cyberhírek

  • Narancs
  • 2006. augusztus 3.

Tudomány

cyberhírek

Méhnyakrák Jóváhagyta az EU gyógyszerhatósága a méhnyakrák elleni védőoltást. Magyarországon várhatóan jövőre lesz hozzáférhető a készítmény, ami a nők körében második legelterjedtebb rákos megbetegedést előzi meg. Az oltás a nemi úton terjedő humán papillomavírus (HPV) ellen hat.

Doménbrókerek Az uniós doméneket kiadó brüsszeli EURid letiltotta 74 ezer .eu végződésű weboldal címét, mert szerinte néhány cég jogtalanul felhalmozta ezeket a címeket. Az EURid szerint ezeket a címeket később jó áron akarják továbbértékesíteni a doménbrókerek. Négyszáz doménregisztrátort perelnek szerződésszegés miatt.

Tűzfelismerés Egy amerikai cég olyan tűzjelző berendezést fejlesztett ki, mely egy egyszerű kamera képe alapján felismeri a tűzből eredő füstöt vagy a lángokat. A neurális hálózatokon alapuló program bármelyik zárt láncú belső biztonsági kamerarendszerre csatlakoztatható.

Mobilfilmfesztivál Mobiltelefonnal készített alkotással nevezhetnek a vállalkozó kedvű amatőr filmesek az első magyarországi mobilfilmfesztiválra Monostorapátiban, a Művészetek völgye idején. Jelentkezni lehet a fesztivál alatt készített filmmel vagy bármely szabadon választott témában készített alkotással.

Letöltés Akaratán kívül vált hőssé egy amerikai milliomos, akit filmek illegális letöltésével vádolt meg a filmipar. Shawn Hogan elvből nem fizet a megfélemlítéssel operáló MPAA-nak, különösen, hogy nem is szorul rá filmek illegális letöltésére.

Mamutmúzeum Nemzetközi mamutmúzeum létesül a Szaha Köztársaságban (a volt Jakutföldön) az UNESCO támogatásával. A 18 millió dolláros projekt felét Jakutföld állja: itt találták a XXI. század paleontológiai szenzációjának tartott skagirszki mamutleletet, amely a 2005-ös világkiállításon Japánban 10 millió látogatót vonzott.

Varázsgomba Egész életre szóló misztikus, a vallásos révülethez hasonló élményt nyújt használóinak a varázsgomba, pontosabban a pszilocibin tartalmú gombák hatóanyaga, jelentették be jeles amerikai tudósok egy, a múlt hónap közepén végzett laboratóriumi kísérletsorozat eredménye alapján - adta hírül az Index. A kísérletet a kábítószeres visszaélésekkel foglalkozó amerikai intézet, a NIDA, vagyis közvetetten az állam támogatta. A varázsgombában található pszilocin - illetve előanyaga, a pszilocibin - hallucinogén hatását Timothy Leary droggurutól Albert Hofmannig, az LSD atyjáig sokan megállapították már, de az elmúlt évtizedekben a vegyületeket tartalmazó gombafajokat, így a Psylocybe cubensist és a Psylocybe mexicanát a világ legtöbb országában veszélyes kábítószerré nyilvánították. A londoni piacokon még másfél éve is bárki könnyen hozzájuthatott varázsgombához, míg egy törvény 2005-ben A osztályú kábítószernek nyilvánította és betiltotta. A jogi helyzet változásával a hatvanas években még szabadon folytatott tudományos, illetve spirituális jellegű kísérletek is abbamaradtak. Több évtizede hízó jégréteget tört meg tehát a Maryland állambeli Baltimore Johns Hopkins orvostudományi egyetemének neurológiai és pszichiátriai tanszéke, amikor nemrég 36 középkorú önkéntesen próbálta ki a varázsgomba hatását ellenőrzött, laboratóriumi körülmények között. A kísérletben részt vevők csaknem kétharmada, pontosan 60 százaléka "teljes misztikus élményről" számolt be, miután fogyasztott a gomba alapösszetevőjéből, a pszilocibinből. Amikor két hónappal később újra megkérdezték őket, 79 százalékuk állította, hogy jó közérzete és az élettel való elégedettsége mérsékelten vagy nagymértékben nőtt, és ezt ismerőseik és rokonaik is megerősítették. A Johns Hopkins Egyetem kutatói szerint a pszilocibingombák hatása megegyezik azzal a spontán vallásos élménnyel, amelyről a hívők évszázadok óta beszámolnak.

Amnesty vs. Google Az Amnesty International elítélte a három internetóriás, a Yahoo!, a Google és a Microsoft összejátszását a kínai hatóságokkal: "Kínában a Microsoft, a Google és a Yahoo! segít a kormánynak elnyomni az alapvető emberi jogokat. A három cég így vagy úgy megkönnyítette vagy cinkosává vált a cenzúra gyakorlatának Kínában" - mutatott rá az AI jelentése, amely része annak a nemzetközi kampánynak, melyet az internettel kapcsolatos elnyomásnak szentel. A szervezet példaként említette, hogy a Yahoo! magánjellegű és bizalmas információkat adott át felhasználóiról a kínai hatóságoknak, és ezeket fel is használták legalább két újságíró elítéléséhez. A Microsoft elismerte, hogy bezárt egy blogot a kormány követelésére, a Google pedig nemzetközi kereső- programjának cenzúrázott változatát indította el. Kate Allen, az AI nagy-britanniai igazgatója emlékeztetett arra, hogy a három nagy internetes cég a "helyi törvényeknek való megfelelésre" hivatkozik, valójában azonban politikai nyomásnak engednek, ezzel pedig a kormánycenzúrának szereznek érvényt. Az Amnesty International nyolc ajánlást fogalmazott meg a három cégnek és a többi, Kínában működő internetes szolgáltatónak. Az AI szerint egyre több országban próbálják korlátozni az internet használatát. Ezek között említi a szervezet Szaúd-Arábiát, Iránt, Kínát, Szíriát, Tunéziát és Vietnamot.

Õssejtkutatás Az EU-tagállamok kutatási kérdésekért felelős miniszterei brüsszeli tanácskozásukon jóváhagyták a következő, 2007-2013-as időszakra szóló, 51 milliárd eurós uniós tudományos kerettervet, s ezen belül meghagyták azt a lehetőséget, hogy közösségi forrásokból finanszírozhassák az embriók őssejtjeivel való kísérleteket. Ez utóbbi kérdés hatalmas vitákat kavart, Németország és Lengyelország vezetésével ugyanis egyes államok (főleg olyanok, ahol erős az egyház befolyása) azért lobbiztak, hogy szüntessék meg a mostani helyzetet, de legalábbis korlátozzák jelentősen azokat a helyzeteket, amelyekben őssejtkutatásra uniós támogatást lehet igényelni. A tagállamok többsége azonban végül elfogadta azt a kompromisszumos javaslatot, amelyet az Európai Bizottság terjesztett be: ennek értelmében az EU nem finanszíroz majd olyan kísérleteket, amelyek kimondottan kutatási célú embriók elpusztításával járnak. A mesterséges megtermékenyítésnél használt, de a méhbe be nem ültetett embriókkal viszont folytatódhatnak a kísérletek. A kompromisszumot Litvánia, Lengyelország, Málta, Szlovákia és Ausztria nem hagyta jóvá, de ők - a németek kiválásával - már nem tudták megakadályozni a terv elfogadását. A hétéves tudományos keretterv mintegy 50 millió eurót irányoz elő az őssejtkutatás támogatására.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?