Az alapgondolat nem hülyeség: ültessük ki Günthert és Alessandrót a Citadella szálló tetőteraszára, és fülhallgatón át nyomjunk a fejébe hatnyelvű, könnyed történelmi előadást a magyarok cselekedeteiről. Amikor odaér a sztori, hogy "oszt bementek a Mátyás-templomba", egy lézerrel megmutatjuk a műemléket. A prospektus szerinti várostrom ugyan végül kétszemélyes kardozásnak bizonyul, és a tatárjárást is elintézik egy
kis vörös füsttel
kísért lódobogással, maga a kerettörténet (Görgey Gábor írta) figyelemre méltó.
1857-ben Sissy a Várban Andrássy gróffal keringőzik, s a magyar arisztokrata tart neki némi történelmi fejtágítót. Lódobogás a bal hangsávból a jobb irányában, miközben a gróf (magyar hangja Mécs Károly) azt mondja, "az ott a Nyulak szigete", s a lézer el is vész valahol a sötétben. Van még "a Duna vize pedig befagyott, és Mátyás..." (lézer a Dunára irányul), de az igazi orgazmust az okozza, ahogy az ember unalmában tekergeti a nyelvválasztó gombot, és az olasz változatban - uramfia! - ki szinkronizálja a grófot? Antal Imre!
Az üzemeltetők bevezetőjében elhangzott, mekkora szemétláda a budapesti önkormányzat, mert nem engedték, hogy a város díszkivilágítását az előadással összhangban kapcsolgassák. Pedig mibe került volna Demszkynek? Odamegy egy alkalmazott a Vigadóba, és amikor eltalálja a lézer, pánikszerűen felbillenti a főkapcsolót. Siklósi bácsi meg kapcsolgatja a Lánchidat. A Műemlékvédelmi Felügyelőség kisszerű akadékoskodása ellenére sikerült leereszteni a Dunán egy török gályát.
Mécs Károly és Antal Imre csodálatos szimultánja mellett üde színfolt, hogy a lézerágyú a percekig tartó müezzinszóló alatt következetesen a Mária Magdolna-templomot lövi: azt az egyet, amelyikben a legvadabb iszlám időkben sem volt müezzin, merthogy meghagyták keresztény templomnak.
- A magyar olyan fajta,
hogy békeidőben marakodik, háborúban viszont csodálatos mód nincs a világon nála összetartóbb - bölcselkedik a gróf.
- Tehát szorongatni kell, az tesz jót neki - vágja rá Sissy Micimackó stílusában.
Elkerülhetetlen a hajdútánc bemutatása, ami a végére átmegy már-már nuncsakuszerű kardkezelésbe. Széchenyi felajánl hatvanezer forintot az Akadémiára (csak magyarul), a "száz vasutat, ezeret, csináljatok, csináljatok" (csak magyarul) alatt a lézer vadul kaszál, vélhetően Vác irányában, majd a szintén csak magyarul elüvöltött Nemzeti dal alatt (Antal Imrének tényleg hülyén állna a Talpra, magyar, de a többi nyelvre sem fordítják) a fotonágyú sokadszorra is a Vigadót bombázza. Némi dramaturgiai zavart okoz, hogy Sissy és Mécs Károly a sok lódobogás meg reformkori üvöltözés alatt észrevétlenül kereket old, és kisvártatva a Ferenc Józsefet megszemélyesítő Sinkovits Imre siratja el szeretett feleségét. A kegyeleti érzésre még az sincs igazán pusztító hatással, hogy a Hegyalja úti, kuplerájjal egybekötött Black Rouge bár lézere az egész előadás alatt folyamatosan beleforog a képbe. A vég: váratlan pukkanással öt gombafelhő (díszlövések) bontakozik ki a közönség látómezejében. A kevésbé tájékozott amerikai turista ekkor fordul diadalmasan a feleségéhez, "na ugye mondtam, hogy Hirosima Európában van".
A mutatvány
gyakorlati haszna, hogy a végén tűzijáték van, amit óhatatlanul meg lehet nézni ingyen, és fix időpontokban játsszák: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton a 22.30-as kezdést követően kb. húsz perccel. Jegyet is lehet venni a show-ra, ami 3700 HUF, és tekintetbe véve, hogy a programfüzetet Habsburg Ottó látta el meleg ajánló sorokkal, ez nem is olyan sok.
Winkl Air
