Agyhalál A donorok menthetetlenségének pontos megállapításával kapcsolatban több országban orvosetikai és törvényi változtatásokat sürgetnek, ugyanis a jelenleg elfogadott kritérium, az "agyhalál" bekövetkeztekor a potenciális donorok legtöbb szerve már nem alkalmas átültetésre.
Pánikgomb Az Egyesült Királyságban a felhasználók egyetlen gombnyomással jelenthetik majd a rendőrségnek, ha szexuális zaklatás áldozatainak érzik magukat. Egy brit gyermekvédelmi szervezet vette rá a Microsoftot arra, hogy készítse el a Messenger speciális változatát.
Ítélet Egy Los Angeles-i bíróság elítélte a 23 éves Nicholas Lee Jacobsent, aki 2004-ben hónapokig garázdálkodott az amerikai T-Mobile számítógépes hálózatában, és az őt üldöző titkosügynök laptopját is feltörte. Jacobsen viszonylag olcsón megúszta: a bíróság 10 000 dolláros pénzbüntetésre és egyéves háziőrizetre ítélte.
Biodízel A szegedi Gabonakutató Kht.-nél bemutatták a termelőknek azokat a kísérleti napraforgóhibrideket, amelyek terméséből a biodízel alapanyagát lehet majd kisajtolni a jövőben. Bár a növényi eredetű üzemanyag előállításához Nyugaton inkább a repcéből nyerik az olajat, a szárazabb vidékeken - így Kelet-Magyarországon is - kevésbé kockázatos a napraforgó termesztése.
Szennyezés Brómtartalmú égésgátló szereket mutatott ki a WWF a Földközi-tengerben élő kardhalakban. Az olasz partok mentén kifogott állatokból vett mintákban olyan, a szervezetben felhalmozódó égésgátlókat találtak, melyeket korábban számítógépek, televíziók és kárpitok gyártásánál használtak.
Eltűnhet az ózonlyuk Amerikai klímakutatók szerint a Földet védő ózonréteg 1980 óta megfigyelt vékonyodása nemhogy megállt, de a 21. század közepére a lyuk teljesen eltűnik. A kutatócsoport 25 évig elemezte az ózonlyukat, és arra jutott, hogy a sztratoszféra ózontartalmú rétegének vékonyodása 1997-ben megállt. Az ózonréteg a Nap káros ultraviola sugárzása ellen védi a Földet, de a környezetre ártalmas vegyi anyagok (főként a klórt és fluort tartalmazó szénhidrogének) kibocsátása miatt jelentősen elvékonyodott. Eun-Szu Jang, a Georgiai Technológiai Intézet kutatója szerint az ózonréteg regenerálódása az 1987-es nemzetközi Montreali egyezménnyel indult, amely limitálta az ózonkárosító vegyületek kibocsátását. A mai eredmények igazolják a Montreali egyezményt, amely sikeresen megállította a sztratoszféra ózonrétegének vékonyodását. A jelenlegi "gyógyulási ütemmel" az ózonréteg a század közepére visszanyerheti 1980-as állapotát. A most bemutatott tanulmány előzményének tekinthető a NASA kutatóinak júniusi prognózisa. Ekkor a klímatudósok azt állították, hogy az ózonlyuknak nevezett elvékonyodott terület az Antarktisz felett az eddig feltételezett időpontnál húsz évvel korábban, 2068-ra eltűnhet. (Lásd még Ebcsont beforr? c. cikkünket.)
Ingyenkönyvek a Google-től Több tízezer ingyenkönyvet tett elérhetővé a neten a Google nagyszabású projektje, a Google Books (books.google.com) keretében. A könyveket 2004 decemberében kezdte szkennelni a kaliforniai cég, és most csak azokat tette közzé teljes verzióban, amelyekre már nem vonatkoznak a szerzői jogi korlátozások. A Google Books így elsősorban klasszikus műveket tartalmaz, Dickens regényeit, a Shakespeare-összest, a magyarok közül például Csokonai Vitéz Mihály és Bajza József munkáit. Mivel a szerzői jogi szabályok mindenhol eltérőek, a cég csak a biztosan jogtiszta könyveket tette fel a netre, ráadásul azt is figyeli, ki milyen országból csatlakozik, és ennek megfelelően variálja a találatokat. Az elővigyázatosság érthető, mert a Google nagyszabású világkönyvtára miatt tavaly két perbe is belefutott: az amerikai szerzők céhe, az Authors Guild és a kiadók szövetsége, az American Association of Publishers is beperelte a szerzői jogok megsértése miatt. A Google főleg nagy, angolszász nyelvterületen működő intézmények, így a New York-i közkönyvtár, az oxfordi és a michigani egyetem könyvtárainak anyagára támaszkodott, amikor elindította az ambiciózus projektet, ezért aki kifejezetten magyar művekre vágyik, jobban jár, ha klasszikusokért a Magyar Elektronikus Könyvtárhoz, kortárs irodalomért a Digitális Irodalmi Akadémiához fordul.
A Holdba csapódott az európai űrszonda Hároméves utazása végén az Európai Ûrügynökség (ESA) SMART1 szondája vasárnap hajnalban a Hold felszínébe csapódott. Az eszköz célja a Hold felszínének kutatása és egy új, a jövőben Merkúr-utazáshoz használandó motor tesztje volt. Az EU űrhivatala az ionmeghajtású technológiát szeretné használni a jövőben a bolygóközi utazásokra, például a Japán Ûrhivatallal közös 2013-as Merkúr-expedíció során is - írta az Index a CNN nyomán. A francia Snecma cég PPS-1350-es ionmotorja hajtotta a SMART1-et, amely 100 millió kilométert tett meg hatvan liter üzemanyaggal. 2003 szeptemberében indult a francia guayanai Kourouból, 2004 novemberében állt Hold körüli pályára, és tavaly márciusban kezdte a tudományos megfigyeléseket. Mérései alapján a tudósok kalcium és magnézium jelenlétét észlelték a Holdon, kimutatták a holdkráterek csúcsainak, vulkanikus síkságainak és hatalmas becsapódási medencéinek eltérő anyagi összetételét, és pontosan feltérképezték a Hold egész felszínét, beleértve a Földről nem látható részét is.
Megvan a sötét anyag Amerikai asztrofizikusoknak sikerült először kimutatniuk az eddig rejtélyes sötét anyagot, amely a világegyetem jelentős részét alkotja. A Hubble űrtávcső és a Chandra röntgentartományban mérő űrteleszkóp, valamint földi telepítésű óriásteleszkópok felvételei alapján egy százmillió éve történt galaxishalmaz-ütközés alapján mutatták ki, hogy a sötét anyag elkülönül a látható anyagtól, vagyis első alkalommal vált láthatóvá gázok és forró plazma formájában az eddig csak elméletben létező anyagtípus. A kozmikus karambol, amelynek során egy óriás galaxishalmaz ütközött egy kisebb csillaghalmazzal, az eddig ismert leghevesebb volt azóta, hogy 15 milliárd éve bekövetkezett az ősrobbanás, amelynek nyomán kialakult az általunk ismert világegyetem.
