cyberhírek

  • .
  • 2007. szeptember 13.

Tudomány

cyberhírek
ELÕREJELZÉS A BME két kutatója, Laufer László és Németh Bottyán számítógépjátékosok reakcióit a bőr elektromos vezetőképességét mérő elektródákkal vizsgálva arra a meglepő eredményre jutott, hogy a bőrelektromosság változása két másodpercre képes előrejelezni a játékosok gombnyomásait.

FENYEGETÉS Kálomista Gábor, a Zuhanórepülés című új magyar mozifilm producere vírussal fenyegeti a letöltőket: állítása szerint olyan fertőzött kópiát töltetett fel a fájlcserélőkre, amely letörli az egész merevlemezt.

LÉZERÁGYÚ Repülőgépre szerelt, megawattos teljesítményű rakétaelhárító lézerfegyvert fejleszt a Boeing. Az Airborne Laser kifejlesztését hátráltathatja, hogy a demokrata párti többségű amerikai kongresszus felére csökkentette a program támogatására szánt keretet.

KARAMBOL Amerikai és cseh tudósok szerint közvetve két meteor 160 millió évvel ezelőtti ütközése okozta a dinoszauruszok kihalását. Az őshüllőket kipusztító aszteroida a kozmikus karambol következtében állt végzetes pályájára, majd 65 millió évvel ezelőtt becsapódott a mexikói Yucatán-félszigeten.

TENGERALATTJÁRÓ Az USA 15-20 éven belül kutató tengeralattjárót küldene a Jupiter Európa nevű holdjára, mert annak jégkérge alatt mély, feltehetően meleg, sós vizű óceán rejtőzik, amely megfelelő élőhely lehet mikrobák számára.

OLVADÁS Óriási jéghegyek fenyegetik az olajfúró tornyokat: az Arktisz jégtakarójáról leszakadt,14 kilométer hosszú jégsziget megközelítette a Jeges-tenger olajfúró platformokkal benépesített területét.

LEHALLGATÁS A terrorizmus elleni harc jegyében egy augusztus elején elfogadott törvény szerint ezentúl bírósági végzés nélkül is lehallgathatják a telefonhívásokat és elolvashatják az e-maileket az Egyesült Államok hatóságai.

Barlangok a Marson Nem lávaalagutak bejáratai, hanem üregek beomlásával keletkezett mélyedések a Mars Global Surveyor által lencsevégre kapott marsi barlangok a NASA szakértői szerint. A Mars körül keringő szonda az Ascareus Mons nevű vulkán oldalán több olyan kerek, sötét foltot fényképezett, amelyek teljesen feketék, az aljukra nem jut el a fény. Infravörös mérések szerint ezek a foltok nappal hidegebbek, éjszaka melegebbek a környezetüknél. Mivel egy vulkán lejtőjén fényképezték őket, felmerült a lehetőség, hogy lávabarlangok beomlott nyílásai lehetnek, ám a Mars Reconnaisance Orbiter nagyobb felbontású felvételei ennek ellentmondanak. Hasonló képződmények a földi vulkánokon is előfordulnak, a lefolyt láva felhalmozódásait jelző gödörkráterek zárt üregek beomlásai, nem kapcsolódnak más barlangokhoz. A csillagászok szerint a barlangok és üregek azért fontosak a Marson, mert a felszíninél kevésbé zord körülményeket biztosítanak az élet fennmaradása szempontjából: kisebb a hőingadozásuk, és védettek az ultraibolya sugárzástól is. A vízjég megmaradása is valószínűbb a barlangokban, mint a felszínen.

Hibrid embriók Az illetékes brit hatóságok hozzájárultak ahhoz, hogy brit kutatóintézetek ember-állat hibrid embriókat hozzanak létre. Az embriókutatások engedélyezéséért felelős hatóság társadalmi konzultáció után adta meg az elvi engedélyt arra, hogy a kutatók 99,9 százalékban emberi, 0,1 százalékban állati eredetű embriókat hozzanak létre az öröklődő betegségek, például az Alzheimer-kór tanulmányozása céljából. Az embriókat legfeljebb 14 napig hagyhatják életben, és a konkrét kísérleteket egyedileg is engedélyeztetni kell. Az őssejtkutatók üdvözölték, a Vatikán viszont keményen elítélte, "az emberi méltóság ellen irányuló szörnyűséges cselekedetnek" minősítette a döntést.

Orosz űrturista Vlagyimir Gruzsgyev üzletember és politikus lesz az első orosz űrturista. A negyvenéves nagyvállalkozó orosz lapértesülések szerint júliusban kötött szerződést a Roszkozmosz orosz szövetségi űrhivatallal. Húszmillió dollárt (3,7 milliárd forint) fizet az útért, és már átesett az első orvosi vizsgálatokon, legkorábban 2008 szeptemberében indulhat a nemzetközi űrállomásra. Gruzsgyev egy élelmiszeráruház-lánc tulajdonosa, továbbá az orosz törvényhozás alsóházának alelnöke, a Putyin-párti Egyesült Oroszország képviselője. Vagyonát a Forbes 600 millió euróra becsüli. Gruzsgyev részt vett az Arktika 2007 kutatóexpedícióban, amely augusztus 2-án rozsdamentes titánötvözetből készült orosz zászlót tűzött ki a tengerfenékre 4300 méter mélyen, pontosan az Északi-sark alatt. Az expedíció része volt Oroszország erőfeszítéseinek a globális felmelegedés következtében hozzáférhetővé vált sarki gáz- és olajmezők megszerzésére.

Napelemes rekord 54 órán keresztül volt a levegőben, és ezzel új világrekordot állított fel a brit Qinetiq cég Zephyr nevű könnyűszerkezetű repülőgépe - adta hírül az Index a BBC nyomán. Ez volt az első eset, hogy egy napelemes gép két éjszakán át képes volt a levegőben maradni anélkül, hogy vitorlázásra vagy más, a széljárás szeszélyeitől függő spórolásra kényszerült volna. A mindössze 31 kg tömegű, 18 méter szárnyfesztávolságú repülőgépet 3000 méteres magasságig a földről irányítják távvezérléssel, aztán a robotpilóta veszi át a vezetést, az autonóm repülő eszköz 18 ezer méteres magasságba is eljuthat. Nappal a szárnyakon elhelyezett napelemek által gyűjtött energia tartja a levegőben a Zephyrt, és hajtja a gép propellerét, éjjel pedig a napközben megspórolt energia, amit újratölthető, lítium-kén alapú akkumulátorok tárolnak. A két próbaút során egyszer sem kellett energia fogytán leszállnia a gépnek: az 54 órás utat műszaki hiba, egy közel 34 órásat pedig viharveszély miatt kellett félbeszakítani. Bár a leghosszabb ember nélküli repülés korábbi rekordja mindössze 30 óra volt (az amerikai légierő Global Hawk kísérleti felderítőgépe tartotta), a Zephyr egyelőre mégsem fog bekerülni a Guinness Rekordok könyvébe, ugyanis a rekordkísérletről túl későn értesítették a nemzetközi repülősport-szövetséget. A pilóta nélküli, napenergiával működő repülőgépek fejlesztésére a NASA is nagy hangsúlyt fektet; a jövőben a Mars feltérképezéséhez akarnak ilyen gépeket használni. Több reményteli kutatás is zajlik a témában: a SoLong nevű vitorlázórepülőnek már 2005-ben sikerült 48 órát a levegőben maradnia, a NASA Helios nevű gépe pedig 29 523 méter magasra jutott, ami világrekordnak számít a nem rakétahajtású repülő szerkezetek között.

Neked ajánljuk