Ég-boltok - Az elővarázsolt város

  • Jánossy Lajos
  • 2008. március 20.

Tudomány

"A leírások kényelmessége jól illik azoknak az embereknek a habitusához, akik a városban kószálva, az aszfalton róják botanikai gyűjtőútjaikat. (...) Számára a csillogó, zománcozott cégtábla legalább olyan faldísz, mint a polgár szalonjában az olajfestmény; a házfal az írópultja, oda támasztja jegyzetfüzetét..." - előlegezi meg ars poeticánkat Walter Benjamin joggal elhíresült A Második Császárság Párizsa Baudelaire-nél című esszéjében. Jóllehet Benjamin a marxi elidegenedéselmélet társadalomkritikai akcentusaival közelíti meg a modernség világát, és az új színpadon, a nagyvárosban feltűnő, az eleddig ismeretlen szcenárióban antihőssé előléptetett szereplőt, a kószálót, nem feledkezhetünk el arról, hogy a bágyadt reflektorfénybe emelt szabad és magányos individuum tekintetének fénytörésében a dolgok sajátos árnyékot vetettek, ráadásul egy irodalmi műfaj, a tárca létrejötténél ő locsolta az újszülöttre a keresztvizet.

"A leírások kényelmessége jól illik azoknak az embereknek a habitusához, akik a városban kószálva, az aszfalton róják botanikai gyűjtőútjaikat. (...) Számára a csillogó, zománcozott cégtábla legalább olyan faldísz, mint a polgár szalonjában az olajfestmény; a házfal az írópultja, oda támasztja jegyzetfüzetét..." - előlegezi meg ars poeticánkat Walter Benjamin joggal elhíresült A Második Császárság Párizsa Baudelaire-nél című esszéjében. Jóllehet Benjamin a marxi elidegenedéselmélet társadalomkritikai akcentusaival közelíti meg a modernség világát, és az új színpadon, a nagyvárosban feltűnő, az eleddig ismeretlen szcenárióban antihőssé előléptetett szereplőt, a kószálót, nem feledkezhetünk el arról, hogy a bágyadt reflektorfénybe emelt szabad és magányos individuum tekintetének fénytörésében a dolgok sajátos árnyékot vetettek, ráadásul egy irodalmi műfaj, a tárca létrejötténél ő locsolta az újszülöttre a keresztvizet.

A kádári etap egyedi modernségében össznépi gyanakvás, hovatovább megvetés kísérte a céltalannak minősített létezés eme formáit; a munkahelyek ablakaiból sziszegő, feddő mondatok kommentálták fényes nappal az utcákon autózókat, a borozókban poharazgatókat és a csak úgy, kedvük szerint sétálókat. Miután azonban a nagyvárosiasság jellegzetes attribútumai, a neonok, a kirakatok, a lokálok egyre számosabban feltünedeztek a budapesti horizonton, velük együtt megjelentek az említett nézelődők, a flangálók (Baudelaire-nél: flaneur), akik közül néhányan minden bizonnyal érdeklődéssel álltak meg 1969-ben, a Bartók Béla úton megnyílt Figaro bűvészbolt kirakata előtt.

A bolt az indentitásképző pontok közé tartozik. Generációkat forrasztott egybe itt, a tizenegyedik kerületben, de feltehetőleg a társadalom egy széles szubkultúráját is összefogta, a bűvészek közösségét. (Utóbbinak népszerűsége nem volt csekély. Gondoljunk csak Rodolfóra, aki az egyetlen televíziós csatornán varázsolta el a dolgozók tömegeit, ekképp, ahogyan a többi tévés személyiség, családtaggá vált.) Az üzlet ezzel egyidejűleg

megkönnyítette

a karácsony környékén a talponállókban egyre nyugtalanabb szívvel tébláboló édesapák dolgát, mert a szentestét megelőző utolsó napon a bolt megoldást kínált; ki-ki az elfogyasztott fröccsök arányában könnyített pénztárcájának maradék tartalma szerint vehette meg az obligát bűvészdobozt vagy a kétforintos-eltüntető készséget.

Az id. Szabó István által alapított, a föld színe alatt megbújó bűvészbolt különös képződmény volt, egy földszintessé varázsolt országban a szabadság apró szigete, a kiszámíthatóságra, az ellenőrzésre, a megfigyelésre épült világba a váratlanság, a meglepetés illúzióit lopta be. Akkor eresztett gyökeret, amikor eleinte nemigen lehetett csodákat tenni, ám a bolt metaforikusan megelőlegezte a későbbi korok szellemét, amikor viszont mindenki elkezdett bűvészkedni; telekkel, gebinnel, butikkal, kötőgéppel, külföldi autóval, Gorenjével, hajszárítóval stb.

A környékbeli iskolákban a legkülönfélébb rétegekből érkező gyerekek keveredtek, bárki járt is bármelyik intézménybe, a stúdiumok szamárlétrája mellett erős szociológiai terepmunkát is végzett akaratlanul; az egyetemi falak közül politikai szempontok miatt távol tartott tanárok tartottak hetedikben székfoglaló előadásokat, osztályfőnökök idézték Makarenkót, a Fehérvári úti gyárakban a november 7-i ünnepségeken a munkásosztály fogadta az úttörőket-kisdobosokat, a padokban vásott REF-es, túlkoros kölykök üldögéltek. Mindenki egyenlő volt azonban abban, hogy senki nem végezte el a környezetismeretet anélkül, hogy ne tudott volna a bűvészboltról. A kószáló a legélesebben arra emlékszik, arra az epochéra, amikor heteken keresztül toporgott, lamentált társaival a bolt előtt, pontosabban az utca másik oldalán, hogy bátorságot merítsen, de nem utolsósorban: szavakat találjon. Bátorságot a belépésre és szavakat a beszerezni óhajtott tárgyra. Ugyanis egy darabig a bűvészboltban - keressük megint a szavakat - bizony műszart is árultak. Ezt volt nehéz kommunikálni, ezt az igényt, hogy arra volna szükség. Végül a Bécsi Kör hallgatólagos hagyománya alapján a rámutatásos módszer segített. A tizenkilences megállójában pedig - képzelhető! - művészettörténeti akcióra került sor.

A bűvészbolt mindenesetre van, frissebb, nyugati (!) árukészlettel. 2008. január 22-én Pro Cultura Újbuda díjjal tüntették ki. Éljen sokáig!

Bp. XI., Bartók Béla út 31.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.