cyberhírek

  • Narancs
  • 2006. július 6.

Tudomány

cyberhír

Vándormadarak Meglepően gyorsan alkalmazkodnak a vándormadarak a globális felmelegedés okozta változásokhoz. Az Oslói Egyetem kutatása szerint a tavasz korábbi beköszöntével a madarak is előbb térnek vissza a melegebb égtájakról.

Méregtelenítés Júliustól az uniós elektromos és elektronikai készülékek gyártói termékeik előállításánál nem használhatnak a környezetre és az emberi egészségre veszélyes anyagok közül egyebek között ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot és több fenilszármazékot sem.

Ultrahang Két éven belül piacra kerülhet egy ultrahanggal működő készülék, amely képes visszanöveszteni a fogakat. A készülék leginkább a törött vagy beteg fogak gyógyítására használható, de ugyanez a technika alkalmas lehet a test összes csontjának kezelésére.

Fémdetektor A finn Nokia olyan mobiltelefont fejlesztett ki, amely fémdetektorként is működik. A készülék tulajdonosa így felfedezheti a ruha alá dugott fegyvereket, rejtett áramkábeleket és eltűnt kulcsokat.

Blogverseny Idén második alkalommal rendezik meg a Golden Blogot (goldenblog.hvg.hu), vagyis a hazai webnaplók mustráját. Július 9-éig lehet magyar nyelvű blogokat nevezni, ezt követően a zsűri választja ki azt a százas listát, melyből kikerülhetnek a győztesek.

Beismerés Az Apple megbízásából hordozható iPod-zenelejátszókat gyártó kínai Foxconn elismerte, hogy vétett a kínai munkavédelmi előírások ellen. Az alkalmazottaknak akár havi 80 óra túlórát is teljesíteniük kell.

Reformbizottság Vizi E. Szilveszter vezetésével megalakult a Magyar Tudományos Akadémia reformbizottsága, amely úgy döntött: az átalakítással öszszefüggésben "fehér könyvet" állít össze a magyar tudomány eredményeinek széles körű megismertetésére.

Metakommunikáció A dühös, fenyegető arcokra sokkal előbb és intenzívebben reagálnak a férfiak, mint az egyéb érzelmekről árulko-dó arckifejezésekre - derült ki egy ausztrál vizsgálatból. A kutatók nőknek és férfiaknak mutattak fényképeket, amelyek különböző hangulatban lévő személyeket ábrázoltak. A képek közül a dühös, azaz támadó érzelmeket sugallókat kellett kiválasztani, miközben mérték a reakcióidőt. A kutatók szerint a férfi résztvevők "győzelmével" végződött vizsgálat egyértelműen arra utal, hogy az ember máig nem veszítette el a törzsfejlődés során megszerzett képességét, hogy időben észlelje a veszélyt jelentő fajtárs jelenlétét. Bár a nők is érzékelték az ellenséges érzelmeket a fotókon, ők a pozitív emóciókat kifejező képekre reagáltak gyorsabban. Kapcsolódó hír, hogy a Cambridge-i Egyetem és az amerikai MIT kutatói olyan számítógépet fejlesztettek ki, amely képes felismerni és dekódolni az ember arcán tükröződő érzelmeket, így a mosolyt, a szemöldökráncolást vagy az ásítást. A kutatók szerint a technika hihetetlen távlatokat nyit az ember-gép kapcsolatban: a hirdetők a felhasználó hangulatához szabhatják a reklámokat, az online oktatórendszerek lazíthatnak a tempón, ha azt látják, hogy a diák fárad, az autógyártók figyelmeztethetik az elszunyókálni készülő sofőröket. A fejlesztők szerint a rendszer továbbfejlesztett változata az arckifejezések mellett a gesztust és a testtartást is értékelni tudja majd.

Aszteroida Aszteroidával találkozott vasárnapról hétfőre virradóra a Föld, de nem fenyegetett ütközés: a 2004 XP14 elnevezésű égi vándor mintegy 433 ezer kilométerrel elvétette bolygónkat, ez valamivel nagyobb távolság, mint amennyire a Hold kering - adta hírül az Index az AP nyomán. A csillagászok nem sokat tudnak az égitestről, amelyet 2004-ben fedeztek fel: fényessége alapján mintegy 800 méter lehet az átmérője, és ez szokatlanul nagynak számít. Az elmúlt néhány évben legalább három tucat kisebb aszteroida haladt el közelebb a Földhöz, mint az XP14. Don Yeomans, a NASA földközeli objektumokat követő programjának vezetője szerint az aszteroida sem most, sem a következő száz évben várható további, mintegy tíz közeli megjelenése során nem veszélyezteti bolygónkat.

Kortárs irodalmi lexikon Várhatóan ősszel indul a magyar kortárs irodalommal foglalkozó közösségi szájt, az EMIR (Elektronikus Magyar Irodalom, emir.elte.hu), melyen - a közösségi fejlesztésű Wikipedia online enciklopédia sikerén felbuzdulva - a kortárs szerzők mellett a netezők is aktívan részt vehetnek a jelenkori irodalom történetének megírásában - adta hírül az Index. A közösségi szájt építése során a klasszikus és kortárs szerzők és műveik, valamint ezekkel kapcsolatos események (kritikák, díjak, feldolgozások, rendezvények) adatainak és metaadatainak gyűjtésére lesz lehetőség, de a jövőben egy irodalmi fogalomtár közös szerkesztését is lehetővé teszik. Az első körben a kortárs magyar szerzők körét határozták meg, és már 7000 szerző adatait rögzítették. A második lépcsőben jönnek a klasszikus és külföldi szerzők, valamint elkészül a szövegrögzítési modul is, amelynek segítségével ki-ki publikálhatja és a kereshető közös adatbázis részévé teheti a szövegeit.

Gépek lázadása Daniel Wilson amerikai kutató új könyvében halálkomoly tippeket ad arra, hogyan viselkedjünk, ha valóra válik a Terminátor-filmek fémbe öntött rémálma - adta hírül az Index a Wired nyomán. "E könyv célja, hogy felkészülhessen a robotok jövőbeli lázadására" - írja előszavában a Hogyan éljük túl a robotok lázadását (How to Survive a Robot Uprising) című könyv szerzője. A kutató gyakorlati tippeket is ad arra, hogyan lehet közelharc esetén legyűrni egy robotot. Például: bár a robotok arcfelismerő képessége egyre jobb lesz, kapucnival összezavarható a rendszer, mivel így a humanoid fejformája nehezebben azonosítható. A lézer a bőrt csak megpörköli, a szemet érve viszont végleges vakságot okozhat - a zárt védőszemüvegek azonban védelmet nyújtanak. A titán- vagy acélszerkezettel vívott küzdelemben harcművészeti produkció helyett válasszuk a hagyományos, nehéz feszítővasat. Bár nem egyszerű felismerni az androidokat, a robotokat elárulhatja mágneses terük, amely összezavarja az iránytű mozgását. A robotok képesek lehetnek az embert már a járásáról is azonosítani, ezért a hosszú köpeny vagy viharkabát jó szolgálatokat tehet. Daniel Wilsonnak a témáról tartott 40 perces előadása letölthető a Google Videóról: http://video.google.com/videoplay? docid=7951038502689013454&q=Daniel+Wilson

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.