Agymenés egyetemeken tanítani „a biztonságos esést”?

Tudomány

Hatvannégy egyetemen kezdik el oktatni a biztonságos esés technikáját, ami elsőre minimum meglepőnek hangzik. A statisztikák szerint évente több százezer ember hal meg világszerte véletlenszerű esések miatt. Miről szól majd a képzés, és hogyan ültethető be a felsőoktatásba? Erről kérdeztük az ötletgazda Magyar Judo Szövetséget. 

Nem kis meglepetést okozott Borhy Lászlónak, a Magyar Rektori Konferencia elnökének, az ELTE rektorának, valamint Tóth Lászlónak, a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) és az Európai Judo Szövetség elnökének múlt hétfő délutáni közleménye, mely szerint hatvannégy magyarországi egyetemen kezdik el oktatni a hallgatók körében a biztonságos esések technikáját. 

A közlemény szerint a hazai egyetemeken fakultatív módon fogják oktatni a technikákat, a távlati cél pedig az, hogy 2025-ig az intézményekben 280 ezer hallgató 25 százaléka tanuljon meg biztonságosan esni, illetve ismerje meg az alapvető önvédelmi technikákat.

Mit jelent az, hogy „biztonságos esés”? Miért az egyetemeken kezdik a technikát oktatni? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket kérdeztük az MJSZ-től.

magyarnarancs.hu: Mit jelent pontosan az, hogy biztonságos esés?

Magyar Judo Szövetség (MJSZ): A „biztonságos esés” kifejezés arra utal, hogy megfelelő ún. motoros tanulás és rögzítés útján kialakíthatók olyan motoros válaszok, melyek egy esetlegesen, váratlanul bekövetkező esés esetén a sérüléseket csökkenthetik (tehát a megfelelő technikák gyakorlása mentén rögzül, hogyan kell úgy földre érkezni, hogy lehetőleg ne sérüljünk meg – B. M.). 

A mindennapi életben az esés olyan eseményként határozható meg, mely során az egyén a földre, talajra, speciális esetekben alacsonyabb szintre, felületre érkezik (például emeletről, emelvényről, játszótéren mászókáról, munkahelyen létráról esik le). Bár minden esést elszenvedő egyén kitett a sérülés veszélyének, az illető életkora, neme és egészségi állapota, előzetes ismeretei és tapasztalata befolyásolhatja a sérülés típusát és súlyosságát.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rámutatott arra, hogy világszerte az esésekből származó sérülések a második vezető halálokot jelentik a véletlen, nem szándékos baleseteket figyelembe véve.

Éves szinten ez a világon 37,7 millió orvosi beavatkozást is igénylő esetszámot jelent, illetve minden évben becslések szerint 646 000 ember hal meg esés következtében, amely eseteknek több mint 80 százaléka alacsony és közepes jövedelmű országokban jellemző.

A „biztonságos esés” kifejezés tehát arra utal és azt is szeretné kiemelni, hogy bár az esések bárkivel, bármikor előfordulhatnak, mégsem kell feltétlenül tartani vagy félni tőlük, hiszen van prevenciós eszköz a kezünkben, mellyel a talajra érkezés biztonságosabbá tehető megfelelő motoros válaszok kialakításával, rögzítésével.

magyarnarancs.hu: A judoban az eséseket a sportolók a megfelelő technikával tudják tompítani. Ez a technika hogyan ültethető át a hétköznapokba? A való életben nem adottak azok a körülmények, mint a judo küzdelmek során – például nincs mindenhol tatami

MJSZ: A judoban használt eséstechnikák átültethetők a talajra érkezés biztonságosabbá tételéhez. Ilyen a nyak hajlítása előre, az áll leszegésével a mellkasra, mely a fej ostorcsapás becsapódásából adódó fejsérüléseket hivatott megelőzni, vagy a gerinc és ízületek védelme a tompítófelületek kialakításával.

(Az alábbi videón alap judodobásokat mutatnak be; mint látható, a védő [a földre vitt személy] a kezével és a lábával tompítja az eséseket – B. M.)

Valóban nincs tatami az utcán, de aki megfelelő gyakorlással elsajátítja a megfelelő technikát, az bármilyen talajon képes úgy a talajra érkezni, hogy az a lehető legkisebb sérüléssel járjon. Természetesen az is fáj, ha betonon vagy füves felületen esünk el, de nem mindegy, hogy csak kellemetlen az esés, vagy esetlegesen komoly vagy maradandó sérüléssel jár.

magyarnarancs.hu: A megfelelő tudás birtokában mennyire lehet csökkenteni a sérülések számát?

MJSZ: Egy 2008-ban kidolgozott program során 688 19 és 55 év közötti személyt oktattak judo alapú programmal, s bizonyították, hogy hatékony a biztonságos esések egyetemes oktatása révén a fizikai sérülések megelőzésében. Továbbá kutatók megállapították a program gyakorlatait alkalmazva, hogy a véletlenszerű esésekre adott motoros válaszok rövid időn belül kialakíthatók gyermeknél is.

Ez a program a MJSZ és a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának együttműködésében sikeresen működik Pécsett, ahol ez idáig 239 7-14 év között gyermek tanulta meg testnevelés órákon a megfelelő motoros válaszokat. Statisztikailag kimutatható, hogy hat hét alatt heti kétszer tíz perces időtartamban már megfelelő motoros válaszokat adnak egy esés esetén a gyermekek. Felmértük azt is, hogy hat hónappal a program után mennyire tudják előhívni a tanultakat a gyermekek gyakorlás nélkül és azt találtuk, hogy megmaradt az elsajátított tudás, tehát tartós eredmény érhető el.

magyarnarancs.hu: Az általános iskolák, középiskolák, gimnáziumok nem merültek fel a program tervezése során? 

MJSZ: A kérdés jó és jogos. A köztudatba nem épült be, hogy a Nemzeti Alaptanterv 1998-as bevezetése óta a küzdősportok, így többek között a judo is, szerepelnek a köznevelésben. A magyar judo kiemelkedő alakjának, a Testnevelési Főiskola egykori egyetemi docensének, Galla Ferencnek és áldozatos munkájának köszönhető, hogy a küzdősportok bekerültek az iskolai testnevelés tartalmai közé. A judo és azon belül az eséstechnikák szerepelnek az előírt tananyagtartalomban 1-12. évfolyamon. Sajnos látható, hogy bár az előírások szintjén szerepel az eséstechnikák oktatása a köznevelésben, oktatásuk gyakran csorbát szenved. Ennek oka két tényezőben keresendő: a személyi és a tárgyi feltételek hiányában.

magyarnarancs.hu: Milyen rendszerben tervezik ezt oktatni az egyetemeken? 

MJSZ: Jelenleg a kurzust szabadon választható formában hirdetik meg, tehát a hallgató részére nem kötelező.

Igazodva a félév szorgalmi időszakához általában 13-14 héten keresztül heti 90 percben két kredit értékért hirdeti a legtöbb intézmény a kurzust.

Vannak olyan egyetemek, ahol már eddig is volt ilyen lehetőség, tehát a hallgatók felvehettek hasonló kurzust, mint például a TE, ELTE, SZE, NKE vagy a PTE. Az oktatást a legtöbb egyetemen testnevelő tanári végzettséggel, edzői/szakedzői végzettséggel rendelkező kollégák tartják, akik magasan kvalifikáltak a judoban is. 

magyarnarancs.hu: Lesznek vizsgák, osztályozás?

MJSZ: A hallgatók gyakorlati bemutatás során, esetlegesen az elméleti ismeretekből írt zárthelyi dolgozat alapján szereznek érdemjegyet vagy aláírást (ezt az intézmény határozza meg). 

(Címlapképünkön: Gercsák Szabina (kék) és a német Giovanna Scoccimarro küzd a nők 70 kg-os súlycsoportjában a düsseldorfi Grand Slam cselgáncstornán 2020. február 22-én. Fotó: MTI/EPA – Moritz Müller)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk