Gyógyulás VR-terápiával

Avatar a háztetőn

Tudomány

A virtuális valóságban zajló terápiás ülések ugyanolyan hatékonyak lehetnek a mentális betegségek kezelésében, mint a hagyományos pszichoterápiás módszerek. Egy magyar kutatásban a szkizofréniával élők felépülését segítik a virtuális térben, de a testképzavarokat és a poszttraumás stresszt is kezelik már VR alapú terápiákkal.

Műanyag puskával a kezében, futurisztikus szemüveggel a fején ül egy elsötétített szobában a veterán, aki háromszor megjárta Irakot és Afganisztánt. Körülötte kutatók és hatalmas monitorok, de ezt nem látja: az ő szemei előtt pixelekből épített pálmafák remegnek a robbanásoktól, virtuális ellenség hasal a digitális homokon. A VR-szemüveg belsejében vetített jelenetek első ránézésre nem sokban különböznek egy számítógépes játék képeitől, pedig itt éppen a poszttraumás stressz rendellenességet (angol rövidítéssel: PTSD-t) gyógyítják a University of Southern California speciális programjában. A pszichológia és a pszichiátria csak néhány évtizede fedezte fel magának a technológiát, de ma már rengeteg szakember gondolja úgy, hogy a jövőben ez fontos eszköze lesz a mentális betegségek gyógyításának. Persze a VR alapú technológiák önmagukban még nem alkalmasak a gyógyításra, ezek „csupán” a létező pszichoterápiás eljárásokkal kombinálva segíthetik a terápiás folyamatot.

A Semmelweis Egyetem 2016-os kutatásában húsz, repülésfóbiával küszködő kísérleti személyt kezeltek VR alapú terápián – ma már mindannyian szorongás nélkül ülnek repülőgépre. A páciensek egy gömbkamera segítségével teremtett 360 fokos virtuális világban próbálták ki, milyen érzés kimenni a reptérre vagy elhagyni a kifutópályát. A kutatás vezetője, Simon Lajos, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi docense a Virtuális Valóság és Emóció Kutatócsoport irányítójaként kollégáival jelenleg egyedüliként foglalkozik az országban a VR-technológiák pszichoterápiás és pszichiátriai alkalmazási lehetőségeinek kutatásával, illetve tényleges VR-terápiák rendszeres végzésével. A Semmelweis Egyetemen alapvetően fóbiák kezelésére használják a technológiát, ezen belül is a repülésfóbia, a magasságfóbia és a metrófóbia, mozgólépcső-fóbia gyógyítására, igen jó eredményekkel. „Ezek a terápiák – mondja – 10–15 ülésből állnak, az első találkozást követően már elindulhatnak a virtuális valóság alapú szimulációk. A fokozatosság elve miatt fontos, hogy legyen egy hierarchikus sorunk, amelyben a félelmet kiváltó ingerek intenzitása fokozódik, ezeket modellezzük a virtuális térben.” Míg a hagyományos expozíciós terápiákban a magasságtól félő betegnek először relaxált állapotban csak el kell képzelnie, hogy kinéz a második emeleti ablakból, majd ki is kell állnia a gangra, itt először a virtuális térben kell szembenéznie a mélységgel. Mindeközben mindkét folyamatnak elengedhetetlen eleme, hogy a terapeuta segítséget, stratégiákat kínáljon a félelmet keltő ingerekkel való megküzdéshez.

A VR alapú terápia nagy előnye, hogy sokkal motiválóbb lehet a betegek számára, mint más módszerek: nagyobb a szociális elfogadottsága, mint például a hipnózisnak, de a felmérések szerint sokan még a klasszikus, valóságban zajló expozíciós terápiáknál is szívesebben választják. „Több kutatásban összehasonlították már a klasszikus kognitív és viselkedésterápiás beavatkozások és a VR alapú terápiák hatékonyságát, és legtöbb esetben azt találták, hogy megközelítőleg egyformán hatékonyak. Néhány kutatás szerint a VR-terápiák valamivel hatékonyabbak” – teszi hozzá Simon Lajos.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.