LETÖLTÉS Eddig csak szépen becsomagolva, dobozban lehetett megvenni a Microsoft termékeit, a Windows Vista és az Office 2007 azonban az interneten is megvásárolható, sőt onnan letölthető lesz - jelentette be a szoftvercég.
VEREKEDÉS Valódi harccá fajult egy számítógépes játék megszállottjainak vásárlása Kölnben. A vevők a World of Warcraft nevű online szerepjáték egy kiegészítőjét akarták megvenni egy boltban, ám amikor az elfogyott, úgy összeverekedtek, hogy három embert kórházba kellett vinni.
BIOERÕMÛ Fásszárú energianövénnyel fűtött kísérleti bioerőmű építését kezdik meg idén a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán. A 2,5 megawatt teljesítményű, 2,5 milliárd forintba kerülő erőmű a felsőoktatási intézmény taspusztai tangazdaságának teljes energiaszükségletét fedezi majd.
ÖNTISZTULÁS Holland kutatók speciálisan érdes, víztaszító felületet hoztak létre, amelyen elgurulnak a vízcseppek, és gyakorlatilag nem tudnak megtapadni a szennyeződések. A különlegesen gyors lézer segítségével előállított felület ötletét a lótusz szálkás-viaszos levele ihlette.
GYÓGYJÁTÉKOK Speciális videojátékok segíthetnek a betegségek gyógyításában - állítja a Hopelab nevű nonprofit szervezet. Az Immune Attack például megtanítja a használóját, hogyan bírja rá immunrendszerét a baktériumok és vírusok leküzdésére. A NanosWarm és a Glucoboy viszont a cukorbetegséggel való szembeszállásra oktat.
Előreállítják a végítéletórát A világ vezető atomtudósai egy Londonban és Washingtonban párhuzamosan tartott sajtótájékoztatón jelentették be, hogy két perccel előreállítják a Doomsday Clock nevű jelképes szerkezetet. Az ítéletnap órája így most 23 óra 55 percet mutat, és a hidegháborús időket idézi - adta hírül az Index. A szimbolikus órát 1947-ben alkotta meg a The Bulletin of the Atomic Scientists (BAS) folyóirat és a hasonló nevű tudományos társaság. A szervezet ezzel szerette volna figyelmeztetni a világot a nukleáris fegyverkezés veszélyeire - az éjfél egy újabb, minden eddiginél nagyobb világégést jelképez. Alapítása óta tizennyolcszor állították át az órát, utoljára 2002-ben, amikor 23.53-ra állították a mutatókat arra reagálva, hogy az USA kihátrált a ballisztikus rakétákról szóló egyezményből. Az Ítéletnap Órája azonban már 23.55-öt mutat. A BAS tudósainak indoklása szerint azzal kerültünk közelebb egy kataklizmához, hogy nem teszünk eleget a globális felmelegedés megfékezéséért, emellett a nukleáris fegyverkezés is újra fellendülőben van. A szervezet magyarázatában Észak-Korea és Irán atomprogramja mellett arra is kitért, hogy az Egyesült Államokban és Oroszországban jelenleg 26 000 nukleáris fegyvert tartanak számon. A BAS az atomfegyverekhez hasonlóan veszélyesnek tartja a globális felmelegedést is - ez az első eset, hogy egy klímajelenség is szerepet játszik a mutatók átállításában. Az Ítéletnap Órája megalapításakor 23.53-at mutatott, és a mutatók 1953-ban voltak legközelebb az éjfélhez. Akkor az Eisenhower-kormány idején történt hidrogénbomba-kísérletek miatt állították az órát 23.58-ra. A legoptimistább az 1991-es visszaállítás volt, a Szovjetunió széthullása után az óra szerint már 17 percünk volt éjfélig.
Gömbvillám a laborban Laboratóriumi körülmények között állítottak elő gömbvillámot a brazíliai Pernambuco egyetem kutatói a New Scientist szerint. Valószínűleg megoldották a titokzatos fényjelenségek rejtélyét, mert a fizikusok viszonylag egyszerű eszközökkel olyan fénygolyókat tudtak előállítani, amelyek nagyon hasonlítottak a gömbvillámokhoz. A pingponglabda nagyságú gömbök kék-fehér vagy narancs-fehér színűek voltak, és mintegy nyolc másodpercig lebegtek a laboratóriumban. Ezzel százszor hosszabb volt az élettartamuk, mint a korábban mesterségesen előállított tűzgolyóké, vagyis elérték a korábban megfigyelt gömbvillámok átlagos élettartamát. A kísérletekkel azt a teóriát akarták bizonyítani, amely szerint a gömbvillámok egy normális villámcsapás után a föld felszínén keletkeznek, amikor egy villám a föld kérgébe csapódik és a szilícium-oxidot szilíciumgőzzé változtatja. A lehűlő szilícium olyan aeroszollá sűrűsödik, amely a felületén lévő töltések révén gömb alakúvá formálódik. A szilícium a levegőben lévő oxigénnel oxidálódik, és ez okozza a sugárzást.
Szupernóva robbantotta szét a Teremtés Pilléreit A Teremtés Pilléreiként ismert kozmikus oszlopok nincsenek többé - adta hírül az Index a New Scientist nyomán. A tőlünk 7000 fényévre levő Sas-ködben található képződményt szupernóvarobbanás rombolta szét. A lélegzetelállító szépségű oszlopokról a Hubble űrteleszkóp készített képeket 1995-ben. A négy fényévnyi magasságú, oszlopszerű halmazokról készült felvételeket tíz évvel később a NASA Spitzer távcsöve pontosította. Ekkor derült ki, hogy a pillérek csak a csúcsai egy nagyobb, 40 fényév kiterjedésű halmaznak. A tudósok úgy vélték, hogy a halmaz egy korábban keletkezett csillagporfelhőnek a még alakuló, rendkívül sűrű része. A Spitzer kapta lencsevégre az oszlopok vesztét is. A felvételt elemző francia Institut d'Astrophysique Spatiale intézet munkatársai arra jutottak, hogy egy szupernóva okozta forró porfelhő halad az oszlopok felé, és 1000 év múlva le is rombolja őket. Mivel azonban a Spitzer felvétele a 7000 évvel ezelőtti állapotot mutatja (hiszen a képződmény 7000 fényév távolságra van tőlünk), tudni lehet, hogy a Teremtés Pillérei már 6000 évvel ezelőtt megsemmisültek. A pusztítás nyomait csak 1000 év múlva figyelhetjük meg a Földön - a csillagászok szerint csupán az oszlopok alja marad majd meg. A francia tudósok most azt kutatják, hogy ókori és középkori asztronómusok nem jegyezték-e fel az oszlopokat elsöprő szupernóvát. A robbanás ugyanis még korábban történt, és legalább 1000, legfeljebb 2000 évvel ezelőtt a Földön is látni lehetett a fényét.
