Citadella: Fény- és hangjáték

  • Winkl Air
  • 1996. július 4.

Tudomány

Ha valakinek, aki idegenforgalomban utazik, az a zseniális ötlete támad, hogy a millecentenárium ürügyén történelmi összefoglalóval vágja meg a turistákat, de nem készül el időre, nem tehet mást, mint hogy június 17-én csinál egy ingyenes előadást a meghívott idegenvezetőknek, hátha azok majd fellelkesednek, és tisztes jutalék reményében úton-útfélen eladják a programot.
Ha valakinek, aki idegenforgalomban utazik, az a zseniális ötlete támad, hogy a millecentenárium ürügyén történelmi összefoglalóval vágja meg a turistákat, de nem készül el időre, nem tehet mást, mint hogy június 17-én csinál egy ingyenes előadást a meghívott idegenvezetőknek, hátha azok majd fellelkesednek, és tisztes jutalék reményében úton-útfélen eladják a programot.

Az alapgondolat nem hülyeség: ültessük ki Günthert és Alessandrót a Citadella szálló tetőteraszára, és fülhallgatón át nyomjunk a fejébe hatnyelvű, könnyed történelmi előadást a magyarok cselekedeteiről. Amikor odaér a sztori, hogy "oszt bementek a Mátyás-templomba", egy lézerrel megmutatjuk a műemléket. A prospektus szerinti várostrom ugyan végül kétszemélyes kardozásnak bizonyul, és a tatárjárást is elintézik egy

kis vörös füsttel

kísért lódobogással, maga a kerettörténet (Görgey Gábor írta) figyelemre méltó.

1857-ben Sissy a Várban Andrássy gróffal keringőzik, s a magyar arisztokrata tart neki némi történelmi fejtágítót. Lódobogás a bal hangsávból a jobb irányában, miközben a gróf (magyar hangja Mécs Károly) azt mondja, "az ott a Nyulak szigete", s a lézer el is vész valahol a sötétben. Van még "a Duna vize pedig befagyott, és Mátyás..." (lézer a Dunára irányul), de az igazi orgazmust az okozza, ahogy az ember unalmában tekergeti a nyelvválasztó gombot, és az olasz változatban - uramfia! - ki szinkronizálja a grófot? Antal Imre!

Az üzemeltetők bevezetőjében elhangzott, mekkora szemétláda a budapesti önkormányzat, mert nem engedték, hogy a város díszkivilágítását az előadással összhangban kapcsolgassák. Pedig mibe került volna Demszkynek? Odamegy egy alkalmazott a Vigadóba, és amikor eltalálja a lézer, pánikszerűen felbillenti a főkapcsolót. Siklósi bácsi meg kapcsolgatja a Lánchidat. A Műemlékvédelmi Felügyelőség kisszerű akadékoskodása ellenére sikerült leereszteni a Dunán egy török gályát.

Mécs Károly és Antal Imre csodálatos szimultánja mellett üde színfolt, hogy a lézerágyú a percekig tartó müezzinszóló alatt következetesen a Mária Magdolna-templomot lövi: azt az egyet, amelyikben a legvadabb iszlám időkben sem volt müezzin, merthogy meghagyták keresztény templomnak.

- A magyar olyan fajta,

hogy békeidőben marakodik, háborúban viszont csodálatos mód nincs a világon nála összetartóbb - bölcselkedik a gróf.

- Tehát szorongatni kell, az tesz jót neki - vágja rá Sissy Micimackó stílusában.

Elkerülhetetlen a hajdútánc bemutatása, ami a végére átmegy már-már nuncsakuszerű kardkezelésbe. Széchenyi felajánl hatvanezer forintot az Akadémiára (csak magyarul), a "száz vasutat, ezeret, csináljatok, csináljatok" (csak magyarul) alatt a lézer vadul kaszál, vélhetően Vác irányában, majd a szintén csak magyarul elüvöltött Nemzeti dal alatt (Antal Imrének tényleg hülyén állna a Talpra, magyar, de a többi nyelvre sem fordítják) a fotonágyú sokadszorra is a Vigadót bombázza. Némi dramaturgiai zavart okoz, hogy Sissy és Mécs Károly a sok lódobogás meg reformkori üvöltözés alatt észrevétlenül kereket old, és kisvártatva a Ferenc Józsefet megszemélyesítő Sinkovits Imre siratja el szeretett feleségét. A kegyeleti érzésre még az sincs igazán pusztító hatással, hogy a Hegyalja úti, kuplerájjal egybekötött Black Rouge bár lézere az egész előadás alatt folyamatosan beleforog a képbe. A vég: váratlan pukkanással öt gombafelhő (díszlövések) bontakozik ki a közönség látómezejében. A kevésbé tájékozott amerikai turista ekkor fordul diadalmasan a feleségéhez, "na ugye mondtam, hogy Hirosima Európában van".

A mutatvány

gyakorlati haszna, hogy a végén tűzijáték van, amit óhatatlanul meg lehet nézni ingyen, és fix időpontokban játsszák: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton a 22.30-as kezdést követően kb. húsz perccel. Jegyet is lehet venni a show-ra, ami 3700 HUF, és tekintetbe véve, hogy a programfüzetet Habsburg Ottó látta el meleg ajánló sorokkal, ez nem is olyan sok.

Winkl Air

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.