Nyugdíj A feleségétől kölcsönzött 250 dollárral alapította meg 25 éve az Infosys indiai informatikai vállalatot Narajana Murthy, aki hatvanadik születésnapján nyugalomba vonult a tőzsdén jelenleg 20 milliárd dollár (4338 milliárd forint) értéket képviselő cége éléről, mely az indiai "informatikai csoda" jelképévé vált.
Robotmaci Az MIT olyan robotot fejlesztett ki tartós kórházi ápolásra szoruló gyerekek számára, amelynek mesterséges bőre meg tudja különböztetni a gyermek különböző típusú érintéseit egymástól. Másképp reagál a simogatásra, az ütögetésre, a csiklandozásra és a piszkálgatásra.
Minirobot Négy japán cég összefogásával elkészült egy alacsony előállítási költségű, emberszabású linuxos robot - a HRP-2m Choromet -, amelyet elsősorban oktatási és kutatási célokra ajánlanak. A 35 centiméteres, mindössze 1,5 kg súlyú robot különlegessége, hogy képes a teste egyes részeire ható erőt érzékelni, és ezáltal akár magától, emberi beavatkozás nélkül is fel tud állni.
Elveszett Komoly kutatás kezdődött a NASA archívumában, hogy megkeressék az első holdraszállás eredeti felvételeit. A problémáktól sem mentes űrutazásról készült 1969-es felvétel a 20. század egyik legfontosabb mozgóképes emléke, mostanra azonban nyoma veszett az eredeti tekercseknek.
Ikercsillag Chilében, a European Southern Observatory egyik ott felállított teleszkópján az Ophiucus csillagképződmény közelében két ikercsillagot fedezett fel két kutató. A Naptól 400 fényévnyi távolságban keringő égitesteket nem köti gravitációs erő egyetlen más csillaghoz sem, és egymást is gyengén vonzzák.
Óriásteleszkóp Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) elkészíti a világ legnagyobb, 42 méter átmérőjű teleszkópját. Az Extremely Large Telescope (ELT) lehetővé teszi majd, hogy a csillagászok megfigyeljék az első galaxisok keletkezését, illetve az élet jelei után kutassanak a távoli égitesteken.
YouTube: az internetgeneráció MTV-je Maximum egy-másfél évet kell várni, és ha az EMI-vel folytatott tárgyalások sikerrel zárulnak, a világ összes videoklipje hozzáférhető lesz a népszerű YouTube videomegosztó oldalon - adta hírül az Index. Az Observer brit hetilap friss felmérése szerint naponta százmillió videót néznek meg a két éve alapított weboldalon, amely azóta a világ egyik legnépszerűbb portálja lett: már nemcsak házivideókat, de tévé- és mozifilmrészleteket és mindenféle egyéb videotartalmat is terjesztenek rajta. Az amatőrfilmesek közül is egyre többen itt teszik hozzáférhetővé alkotásaikat. A tervek szerint a videoklipekről sem választják majd le a közösségi funkciókat, így azok ugyanúgy értékelhetőek lesznek, mint a jelenlegi videotartalmak. A nyolcvanas években felfutott videoklipműfaj az utóbbi években válságba jutott; szakértők szerint az iPod-generáció zenei ízlése annyira szegmentálódott, hogy egyre kevesebbet nézik már az általános könnyűzenei adókat. Mindennek hatására az MTV stratégiát vált, és egyre több weboldal is célba veszi a zenehallgatókat. Nem akar kimaradni a digitális zenepiacról a Google sem, egyik új eszköze segítségével nyomon követhetjük, hogy a kontaktlistánkon szereplők éppen milyen zenét hallgatnak számítógépükön. A Google kiértékeli a felhasználók zenehallgatási adatait, és a Google Music Trends oldalon meg is mutatja a netezőknek. A YouTube növekvő népszerűségére az amerikai politikusok is felfigyeltek: a kongresszusi mandátumra vágyó képviselőjelöltek a videocserélő oldalon is üzennek a választóknak.
Tizenkét bolygó Kilencről tizenkettőre nőhet naprendszerünk bolygóinak száma, ha a prágai, Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) több mint 2500 résztvevője elfogadja az asztronómiai újításokat - adta hírül az Index. A javaslat szerint az eredetiek közül nyolc marad bolygó, a Plútó és két társa új kategóriát kap, úgynevezett plutón lesz, és melléjük kerül tizenkettedikként a Ceres, amit jelenleg a legnagyobb aszteroidaként tartanak számon. A csillagászok régen vitáznak arról, hogy a másik nyolcnál jóval kisebb Plútó megérdemli-e a bolygó titulust; a diskurzus új erőre kapott, amikor a közelmúltban a naprendszer szélén található Kuiper-övben több Plútó-méretű új égitestet találtak. A bolygó-újradefiniáló javaslat szerint a nyolc "klasszikus" bolygó (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) mellé három plutón (Plútó, Charon, Xéna) és a Ceres aszteroida kerülne bolygó státusba. "Bizonyos értelemben lefokoztuk a Plútót, ugyanis kikerült a bolygóvárományosok listájáról. Más értelemben viszont menedzseljük is, ugyanis az új, plutón kategória prototípusa lesz" - mondta Owen Gingerich, az IAU bolygó-újradefiniáló bizottságának elnöke. Az IAU bolygóvárományos listáján egy tucat további égitest szerepel, amelyek méretük és keringési pályájuk alapján bolygóvá válhatnak.
Agygén Megtalálták azt a gént, amely vélhetően kulcsfontosságú szerepet játszott az ember állatvilágból való kiemelkedésében. Amerikai tudósok szerint ez a gén felelős a kifinomult készségek agyi központjának megnövekedéséért - adta hírül az Index. A marylandi Howard Hughes Orvostudományi Intézet és a kaliforniai egyetem tudósai az ember és legközelebbi rokona, a csimpánz legfontosabb genomjainak összehasonlításakor találtak rá a HAR1F-re. A kutatók szerint ez volt az a gén, amelyik a negyvenkilenc leggyorsabban fejlődő agyi területet befolyásolta, miután az ember és a csimpánz elvált a közös őstől.
Spermium őssejtekből Õssejttenyészetből állítottak elő spermiumot német kutatók. A kísérlet alanyai egerek voltak, s bár a spermával sikerült egérpetesejtet megtermékenyíteni, teljes sikerről nem beszélhetünk. A megszületett rágcsálók ugyanis fejlődésben elmaradtak természetes úton világra jött kortársaiktól, s csak néhány hétig éltek. A részleges kudarc (abnormális méret és korai elhalás) oka valószínűleg az, hogy még nem ismert a csírasejtképződés során a csírasejtek beprogramozásának módja.
Feltörték a biometrikus útlevelet Két hetébe és 200 dollárjába került egy német biztonsági szakértőnek, Lukas Grunwaldnak, hogy feltörje a német európai uniós útlevelekbe szerelt rádiófrekvenciás azonosító címkéket. "Az összes ilyen RFID útlevél hatalmas pénzkidobás" - mondta Grunwald a Wirednek. Az útlevelekbe szerelt csipek elektronikus formában tárolják az adatokat, és így csökkentik a hamisítás veszélyét. Bevezetésük csak az Egyesült Királyságban 415 millió fontba (166 milliárd forintba) került.
