőre nem ilyen, de attól kezdve, hogy a zuglói kerthelyiség előtt leparkol, konspiratív viselkedést kezd tanúsítani. Jobbra-balra néz, az asztalhoz ülve minden ajtónyitásra felkapja a fejét, tekintete követi az érkezőket. Csak távolabb kapunk helyet, és már álcagulyásunk közepén tartunk, amikor megérkezik a várt személy. Vékonyka, könyvtáros külsejű, harmincas nő világoskék pulóverben, szövetszoknyában, ásványvizet és kapucsínót rendel, de csak a kávét issza meg, azt is kényszeredetten. Nem éhes, nem szomjas, úgy tűnik, merőben más természetű vágyak hozták. Bár ennek egyelőre semmi dokumentálható jele - szigorúan tartják a távolságot. Háromnegyed óra telik el, az eredmény, hogy nincs eredmény. Külön távoznak. Az M7-esnél aztán útjára engedjük a férfit is.

Feltűnés nélkül

Már 1995-ben született egy kormányrendelet, törvény azonban csak 1998 óta szabályozza a vagyonvédelmet és rokon tevékenységeit. Korábban is kutakodtak persze magánúton, de az ilyen cégek informatikai vagy tanácsadó vállalkozásokként működtek. A rendszerváltás után rögtön alakult több tucat iroda, de nagy részük rövid idő elteltével profilt váltott. Hamar szembesülniük kellett azzal, hogy a társadalomnak csak egy szűk rétege lép fel megrendelőként. A talpon maradók legtöbbje ma is altatja ezt a feladatkört, hiszen ott a vagyon- és objektumőrzés, ami a detektívmunkával ellentétben virágzó üzletág. Van, aki a kevés, de minőségi, van, aki a populáris, de sok elvében hisz, a marketingstratégia ennek megfelelően változik. Ritka az olyan iroda, amelynek portálja uralná az utcaképet, többségük az irodaházak legfelső szintjét keresi: nem kívánnak bárki számára elérhetők lenni.

A néhány tucat aktív cég zöme főként gazdasági ügyeket vállal. Fenti kalandjaink tehát nem mérvadók, ha a magyar detektív egy napját akarjuk elképzelni. A munka sokkal inkább aprólékos adatgyűjtésből, hivatalos szervek látogatásából áll. Az ügyfelek gyakran kérnek segítséget az üzleti partner leinformálásához, a valós vagyoni helyzet feltérképezéséhez, behajtás megalapozásához, kártérítési pereknél a kárigény indokolatlanságának bizonyításához. Az állandó megrendelők között ott vannak a nagy állami érdekeltségek, a bankok, a Mol és számos biztosítótársaság. Mások alkalmi megbízásokkal jelentkeznek, a feladat irányulhat például egy leendő munkatárs viselt dolgainak felderítésére, de előfordul, hogy belső ellenőrzést kérnek, amikor lába kél a hardverállomány egy, már fájdalmasan nagy részének.

Ha magánszemélyről van szó, leggyakrabban pénz áll a háttérben, de néhány detektívet azért eltartanak a félrelépő házastársak is. Sokan - akik nem akarnak végleg lemondani egy aggasztóan hosszú lejáratú baráti kölcsönösszeg viszontlátásáról - a rendőrséget elkerülő, rövidebb utat választják. Az erőszaknak sem barátai, ezért nem szívesen bíznának meg egy mégoly jelentős pressziót gyakorolni képes pénzbehajtót sem (aki ráadásul akár a tízszeresét is elkérné egy detektív sikerdíjának, ami 1-5 százalék körül mozog).

Nem kizárt az sem, hogy a magánzó bűnügyben járjon el, ez akkor jellemző, ha a sértett család nem bízik a rendőrség munkájában, vagy úgy gondolja, több szem többet lát. Volt rá eset, hogy a szülő figyeltette gyermekét, nem használ-e drogokat, de a figyeltetésre való felkérések zömét mégiscsak a féltékenység motiválja. A polgárok állítólag könnyen beszélnek, de némi készpénz a hallgatagabbakat is szóra bírja. A legtöbben mégsem vállalják szívesen az árnyék szerepet, mert nagyon költséges és energiaigényes, ráadásul a lényeg nem is bizonyítható minden kétséget kizáróan. Egyes szakemberek pedig egyszerűen nem hisznek e módszerben mint célravezető eszközben. Meggyőződésük, hogy nem tudják megoldani egy házaspár problémáját, sőt egy-egy megbízó előtt felvetik pszichológus bevonásának a lehetőségét is.

A tántoríthatatlan gyanakvó viszont mielőbbi bizonyosságot akar, hiszen napidíjat fizet, ami huszonötezer forinttól több százezerig terjedhet. Reptéri esetünk a harmadik alkalom volt ugyanazokkal a szereplőkkel, így a feleség éppen a kétszázadik ezresnél tart. Persze eredmény az is, ha bebizonyosodik, hogy nem történt félrelépés. Nincs garancia, ha sikertelen a küldetés, a díjat és a költségeket akkor is számlázzák, amelyek között - túl a benzinen -olykor speciális tételek is előfordulnak: kaszinóbeli zsetonok, frakk-kölcsönzés, sokfogásos vacsora.

Elkezdődő jövők, menők

A budapesti szakközépiskolában nagy mozgás van a vasárnapi időpont ellenére. Vizsgázni jött a detektívtanoncok idei első csoportja. Tizenegy férfi és három nő.

Milyen álcázási technikákat ismer áruházi környezetben? Milyen adatokat tartalmaz egy szabályos ügyvédi ellenjegyzés? Mit tesz, ha a követett személy megfordul, és kérdőre vonja? A bizonyítványért ilyen kérdésekre kell megfelelni. Ide már csak azok kerülnek, akikben erős szakmai elhivatottság fedezhető fel, a bizottságig el sem jutnak azok, akik végső elkeseredésükben tesznek újabb elhamarkodott lépést a kozmetikai piramisjáték és a biztosítási ügynökölés után. Megfordul itt izgalomra vágyó, műkedvelő háziasszony és számos rendőrleszármazott is. Nem vesznek fel akárkit, tíz jelentkezőből nyolcat eltanácsolnak, a többiek hetvennyolcezret fizetnek a tanfolyamért. Az oktatók szerint egy középkorú ember idevágó végzettség nélkül már nem képes megfelelő elméleti tudásra és gyakorlatra szert tenni. Az ´rtanoda és a Szalóki Kft. ereje egyesítésével hetente indít vagyonőri kurzust, magánnyomozóit csak négyszer egy évben. Tavaly tizenhét "detektív" végzett náluk, és közülük mindenkit el is helyeztek. Biztonsági őrre jóval nagyobb a kereslet. Ahogy az ügyvezető mondja: "Magam is meglepődöm, kik jutnak álláshoz. Igaz, a disznókat is őrizni kell valakinek."

Homályzóna

Nem mindenki él azonban a szakemberré válás e lehetőségével. Többen a biztonsági szakma aggasztó felhígulását tapasztalják. Azt sem lehet állítani, hogy e terület valaha is mentes lett volna az alvilág befolyásától. Különösen a vendéglátóipar egy részére jellemző, hogy illegálisan működő körök osztják fel maguk között a placcot. Ilyenkor nehéz különbséget tenni munkabér és védelmi pénz között. A zsebből fizetettek képesítés nélkül dolgoznak, az ellenőrzés pedig igen gyenge. A szervezett csoportokon túl a bejegyzett irodák bizonyos emberei számára sem rajzolódik ki mindig markánsan, melyik oldalon is állnak. Az összefonódás nehezen kerülhető el, mivel ezek az alkalmazottak a fehér és a fekete határán dolgoznak.

Az objektumőröket órabérben fizetik, és csak akkor felelnek a rájuk bízott értékekért, ha egy-egy lopás kapcsán bizonyítható a szándékosság. Nem érdekük tehát a megrendelő iránti lojalitás, és könnyen félrenéznek, ha azt jobban megfizetik. Ha nem kapnak vérszemet, egy-egy nagyobb raktár vagy üzem esetében akár évekig sem derül fény hiányra, így a szorgos munkálkodás kétszeresen is megtérülhet.

Nyomozóknál sem hátrány a szilárd jellem, hiszen az ő munkájukat elvileg bárki, a sötét oldal is igénybe veheti. Aki maga is sáros, nyilvánvalóan nem fordulhat a rendőrséghez. Alkalmanként önbíráskodás céljára, drogvita nyugodt körülmények közötti tisztázására vagy uzsorakamat behajtására kellene előteremteni valakit. Leggyakoribb eset a kettős ügynöké, aki nemcsak elfogadja, de egy idő után fel is ajánlja, hogy futni hagyja a keresett személyt, ha az hajlandó rálicitálni a megrendelő ajánlatára. Akad felkérés az autólopásokkal összefüggésben is. A kutatást a beavatott nyomozó vállalja el, aztán osztozik a "jutalmon" az elkövetőkkel.

Ahogy az ügyvédet, a nyomozót is köti a titoktartási kötelezettség, nem kell feljelentenie ügyfelét akkor sem, ha bűncselekmény gyanúja áll fenn. Ám hatósági megkeresésre tanúskodnia kell. Ez az ellentmondás megbontja az ügyvéd és megbízója között fennálló bizalmi viszonyt akkor, amikor ők alvállalkozóként detektívirodával szerződnek, hiszen így az információk már nyilvánosságra kerülhetnek.

A régi fény már nem ragyog

Dr. Szabó László harmincöt éven át működött újságíróként, sokáig mint a Népszabadság belpolitikai rovatának vezetője. Adásonként ötmillióan nézték az általa vezetett Kék fény című műsort. Huszonnyolc könyve jelent meg, melyek a Moldovákkal és a Berkesikkel versengtek az eladási listákon. Bár sosem tartozott a rendőrséghez, számtalan levelet kapott rendőrtábornok elvtárs címzéssel. Pedig közönségtalálkozókon elmondta, meg sem fordult a fejében, hogy rendőr legyen.

Tizenkét éve viszont elsőként alapított magánnyomozó irodát. A harmincnyolc volt rendőrtisztet foglalkoztató Referens Kft. ma a legnagyobb ilyen vállalkozás, mely szinte kizárólag az üzleti élet ügyeivel foglalkozik. Az egyik oka, hogy nem bonyolódik családi ügyekbe, egy, a kilencvenes évek elején megesett történet.

"Egy ifjú férj azt hallotta, felesége fotója szerepel valamelyik nagykörúti kávézó pult alatti bónusz étlapján. ´ maga nem akart érintkezni az üggyel, és nagyon hitt benne, hogy talán nem igaz a híresztelés. Végül megtaláltuk a képet egy albumban. Rossz érzésünk volt az eset kapcsán, mert két kisgyerek is érintett volt" - elevenítette fel a történteket dr. Szabó, aki azért tette le az újságírói tollat, mikrofont 1989-ben, mert úgy gondolta, az új társadalomban nincs helye, nem tud többé az objektívvel és a tükörrel is szembenézni. Ahogy fogalmaz: "Én annak a rendszernek voltam az újságírója." Döntéséhez a fordulatok ellenére tartja magát, bár több kereskedelmi adóhoz hívták már. A Kék fény név tulajdonjogát négy évvel ezelőtt egy forintért kapta ajándékba Sváby Andrástól, majd idén engedte át díjmentesen az m1-nek. Egyetlen feltételt adott írásba, e szerint a bűnügyi műsort szigorúan a rendőrséggel együttműködve kell készíteni, és semmiben nem emlékeztethet legendás elődjére. "Az csak abban a környezetben élt meg, ma már nem lehetne megcsinálni. Akkor még komolyan tartottuk az etikai szabályokat. Minden megszólalótól írásos engedélyt kértünk, és a fiatalkorúakat háttal vettük fel."

Szabó László jól ismerte a bűnözői világot, ezért komoly hiba volt hozzá betörni. "Ma is a Lágymányosi lakótelepen lakom, ahol negyven éve. A milánói reptéren vásároltam egy kis rádiós magnót, épp a betörés előtt három hónappal. Elvitték, és vele ruhákat, valamint a feleségem arany ékszereit. A magnó doboza azonban ott maradt, így be tudtuk mutatni a fotóját a műsorban. Egy kiterjedt lengyel bűnbandát göngyölítettek fel ennek köszönhetően, akik tizenhét raktárral, sőt egy aranyöntő műhellyel is rendelkeztek. Csak olyan lakásokba törtek be, ahol >>Dr.kiírva. A főnökkel riportot is készítettem, kiderült, hogy az én lakásom volt a 187. a sorban."

Akkoriban a családon belüli, alkohol motiválta gyilkosságok voltak többségben, ma a vagyoniak, a számuk azonban nagyjából állandó. Szabó szerint a magyar rendőrség megfelelően hatékony, de mivel sokat fiatalodott az apparátus, hiányzik a tapasztalat. Nem ismerik az alvilágot, és nincsenek már olyan nagy formátumok, mint például Ádám Zsigmond volt, aki 1945 óta dolgozott bűnügyi nyomozóként, és "nem volt kurva Budapesten, akit ne ismert volna".

Szabó László Agatha Christie-t kedveli, de ma is eltakarja a szemét, ha erőszakosabb esti krimikben "olyan" jelenetet mutatnak.

Kempf Zita

Köszönöm a kapott információkat Osváth Attila és Szalóki Sándor egykori rendőroktatóknak, Barabás Gábornak és Horváth Simonnak a Poliscope Iroda, Szabó Attila ügyvezetőnek pedig a Heno Bt. részéről, valamint annak a vidéki praxisú úrnak is, aki a Westend City Center ebédlőjében szánta rám saját és hölgyismerőse idejét, de nevét jobbnak látta titkolni.

A profik

Eddig több mint százharmincezer vagyonőri igazolványt adtak ki, és bár a kamarai tagság kötelező, csak mintegy hatvanezren szerepelnek a nyilvántartásban. A törvény az igazolvány kiadását egy, minimum 320 órás tanfolyam elvégzéséhez, valamint feddhetetlenséghez köti.

A magánnyomozó harminc órával többet tanul, de még így is csak azt teheti, amire laikus megbízója is jogosult. Egyedül a gyakorlat, az idő és a kapacitás különbözteti meg őket. Használhat minden nyilvános adattárat, az adatokat másolhatja, kikérdezhet, meghallgathat, közterületen kép- és hangfelvételt készíthet, de nem léphet magánterületre a tulaj engedélye nélkül, és tevékenysége nem irányulhat hivatalos személyre. Kényszerítő eszközt nem, csak védelmit használhat, a gumibot, a könnygázspray, a szolgálati kutya és a lőfegyver számára ugyanúgy megengedett, mint a biztonsági őröknek és objektumvédőknek.

szerző
Kempf Zita
publikálva
2002/20. (05. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...