Interjú

„Ha reagálsz, őt segíted”

Petykó Márton nyelvész a trollkodásól

Tudomány

Ki minősül ma trollnak, és mi számít trollkodásnak? A birminghami Aston University nyelvészével az internetes politikai társalgásokban megjelenő trollkodás nyelvi jellemzőiről beszélgettünk.

Magyar Narancs: Az utóbbi évtizedekben a trollkodás fogalma beépült a mindennapjainkba. Ki az a troll?

Petykó Márton: A trollkodás olyan címke, amelyet az internetezők azért hoztak létre, hogy értelmezzék és minősítsék mások nyelvi tevékenységét. Definíciót keresve ezért abból érdemes kiindulni, hogy a hétköznapi felhasználók milyen cselekvéseket, szándékokat és motivációkat tulajdonítanak a trolloknak. Ha konkrét társalgásokat elemzünk, azt látjuk, hogy azokat tartják trollnak, akik provokálják, sértegetik a másik felet, megpróbálják megzavarni a társalgást, megtéveszteni a többi résztvevőt. A tevékenységre a „trolling” kifejezést először az angol nyelvben kezdték használni. Ez egy tengeri horgászati technikát jelent, amikor a mozgó hajóból vontatják a csalit, amelyre a ragadozó halak rárabolnak. Innen jön a jelentéstársítás: a troll hozzászólása a csalinak felel meg, így provokálja ki az agresszív reakciót. Emellett az angol nyelvben, a magyarhoz hasonlóan, főnévként is él a skandináv népi kultúrából ismert troll szó, a kissé buta, agresszív, tipikusan barlangokban élő, nem rettenetesen veszélyes, de kellemetlen mitológiai lényt jelöli. Mivel a magyar kul­túrában a tengeri horgászatnak nincs tapasztalati alapja, ezért a horgászati metafora nem került át, csak az utóbbi értelmezés. Így amikor valakit magyarul trollnak neveznek, az nem elsősorban a tevékenység, hanem erőteljesen az adott személy minősítésére, sőt emberi mivoltának megkérdőjelezésére is szolgál.

MN: Melyek a trollkodásként értelmezett legtipikusabb nyelvi tevékenységek?

PM: A saját kutatásaimban azt vizsgálom, hogy az online felhasználók, akik másokat trollnak neveznek, milyen nyelvi cselekvéseket tulajdonítanak a trolloknak. Ezeknek nagyon széles a skálájuk. Az egyik meghatározó elem egyértelműen a megtévesztés: tehát a trollok tényszerűen hazudnak valamiről, sok esetben saját magukról is, mert másnak próbálják kiadni magukat. Van az érzékelt trollkodásnak egy egyértelműen agresszív ága: ebben az esetben személyes sértésekről, támadásokról beszélhetünk. A legegyszerűbb eszköz emellett az ún. spammelés, azaz valaki nagyon sok hozzászólást ír, amely megakadályozza a többi felhasználót abban, hogy normálisan végig tudja olvasni a hozzászólásláncot. Hasonlóan működő eszköz, amikor valaki ugyanazt a kommentet posztolja rengetegszer újra és újra.

MN: Mi jellemző a politikai társalgások trolljaira?

PM: Az online politikai társalgásokban az a leggyakoribb, amikor a trollnak nevezett személy annyira szélsőséges politikai véleményt fogalmaz meg, hogy a többi felhasználó úgy véli, ezt nem mondhatja őszintén. Persze az szubjektív, hogy ki mit tart extrémnek: ha a magyar politikai életet nézzük, és nemcsak a kommenteket, hanem a sajtótermékeket is, látjuk, hogy olyan politikai vélemények jelennek meg, amelyek Nyugat-Európában vagy akár a 15–20 évvel ezelőtti Magyarországon is még extrém szélsőségnek számítottak, mára azonban a közvélemény ezeket normalizálta. Másrészt az észlelt trollkodás teljes mértékben kontextusfüggő. Ha valaki egy szélsőségesen jobboldali tartalmú cikk hozzászólójaként azt írja, hogy szerinte a melegeknek meg kell adni a jogot a házasodáshoz és örökbefogadáshoz, akkor őt trollnak fogják nevezni. Ha ugyanezt a hozzászólást egy melegjogokért küzdő szervezet oldalán írja, akkor az ő hozzászólása normatívvá válik. Épp ezért általános jegyeket nehéz megfogalmazni, mert ugyanaz a komment kontextustól függően lehet trollkodás vagy normatív is. A fő szempont az, hogy a hozzászólók mit gondolnak arról, hogy a trollnak tartott személy milyen szándékkal, milyen motivációkkal szólt hozzá. Ha úgy érzik, hogy a megszólalás célja csak az, hogy konfliktust szítson, elterelje a témát, sértegessen valakit, akkor trollnak nevezik. Visszatérő motívum az is, hogy azok a felhasználók, akik trolloknak neveznek másokat, létrehoznak egy olyan képet a politikai társalgásokról, mintha azok célja a tényszerű érveken alapuló racionális vita lenne. Persze az online politikai társalgásokban sokszor azt látjuk, hogy az emberek többnyire érzelmi alapon nyilvánítanak véleményt. Mégis, a vélt norma miatt trollkodásnak neveznek sok, érveléshez kötődő tevékenységet: például ha nem megfelelően vagy egyáltalán nem érvel valaki, nem válaszol egyértelműen feltett kérdésekre, ellenérvek helyett sérteget és így tovább.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”