Ha a világ ésszerűen választott volna magának lingua francát, a 120 éves múltra visszatekintő eszperantónak biztosan jó esélyei lettek volna, vélik maguk az eszperantisták. Annyira egyszerű, hogy más nyelvekhez képest ötödannyi költségből és idő alatt, tanári kontroll nélkül is megtanulható.
Az ötlet, hogy a nemzeti nyelv mellett legyen egy kiegészítő, nemzetközi segédnyelv, Comeniusig és Francis Baconig követhető vissza. De az eszperantó kiötlője, Ludwig Lazar Zamenhof varsói zsidó orvos volt az, aki megteremtette a minimális nyelvtanra és szókincsre épülő, egyszerű szóképzési rendszerrel szabadon bővülő nyelv alapjait, ami lehetővé tette, hogy az eszperantó (mint bármelyik élő nyelv) a közösségi használat során csiszolódjon és tovább éljen. Munkáját Internacia Lingvo (Nemzetközi nyelv) címmel, dr. Esperanto álnéven adták ki, ami magyar fordításban annyit tesz: reménység.
Noha Lenin az eszperantót állítólag
a proletariátus latinjának
nevezte, nemcsak a náci rezsim, hanem a sztálini diktatúra is irtotta. Magyarországon a két háború között az illegalitásban működő munkásegyletekben művelték. A szovjet szatellitországokban 1953 után kezdték tűrni és támogatni, miután az eszperantisták csatlakoztak a nemzetközi világbéke-mozgalomhoz, majd az UNESCO is elismerte a céljaikkal közös törekvéseket. Nálunk a Kádár-érában relatív népszerűségre tett szert a SZOT felügyelete alá tartozó mozgalom, miután az eszperantistáknak megvolt az a kiváltságuk, hogy legálisan utazhattak külföldi találkozókra és konferenciákra. Bár az 1990 előtti könyvkiadás forgalmazási adatait a piacra vonatkozóan fenntartásokkal kell fogadni, 1945 után több mint 250 ezer darab eszperantó könyvet adtak el Magyarországon.
A rendszerváltás után az egyetlen ernyőszervezet helyén sorra alakultak az eszperantóegyesületek: tovább élt a Magyarországi Eszperantó Szövetség (MESZ), megalakult a Magyar Ifjúsági Eszperantó Szövetség (MIESZ), a Kulturális Eszperantó Szövetség (KESZ) és tucatnyi helyi szerveződés. Az eszperantómozgalomban hagyományosan erősnek számító vasutasok, orvosok, pedagógusok és cserkészek is külön szakmai szervezetet hoztak létre. "Azt, hogy hányan beszélnek eszperantóul Magyarországon, nem lehet megmondani, mert sokan autodidakta módon vagy interneten, távoktatással tanultak meg valamilyen szinten - mondta Szilvási László, a KESZ elnöke, az Eventoj című eszperantó kéthetilap alapító-szerkesztője. - Az egyetlen megbízható adatot a Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképző Központtól tudjuk, ahol 2000 szeptembere óta, amikor is akkreditálták az eszperantót, mintegy harmincezren tettek sikeres nyelvvizsgát."
Az Orbán-kormány rendelete, amely a felsőfokú oktatásban részt vevők számára a diploma megszerzését a nyelvvizsgához kötötte, mérföldkő volt az eszperantó hazai történetében, miután ebből a nyelvből lehetett (a lovári cigány mellett) a leggyorsabban eljutni a kívánt szintre. Egyre több nyelviskola kínált eszperantókurzusokat, és maguk a társadalmi szervezetek is összehasonlíthatatlanul jobb anyagi kondícióba kerültek a nyelvoktatás iránti kereslet megélénkülésének köszönhetően. Miután néhány felsőoktatási intézmény jogszerűtlen módon nem fogadta el az eszperantóból tett vizsgát, az Oktatási Minisztérium által bekért akadémiai állásfoglalás 2004-ben megerősítette, hogy az eszperantó élő nyelv. A teljes emancipációnak köszönhetően Magyarországon az alap-, közép- és felsőfokú oktatásban tanterv keretében taníthatják az eszperantót, lehet belőle érettségi vizsgát tenni, és az ELTE BTK-n a világon első ízben folyik eszperantónyelv-tanári képzés.
Nem csoda, hogy az európai eszperantista lobbi magyar jogokat követel az EU25 számára. A távlati cél persze, hogy Brüsszel az eszperantót válassza közvetítő nyelvének.
"Noha az uniós intézményekben alapvető jog, hogy bárki a nemzeti nyelvén szólalhasson fel, vagy a dokumentumokat a saját nyelvén olvashassa, az ehhez kapcsolódó költségeket a tagországoknak kell vállalniuk. Egyre inkább azt látni, hogy a kis államok számos esetben lemondanak erről, miközben az EU-s pályázatoknál is sokszor már angolul vagy németül kell kitölteni a nyomtatványokat. Szerintünk a kisebb tagállamoknak először el kell jutni addig a nyelvi igényességig, hogy megvédjék a nagy nemzetek nyelvétől a sajátjukat, és csak azután lehet felelősen felvetni a nyelvi egyenjogúság megteremtésére vonatkozó terveket egy segédnyelv felhasználásával" - vélte Szilvási, aki szerint már az is valami, hogy az Európai Parlamentben körvonalazódik egy lobbi a lengyel Malgorzata Handzlik eszperantista vezetésével.
A mozgalom az érvek hosszú sorát képes felsorakoztatni az eszperantó mellett egészen odáig, hogy "ha minden így marad, nem kell száz év, és mindent felfal az angol". A tavalyi Eszperantó Világkongresszus (a nemzetközi mozgalom legfontosabb rendezvénye) a "fenntartható fejlődésre való nevelés évtizedére" (2005-14) fókuszálva hirdetett harcot az angol nyelv hegemóniájával szemben, és ebben együttműködésre szólított fel minden, hasonló célokért küzdő, nem eszperantista szervezetet. Miután a mozgalom az ökológiára, a kommunikációhoz való jogra és a nyelvi demokráciára hivatkozik, egy globális nyelvi megoldást népszerűsít antiglobalista ideológiával. A nyelvészeti alapvetésekben ugyanakkor amellett érvel, hogy az eszperantó elsőrangú alapozónyelv ("dobbantó"); elsajátítását követően sokkal könnyebb egy második nyelv, például az angol megtanulása. Ha még ez is kevés lenne, Szilvási pszicholingvisztikai érveket is felsorakoztatott: "A Szojuzban jártam hat évig egyetemre, és bár a végén már sokkal jobban beszéltem, mint amikor kijöttem, mindig volt bennem rossz érzés az anyanyelvűekkel szemben a tökéletlen tudásom miatt. Ilyen az eszperantóban nem fordulhat elő." Azt, hogy a nyelv
ennyi pozitívum ellenére
mégsem hódította meg a világot, a KESZ elnöke csak részben magyarázza "az ellentétes politikai és gazdasági érdekekkel". Szilvási szerint ebben szerepet játszik az is, hogy mindent, ami a diaszpórában élő eszperantó kultúrával kapcsolatos, nekik kell finanszírozniuk, így a lehetőségeik is jóval korlátozottabbak, mint a legtöbb természetes nyelvé. "De kultúrájuk (lásd ...és kultúra című keretes írásunkat) ugyanolyan tagolt, mint az etnikai népeké."
A KESZ működését a Kulturális Eszperantó Alapítvány finanszírozza - tanfolyami bevételekből, pályázaton nyert pénzekből, közvetlen felajánlásokból és az szja egy százalékából. A szervezet cserébe ellátja az eszperantistákat információval, tankönyveket, oktatási segédanyagokat és újságot ad ki, hagyatékokat gyűjt és ment meg, kép- és hanganyagokat archivál. A mozgalom számára a nyelv iránti kereslet akkor lenne érték, ha minél több fiatal szállna be az eszperantó életterének szervezésébe. A KEA ezért támogatja az eszperantó ifjúsági szervezetet is.
Dévai Gergely, az ELTE 26 éves informatikusdoktori hallgatója, a MIESZ vezetőségi tagja elmondása szerint a nyelvvizsgaboom nem vitt be tömegeket hozzájuk, bár az arcok között mindig bukkannak fel újak, és folyamatos a cserélődés. Az ifjúsági szervezetnek kb. 7-800 tagja van, ebből kétszázan aktívak, a többiek (a már kiöregedett) pártoló tagok. A MIESZ minden évben hagyományosan két nagy programot rendez: a Nemzetközi Ifjúsági Eszperantó Fesztivált (IJS), melyet tavaly Makón tartottak, valamint a magyaroknak szóló háromnapos ifjúsági találkozót (JER). Az előbbire a magyarokon kívül száznál több külföldi vendég szokott érkezni a világ minden tájáról. Az esemény rangját jelzi, hogy tavaly fellépett a legmenőbb eszperantó metálzenekar, a Dolcamar (Keserédes) is. Gergely lassan kikopik, és az alapszabály értelmében csak pártoló tag lehet. Annak idején egy barátja ősrégi könyvéből tanulta meg a nyelvet teljesen önállóan, és 1999-ben a veszprémi nemzetközi eszperantótalálkozótól kapott kedvet a szervezéshez. "Ilyenkor az a szokás - mondta -, hogy egy-két évig ellátja valaki az elnökségi feladatokat, majd jönnek a fiatalabbak." Dévai szerint a tagság összetétele durván megfelel a társadalom keresztmetszetének, noha informatikusból és nyelvészből kétségtelenül több van. "Talán azért, mert tőlünk nem anynyira idegen a mesterséges nyelv gondolata" - mondta, érthetővé téve, hogy a magyar eszperantószervezeteknek miért van használható internetes oldaluk.
A nyelv...
Az eszperantó beszélt és írott nyelv. Szókészlete főleg nyugat-európai nyelvekből származik, míg mondattana és alaktana erős szláv befolyást mutat. Az eszperantó szóelemek állandók, csaknem végtelen, más-más szavakkal való kombinációra alkalmasak, ezért sok hasonlóságot mutat az izoláló nyelvekkel, mint a kínai is, míg belső felépítése a ragozó nyelvekkel mutat rokonságot, mint a török, a szuahéli és a japán. Az eszperantó ábécé 28 jelből áll, minden betűt úgy ejtünk, ahogy írunk, és minden betű mindig ugyanazt a hangot képviseli. A szóhangsúly kivétel nélkül mindig az utolsó előtti szótagra esik. Rendhagyó igék nincsenek, az igeragozási gyökök változatlanok, hatféle végződés lehetséges, három igeidő létezik. Idiomatikus kifejezésektől és kivételektől mentes. Ma az eszperantó szótárak 15-20 000 szógyököt tartalmaznak, amiből százezernyi kifejezést lehet formálni - és a nyelv tovább fejlődik: az aktuális irányzatokat az Eszperantó Akadémia ellenőrzi.
Eszperantóból hat-nyolc havi szorgalmas tanulás után könnyedén középfokú, egy-két év után pedig akár felsőfokú nyelvvizsga is tehető.
...és a kultúra
Több mint száz eszperantó hír- és szaklap, valamint magazin jelenik meg havonta, és tucatnyi rádióban szólalnak meg a világon ezen a nyelven, többek között a Vatikáni Rádióban is (A Magyar Rádió 1996-ban megszüntette eszperantó adását.) Az internet a leggyorsabban növekvő kommunikációs eszköz a közösség életében: több száz levelezőlista és rengeteg chatszoba létezik. A művészetek közül a legfejlettebb az eszperantó nyelvű irodalom: William Auldot kétszer is jelölték Nobel-díjra. A fordítások között gyakorlatilag már az összes klasszikus megtalálható eszperantóul a Bibliától kezdve Micimackón, Asterixen és a Gyűrűk Urán át a Bádogdobig és a Száz év magányig. A magyarok közül a János vitéz, a Toldi és a Pál utcai fiúk éppúgy, mint Rejtő közel 30 regénye vagy a Sorstalanság. (Karinthy Frigyes volt egy ideig a hazai eszperantószövetség elnöke, a ma élő írók közül Nemere István a leghíresebb eszperantista.) A filmek közül érdemes megemlíteni a Lidérc című kultuszfilmet, a zenében pedig a Szutra-szívet Lou Harrisontól.
(Forrás: az Eszperantó Világszövetség magyar nyelvű eszperantó lexikona és a www.eszperanto.hu)
