Ég-boltok - Az elővarázsolt város

  • Jánossy Lajos
  • 2008. március 20.

Tudomány

"A leírások kényelmessége jól illik azoknak az embereknek a habitusához, akik a városban kószálva, az aszfalton róják botanikai gyűjtőútjaikat. (...) Számára a csillogó, zománcozott cégtábla legalább olyan faldísz, mint a polgár szalonjában az olajfestmény; a házfal az írópultja, oda támasztja jegyzetfüzetét..." - előlegezi meg ars poeticánkat Walter Benjamin joggal elhíresült A Második Császárság Párizsa Baudelaire-nél című esszéjében. Jóllehet Benjamin a marxi elidegenedéselmélet társadalomkritikai akcentusaival közelíti meg a modernség világát, és az új színpadon, a nagyvárosban feltűnő, az eleddig ismeretlen szcenárióban antihőssé előléptetett szereplőt, a kószálót, nem feledkezhetünk el arról, hogy a bágyadt reflektorfénybe emelt szabad és magányos individuum tekintetének fénytörésében a dolgok sajátos árnyékot vetettek, ráadásul egy irodalmi műfaj, a tárca létrejötténél ő locsolta az újszülöttre a keresztvizet.

"A leírások kényelmessége jól illik azoknak az embereknek a habitusához, akik a városban kószálva, az aszfalton róják botanikai gyűjtőútjaikat. (...) Számára a csillogó, zománcozott cégtábla legalább olyan faldísz, mint a polgár szalonjában az olajfestmény; a házfal az írópultja, oda támasztja jegyzetfüzetét..." - előlegezi meg ars poeticánkat Walter Benjamin joggal elhíresült A Második Császárság Párizsa Baudelaire-nél című esszéjében. Jóllehet Benjamin a marxi elidegenedéselmélet társadalomkritikai akcentusaival közelíti meg a modernség világát, és az új színpadon, a nagyvárosban feltűnő, az eleddig ismeretlen szcenárióban antihőssé előléptetett szereplőt, a kószálót, nem feledkezhetünk el arról, hogy a bágyadt reflektorfénybe emelt szabad és magányos individuum tekintetének fénytörésében a dolgok sajátos árnyékot vetettek, ráadásul egy irodalmi műfaj, a tárca létrejötténél ő locsolta az újszülöttre a keresztvizet.

A kádári etap egyedi modernségében össznépi gyanakvás, hovatovább megvetés kísérte a céltalannak minősített létezés eme formáit; a munkahelyek ablakaiból sziszegő, feddő mondatok kommentálták fényes nappal az utcákon autózókat, a borozókban poharazgatókat és a csak úgy, kedvük szerint sétálókat. Miután azonban a nagyvárosiasság jellegzetes attribútumai, a neonok, a kirakatok, a lokálok egyre számosabban feltünedeztek a budapesti horizonton, velük együtt megjelentek az említett nézelődők, a flangálók (Baudelaire-nél: flaneur), akik közül néhányan minden bizonnyal érdeklődéssel álltak meg 1969-ben, a Bartók Béla úton megnyílt Figaro bűvészbolt kirakata előtt.

A bolt az indentitásképző pontok közé tartozik. Generációkat forrasztott egybe itt, a tizenegyedik kerületben, de feltehetőleg a társadalom egy széles szubkultúráját is összefogta, a bűvészek közösségét. (Utóbbinak népszerűsége nem volt csekély. Gondoljunk csak Rodolfóra, aki az egyetlen televíziós csatornán varázsolta el a dolgozók tömegeit, ekképp, ahogyan a többi tévés személyiség, családtaggá vált.) Az üzlet ezzel egyidejűleg

megkönnyítette

a karácsony környékén a talponállókban egyre nyugtalanabb szívvel tébláboló édesapák dolgát, mert a szentestét megelőző utolsó napon a bolt megoldást kínált; ki-ki az elfogyasztott fröccsök arányában könnyített pénztárcájának maradék tartalma szerint vehette meg az obligát bűvészdobozt vagy a kétforintos-eltüntető készséget.

Az id. Szabó István által alapított, a föld színe alatt megbújó bűvészbolt különös képződmény volt, egy földszintessé varázsolt országban a szabadság apró szigete, a kiszámíthatóságra, az ellenőrzésre, a megfigyelésre épült világba a váratlanság, a meglepetés illúzióit lopta be. Akkor eresztett gyökeret, amikor eleinte nemigen lehetett csodákat tenni, ám a bolt metaforikusan megelőlegezte a későbbi korok szellemét, amikor viszont mindenki elkezdett bűvészkedni; telekkel, gebinnel, butikkal, kötőgéppel, külföldi autóval, Gorenjével, hajszárítóval stb.

A környékbeli iskolákban a legkülönfélébb rétegekből érkező gyerekek keveredtek, bárki járt is bármelyik intézménybe, a stúdiumok szamárlétrája mellett erős szociológiai terepmunkát is végzett akaratlanul; az egyetemi falak közül politikai szempontok miatt távol tartott tanárok tartottak hetedikben székfoglaló előadásokat, osztályfőnökök idézték Makarenkót, a Fehérvári úti gyárakban a november 7-i ünnepségeken a munkásosztály fogadta az úttörőket-kisdobosokat, a padokban vásott REF-es, túlkoros kölykök üldögéltek. Mindenki egyenlő volt azonban abban, hogy senki nem végezte el a környezetismeretet anélkül, hogy ne tudott volna a bűvészboltról. A kószáló a legélesebben arra emlékszik, arra az epochéra, amikor heteken keresztül toporgott, lamentált társaival a bolt előtt, pontosabban az utca másik oldalán, hogy bátorságot merítsen, de nem utolsósorban: szavakat találjon. Bátorságot a belépésre és szavakat a beszerezni óhajtott tárgyra. Ugyanis egy darabig a bűvészboltban - keressük megint a szavakat - bizony műszart is árultak. Ezt volt nehéz kommunikálni, ezt az igényt, hogy arra volna szükség. Végül a Bécsi Kör hallgatólagos hagyománya alapján a rámutatásos módszer segített. A tizenkilences megállójában pedig - képzelhető! - művészettörténeti akcióra került sor.

A bűvészbolt mindenesetre van, frissebb, nyugati (!) árukészlettel. 2008. január 22-én Pro Cultura Újbuda díjjal tüntették ki. Éljen sokáig!

Bp. XI., Bartók Béla út 31.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."