Berni csoda: A Chef, a Boss és Matthias

  • Bogár Zsolt
  • 2003. október 16.

Tudomány

A héten mutatják be Németországban a Berni csoda című filmet, amely a verhetetlennek hitt magyarok ellen aratott 3-2-es diadalnak állít emléket. Egy évvel az ötvenedik évforduló előtt a film az idei év első számú kasszasikerének ígérkezik, hacsak nem utasítja maga mögé a Good Bye, Lenin!, egy más tárgyú nosztalgia.

A héten mutatják be Németországban a Berni csoda című filmet, amely a verhetetlennek hitt magyarok ellen aratott 3-2-es diadalnak állít emléket. Egy évvel az ötvenedik évforduló előtt a film az idei év első számú kasszasikerének ígérkezik, hacsak nem utasítja maga mögé a Good Bye, Lenin!, egy más tárgyú nosztalgia.

n "Még hat perc van hátra a berni Wankdorf Stadionban. Az eső megszakítás nélkül zuhog, a nézők azonban kitartanak"- érkezett a közvetítés szállóigévé lett részéhez Herbert Zimmermann, a németek Szepesije. "Bozsik, a magyarok jobbösszekötője elveszti a labdát. Schäfer. Schäfer középre ível. Fejes - a védőkről lepattan. Az érkező Rahnnak lőni kéne. Rahn lő. Góól! Góól! Góól! Góól!"

Ami a németeknek maga a csoda (Wunder), nekünk máig sajgó seb (Wunde). A kudarc megmagyarázására számtalan elmélettel álltunk elő, melyben a tőrdöféslegenda ("a bíró elcsalta", "a komcsik eladták", "a játékosokat megvették") egyszerre éledt újjá a nemzeti karakterünk gyengeségeit kutató önmarcanggal ("csak mi vagyunk képesek kétgólos előnyről kikapni"). Miért ne lennének hasonló teóriák a túloldalon?

1954. július 4., Bern alapjaiban határozta meg, hogy a német foci paradigmája

olyan lett, amilyen

A németeknek az esztétikusan, ötletesen, technikásan játszó Puskásékhoz képest kellett magukat meghatározni. Az oltári csúnya, de hatékony futball elismeréseképp a világ ismét a poroszos erényeknek hajtott fejet: csapatszellem, szorgalom, győzni akarás és vasfegyelem. A győzelmet követő fociláz hihetetlen érzelmeket szabadított fel a németekben. Amit mi úgy mondtunk: "Jó volt magyarnak lenni", a németek: "Megint vagyunk valakik."

Történészvélemények szerint (Joachim Fest, Guido Knopp) valójában ezen a napon született meg az NSZK: a legyőzött, megszállt, önmagától elidegenített nemzet ismét helyet követelt magának a térképen. Első ízben vívott ki magának nemzetközi elismerést. (Ekkor még csak gyúrtak a "gazdasági csodára".) A helyzet azért volt morbid, mert fogalmuk se volt, hogyan adhatnak hangot ennek. Jellemző, hogy a meccs végén a győzelemittas szurkolók a Deutschlandslied - a német himnusz - betiltott versszakát ("D., D. über alles") kezdték énekelni, mire a rádióközvetítést odahaza azonnal lekeverték.

A mérkőzés ötvenedik évfordulójára készülve, a televíziós csatornák (ZDF, Pro7) összekaptak azon, hogy ki tud eddig még soha nem látott képeket bemutatni a vb-döntőről. Svájcban rábukkantak egy 45 perces amatőr felvételre, melyen részben színesben, új beállításokból láthatóak a gólok. A ZDF dokumentumfilmjét tudomásunk szerint egy időben a Magyar Televízió is műsorára tűzi. A Berni csoda a várakozásokat tovább tüzeli. Az előzetesen közölt képsorok alapján pont olyan film született, amely egy "normális" nemzettől elvárható, ahol egy (sport)eseményt csodának, kultikus jelentőségűnek tekintenek. Giccses. A főhős a nekünk kettőt vágó Helmut Rahn.

Nem számított tipikus német focistának: a fegyelmezetlenség mintapéldánya volt. Effenberg Törőcsikbe és Váradi Bélába oltva. Nagypofájú volt, szeretett inni és mulatni. Nem járt rendesen edzésre, a pályán nem szívesen passzolt. Önéletrajza Hobbim: a góllövés címmel jelent meg 1959-ben. "Boss"-nak nevezték, de tökéletes ellentéte volt a "Chef"-nek, Sepp Herberger szövetségi kapitánynak. Míg Rahn ars poeticáját talán a "Szétrúgom az arcát!"-mondat fejezte ki legjobban, Herbergertől, "a labdarúgás Immanuel Kantjától" olyan örökbecsűek maradtak fent, mint "A labda gömbölyű"; "Minden mérkőzés 90 percig tart". Rahn és a csapat (különösen a zablaként tartott, eszményi Fritz Walter), valamint R. és a kapitány viszonyát a film is felkarolja. A tépelődő Herbergert a szálloda takarítónője beszéli le egy közmondásokkal terhelt dialógusban arról, hogy az engedetlen jobbösszekötőt hazazavarja Svájcból. (- "A ketteseket is át kell engedni." - "Szorgalom nélkül nincs siker." - "Ha az alma megérik, magától is leesik a fáról." Stb.) Tisztára, mint Berti Vogtsné, aki Oliver Bierhoffot csempésztette be férjével a `96-os angol Eb-re utazó csapatba!

A csodavárás másfél óra, és valahogy el kell jutni a lefújásig. Erre van Rahn, aki egyes számú idol egy esseni kisfiú, Matthias számára. A gyerek apja tízévi orosz fogság után tért vissza, nem ért szót a fiával, Rahn - a maga módján - papapótlékot játszik. Matthias viheti a táskáját az edzésekre, ilyesmi. De a lényeg azért a meccs. Sönke Wortmann filmje egyszerre

beavatás és rituálé,

hogy aki nem látta, vagy aki megint át akarja élni, megnézhesse. A berni döntő góljait megelőző szituációkat hajszálpontosan rekonstruálták. A felvételeket alapos casting - próbajáték - előzte meg, a stadiont és a közönséget számítógép segítségével keltették életre. A Berni csoda rövid úton rendbe szedi az egyén (Rahn), a család (Matthiasék) és a nemzet (Németország) lelkét. És ugye még ott az izzadságszagú utókor. Nem csak a film didaktikus, ez van a futballvoyeurök szívében is: a foci mindenre gyógyír.

Bogár Zsolt

Neked ajánljuk

Farkas farkasnak embere

Évszázadok alatt sokat fejlődtek a történetmesélés eszközei, a korábban tűz mellett elmesélt legendákat mára a live-ozás váltotta fel, a westernfilmek pedig valahol a kettő között helyezkednek el.

Ember embernek

A Piroska és a farkasnak van egy olyan változata, amelyben a gonosz farkas hozzá sem tud nyúlni kiszemelt, fiatal áldozatához, mert megégeti a kislány aranykámzsája.

Mert ez műanyag

Előfordul, hogy néhány tárgy megpillantása egy egész, rég eltemetett emléksort hoz elő. Pontosan ezzel ajándékoz meg minket e kiállítás, amely sokkal többet is ad, mint amennyit a címe ígér. Gyermekkori álmainkat hozza közelebb.

Közös pillanataink

  • Erdei Krisztina

A világ sosem volt túl biztonságos hely, ám napjainkban annyi krízishelyzet adódik, hogy a művészet is a gondozás, a gondoskodás fogalma és gyakorlata felé fordult.

Mantrafelhő

A kötet verseit olvasva mintha egy buborékba kerülnénk. De nem abba a fajtába, amely távol tartja a külvilágot, éppen ellenkezőleg. A gömb homorú fala időnként torzítja a kinti látványt, máskor élesebbé teszi a részleteket, aki pedig kívülről pillant ránk, minket láthat torzabbnak akár.

Egy emlékmű emlékei

  • Antoni Rita

Budapest Főváros Önkormányzata 2020 tavaszán indította el a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című projektjét, amely 2023 tavaszán egy emlékmű átadásával zárul majd az I. kerületben.

Szeretetcsomag

„Van egy fennköltlelkű magyar asszony fenn a Várban, aki minden nap igyekszik egy könnyet letörölni, aki minden hétköznapot is a szeretet ünnepévé igyekszik varázsolni.” Sipőcz Jenő fővárosi polgármester hálálkodott e szavakkal Horthy Miklós nejének, miután a kormányzóné 2500 ún. szeretetcsomagot ajánlott föl az árvák javára.

Letéve

Szakápolási központokban ápolnák a jövőben azokat az idős, állandó orvosi felügyeletre nem szoruló, ám az önálló életvitelre már csak segítséggel képes embereket, akikről eddig jobb híján a kórházak gondoskodtak.

„Hogy visszataláljunk”

Három most futó színdarabban is középkorú, életközepi problémákkal szembenéző nőalakot formál meg, róluk beszélgettünk az egy ideje már szabadúszóként dolgozó színésznővel.

„Az utolsó pillanat”

Haditudósítóként járta évekig a Donbaszt az ukrán és szeparatista oldalon is, az erről szóló könyve az idén magyarul is megjelent. A Donbasz – Nászutas lakosztály a Háború Hotelben az orosz–ukrán konfliktus gyökereiig hatol, s azt is bemutatja, hogy milyen volt az élet az invázió előtt. A szlovákiai szerzővel a kézirata lezárása utáni időkről is beszélgettünk.