cyberhírek

  • .
  • 2007. március 29.

Tudomány

cyberhírek

ZSÍRMÉRÕ Brit kutatók olyan műszert fejlesztettek ki, amellyel pontosan megállapítható, hogy a vizsgált személyen mennyi zsír és izom van, vagyis a testtömegindexnél megbízhatóbb módszer áll rendelkezésre az esetleges elhízottság megállapítására.

DIPLOMA A Harvard tiszteletbeli diplomával jutalmazza meg volt tanulóját, a világ leggazdagabb emberét. Hogy milyen tárgyból kap diplomát az egyetemet azóta sem végzett Gates, az egyelőre titok.

MATEK A matematikai Nobel-díjként is emlegetett Abel-díj idei díjazottja Srinivasa Varadhan, a New York-i Egyetem indiai származású kutatója, aki a valószínűség-számítás terén elért eredményeiért kapta az elismerést.

KISZÁRADÁS A globális felmelegedés és a gátépítések következtében kiszáradhat a világ számos nagy folyama, köztük a Duna is - figyelmeztetett a Természetvédelmi Világalap (WWF) a víz világnapja előtt két nappal közzétett jelentésében. A veszélyeztetett folyók listáján szerepel a Nílus, a Rio Grande, a Jangce, a Mekong, a Gangesz, az Indus, a Szalven, a dél-amerikai Rio de la Plata és az ausztráliai Murray-Darling.

ÁRAMLAT Az éghajlatváltozás sokasodó jelei és a jóslatok ellenére mégsem gyengül a Golf-áramlat, és semmi nem utal rá, hogy a belátható jövőben lassulna vagy leállna - állítja egy német kutatócsoport.

VÍZTÖMEG Olyan mennyiségű jeget talált az egyik Mars körül keringő szonda, hogy ha a tömb megolvadna, a Vörös bolygó egész felszínét 11 méteres óceán borítaná el.

LAPTOP Piacelemzők prognózisai szerint 2011-re már nem az asztali, hanem a hordozható PC-ket fogják a legtöbben használni. Az USA-ban már most több laptop fogy, mint hagyományos PC, négy éven belül azonban ez világszintű trend lesz.

Átrepülte az óceánt az óriási Airbus Sikeresen átrepülte az óceánt az Airbus A380, rögtön kettő: az egyik New Yorkban, a másik Los Angelesben landolt. A New Yorkban landolt gép nyolc óra alatt tette meg az utat Frankfurtból. A két repülőtér mintegy 300 millió dollárt költött arra, hogy képes legyen fogadni az óriásgépeket, egyebek között meg kellett hosszabbítani a kifutókat. Az 555 férőhelyes, kétemeletes repülőgépeknek ez volt az első transzatlanti útjuk. Az Airbus több mint 10 milliárd eurót költött az A380-as kifejlesztésére, amelynek listaára mintegy 319 millió dollár. A cég eddig 156 repülőgép szállítására kapott megrendelést 14 légitársaságtól. A 73 méter hosszú repülőgép mintegy 310 ezer liter üzemanyagot visz magával, és 14 720 kilométer megtételére képes leszállás nélkül. Az amerikai Boeing kifejlesztette rivális repülőgépét; ez hosszabb ugyan az A380-asnál, de az európai repülőgép alapváltozata legalább 90 utasnál többet tud szállítani.

Fellőtték a magánrakétát Múlt szerda hajnalban a csendes-óceáni Omelek szigetről felszállt a Falcon 1, a világ első magánrakétája - adta hírül az Index. A szerkezet 320 kilométeres magasságba emelkedett, és bár missziója nem érte el célját, a rakétát finanszírozó üzletember, Elon Musk szerint sikeres volt a start. Pedig akadtak komoly problémák: a kétfokozatú rakéta második fokozata nem érte el az elvárt sebességet, az irányt sem tudta tartani, ezért a Falcon 1 nem tudott orbitális pályára állni. Musk úgy véli, a mérnökök ki tudják javítani ezeket a hibákat az adatok elemzése után. Musk, aki a PayPal nevű internetes fizetőrendszer egyik gazdája, 2002-ben alapította űrtechnikai vállalatát, a Space Exploration Technologies Corporationt (SpaceX). A cég szándéka, hogy olcsóbbá tegye az űr elérését. Ez a Falcon 1-gyel sikerült is: 6,7 millió dolláros költségével a rakéta a valaha gyártott leggazdaságosabb hordozóeszköz. A 21 méteres magánrakéta kicsinek számít, és csak 1564 kilogramm hasznos terhet tud cipelni, de a későbbiekben lesz egy nagyobb verzió, a Falcon 5. Sőt egy még nagyobb is készül, az 53 méteres Falcon 9, amely akár 24 750 kilogrammot is képes lesz Föld körüli pályára állítani. Ezért azonban már jóval többet, legalább 35 millió dollárt kell majd fizetni. A Falcon 1-et nem először próbálták fellőni. A start 2005 decemberére volt ütemezve, de akkor alkatrészhiba miatt el kellett halasztani a kilövést. A rakéta először 2006. március 24-én emelkedett fel, de csak 29 másodpercig működött, mivel üzemanyag-szivárgás lépett fel, és a szerkezet lángra lobbant.

Ufódossziék a neten Franciaország - elsőként a világon - internetes hozzáférést biztosít a nem azonosított repülő tárgyakról, repülő csészealjakról található anyagokhoz archívumaiban. A cél többek között az, hogy eloszlassák azokat a vádakat, melyek szerint a hatóságok eltitkolnak valamit a témában. A www. cnes-geipan.fr/geipan honlapon egyelőre 400 dossziét lehet elérni, ezek az 50-es évek óta Franciaországban észlelt azonosítatlan repülő tárgyak mintegy 25 százalékára vonatkoznak. Az év végéig az egész archívum felkerül az internetre, időközben fotókkal is gazdagodik. A már elérhetővé tett dokumentumok főleg rendőrségi jegyzőkönyvek, amelyekből eltávolították a személyes adatokat.

Robottal műtöttek Magyarországon Egy méhnyakrákban szenvedő nőt műtöttek meg először robottal Magyarországon. A szerkezetet Ungár László nőgyógyász professzor irányította. A robotot eredetileg távműtétre fejlesztették ki, hogy a világ nehezen elérhető részein, például Afganisztánban vagy akár egy űrbázison is a legjobb szakemberek operálhassák meg a betegeket. Ungár László szerint az eszköz olyan, mint egy komplikált joystick. A műtét során a robot két karjához ceruzavastagságú eszközöket csatlakoztatnak, és ezek az eszközök utánozzák a sebész mozdulatait. A robot teleszkópján keresztül az orvos óriási nagyítással látja a műtendő szervet, így könnyebb megadni, hogy pontosan hol kell vágni. A professzor szerint a robottal sokkal precízebben, kevesebb vérveszteséggel, kevesebb fájdalommal lehet operálni, a műtét utáni gyógyulási idő pedig rövidebb, mint a hagyományos operációnál. A robotot elsősorban szív-, mellkas-, hasi sebészek, urológusok és nőgyógyászok használják. A robot másfél millió dollárba, azaz 276 millió forintba kerül, egy-egy műtét pedig körülbelül százezer forintba.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.