Chindogu - Hülye, hülyébb, leghülyébb

  • Kiss Barnabás
  • 2008. március 20.

Tudomány

Huszonhárom és fél éves a Chindogu, és ez a szögletes évforduló remek alkalom, hogy megemlékezzünk a fogyasztói társadalom görbe tükréről, ami sajnálatosan kevés figyelmet kapott idehaza.
Huszonhárom és fél éves a Chindogu, és ez a szögletes évforduló remek alkalom, hogy megemlékezzünk a fogyasztói társadalom görbe tükréről, ami sajnálatosan kevés figyelmet kapott idehaza.

A japán chindogu szó azt jelenti, rossz szerszám. A Chindogu - így, nagybetűvel - ennél jóval több: olyan találmány, amely az élet mindennapi kellemetlenségeit próbálja áthidalni - hasonlóképp, mint őseink, akik az emberi civilizáció hajnalán feltalálták az első szerszámokat - viszont a szakócával ellentétben ez hasznavehetetlen. Tény, hogy az emberiség boldogulásához szükséges alapvető kellékeket mára feltalálták, így korunk fogyasztói hajszájában kihívásként már csak a kényelem fokozása maradt. Ebbe a versenybe szállt bele páros lábbal Kenji Kawakami hivatásos feltaláló és szellemi gyermeke, a Chindogu.

Kawakami, aki repülőmérnöknek tanult, majd radikális baloldali kitérő után csomagküldő céget alapított Tokióban, de ma már több mint hatszáz találmány gazdája. Ezek között van olyan, ami azt a nem mindennapi problémát próbálja orvosolni, hogy miként lehet úgy megfürdeni, hogy közben ne legyünk vizesek, egy másik meg egy sapkácska segítségével karácsonyi pontyfejezés közben óv meg minket a lelkiismeret-furdalástól. Vagy említhetnénk a kopaszoknak ajánlott egonövelő eszközt, ami az előszobatükörre fejmagasságba szerelt hajzatból áll - kifelé menet, egy utolsó pillantást vetve magunkra, pompás sörény tudatában indulhatunk a randiraÉ Elsőre mindez hülyeség, ám ha jobban belegondolunk, Kawakami létező problémákat próbál orvosolni, hiszen vannak, akik víziszonyban szenvednek, a hal anatómiai okokból tényleg vádlón mered ránk, a tükrös álhaj pedig méltó válasz a push up melltartóra. Így hát elképzelhető, hogy ha az ember "megérti" a Chindogut, magának is akar egyet. Szívünk csücske a hátviszketők pólója, ami abból a tapasztalatból született, hogy roppant nehéz pontos instrukciókkal ellátni a hátunkat vakaró személyt. A kicsit lejjebb, most jobbra, úgy-úgy, most egy kicsit feljebb módszerét forradalmi módon váltja fel a betű-szám mátrixos ruhadarab, amit felöltve elég annyit mondanunk: F3 és környéke, és máris kezdődhet a célirányos vakarás. (De mérföldkőnek számít az egyenletes kenés érdekében rúzsos tubusba töltött vaj, a vonaton/metrón használható, bóbiskolástól lelaffadt állkapcsot eltakaró fátyol [amin mellesleg az úti célt is feltüntették], a klasszikus napelemes zseblámpa, és ne feledkezzünk meg az óriás svájci bicskára hasonlító kerti szerszámkészletről sem.)

Kawakami alapvetése, hogy nekünk, a modern idők gyermekeinek, már nem a kényelmesebb élet reményében készült, ám használhatatlannak bizonyuló találmányokon múlik az életben maradásunk, és ez - véleménye szerint - akkora előny, hogy nem maradhat kihasználatlan. A Chindogu ezért a kényelmetlenséget általában egy még nagyobb kényelmetlenséggel hidalja át (ha izzad a tenyerünk, kézfogáshoz hordjunk magunknál műkezet), méghozzá úgy, hogy az eredeti problémát már-már művészi-filozofikus módon nagyítja fel.

Elsősorban persze a japánok és az amerikaiak fogyasztói magatartása a paródia tárgya, de az álhajas tükörben mi is magunkra ismerhetünk. Miközben önfeledten lubickolunk Kawakami agymenéseiben, felrémlik: emeltünk már le valami hasonlót a bevásárlóközpont polcáról. Olyasmit, ami megvásárlásának pillanatában remek ötletnek tűnt, de csak akkor, abban a megvilágosodott másodpercben, azóta pedig csak porosodik valahol a lakásban.

Érdekes, hogy míg a Chindogu Magyarországon leginkább lánclevelek formájában terjed (legfeljebb olyan kommentárral, hogy lám-lám a "japcsik mekkora hülyék"), addig másutt a világon kiterjedt rajongótábora van. Japánban mára már több mint nyolcezer követője akad, az Egyesült Államokban pedig Chindogu-feltaláló versenyeket rendeznek. A "túlburjánzás" elkerülésére tíz alapszabályt is be kellett vezetni. Ezek közül a fontosabbak: a Chindogu nem csupán egy vicces tárgy, mert létezésének értelme, hogy a mindennapok kínjain igyekezzék könnyíteni; mivel muszáj hasznavehetetlennek bizonyulnia, fizikailag is el kell készíteni, legalább egy példányban. A legfontosabb szabály pedig az, és tulajdonképpen ez különbözteti meg a már emlegetett, áruházi polcról levehető (kisbetűs!) chindogutól, hogy soha nem szabad pénzt kérni érte.

A tiltás ellenére néhány darab kommerciális változásokon esett át. Például a maradék szappanból új szappant sajtoló fürdőszobakellék nem bizonyult annyira haszontalannak, mint amennyire azt Kawakami hitte, így a Chindoguk lajstromából kikerülve bizonyos csomagküldő szolgálatok katalógusában landolt, rögtön a hűtőszekrényajtó nyitására felröfögő malac és a színét az aktuális lelkiállapot függvényében változtató pecsétgyűrű közé. De sebaj! Az emberiség elmeállapotáért elég lesz akkor aggódni, ha Kawakami egy másik találmánya, a kúszó-mászó kisbaba hasára erősíthető, szintén ultrapraktikus felmosórongy is kereskedelmi forgalomba kerül.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.