cyberhírek

  • .
  • 2008. január 24.

Tudomány

cyberhírek
Osztályzat - A Buffalói Egyetemen kidolgozott szoftver automatikusan leosztályozza az általános iskolások kézzel írott esszéit. A jegy eldöntésénél a rendszer a szóhasználatot, a szórendet is figyelembe veszi, de a dolgozat eredetiségét és szerkezeti felépítését is értékeli.

Utolsó esély - Nepálban több mint száz különféle nyelven beszélnek, de többségük veszélyben van. A dura nyelvet már csak egy anyóka ismeri, ezért a nyelvészek megfeszített tempóban igyekeznek rögzíteni ezt a nyelvet. A világ nagyjából 6500 nyelvéből átlagosan kéthetente egy kihal.

Szigorítás - A kínai hatóságok új szabályok bevezetésével kívánnak leszámolni az online számítógépes játékok nemkívánatos elemeivel, mert a játékosok számának növekedésével az ázsiai országban az internetfüggőség is nő. A kínai hatóságok a világhálóra való rászokást nevezik meg a fiatalkorú bűnözés egyik fő kiváltó okaként.

Klónozás - A világon először emberi bőrből készített klónozott embriót egy amerikai kutatócsoport. Az áttörés megnöveli annak az esélyét, hogy bármely beteg saját őssejtekhez juthasson.

Csokoládé - A fekete étcsokoládé javítja a koszorúerek állapotát, és kedvezően befolyásolja a véralvadásban alapvető szerepet játszó vérlemezkék működését - állapította meg egy svájci kutatócsoport.

Kávé - Már kevés koffein is megduplázhatja a vetélés kockázatát egy kaliforniai kutatócsoport friss eredményei szerint. 1063 terhes asszonyt vizsgáltak, és azt találták, hogy a vetélés az erős kávésok között 25 százalék volt, míg azok között, akik egyáltalán nem ittak koffeintartalmú italokat, csak 12 százalékban fordult elő.

Õsrágcsáló - Három méter hosszú és egy tonna súlyú volt az az ősrágcsáló, aminek Uruguayban találták meg a koponyáját. A Josephoartigasia monesi néven katalogizált állat félméteres koponyacsontját egy amatőr paleontológus találta meg a Rio de La Plata partján.

Káros a bioüzemanyag Sztavrosz Dimasz, az EU környezetvédelmi biztosa visszafogná a bioüzemanyagok elterjesztését célzó erőfeszítéseket, mivel egyre több szakértői vélemény lát napvilágot a korábban környezetbarátnak vélt, növényi alapú energiahordozók hátrányairól. Az EU vezetői tavaly márciusban megállapodtak arról, hogy 2020-ig 10 százalékra kell emelni az üzemanyag-fogyasztáson belül a növényi (kukorica, szója, repce) alapú benzin és dízelolaj arányát. Dimasz most a BBC-nek nyilatkozva elismerte: kiderült, hogy a bioüzemanyagok erőltetett bevezetése olyan környezeti és szociális problémákat okozhat, amelyek miatt óvatosabban kell jogszabályokat alkotni. A bioüzemanyagok árnyoldalairól szeptemberben tette közzé az első átfogó anyagot az OECD. Ebből kiderült, hogy a bioüzemanyag-termelésnek adott állami támogatások hozzájárulnak az élelmiszer- és takarmányárak emelkedéséhez, ráadásul erdőirtáshoz, természetes élőhelyek pusztulásához, valamint éhínségekhez vezetnek, miközben csak kismértékben javítják a légkör állapotát. Hasonló érveket fogalmazott meg 17 civil szervezet abban a közös levélben, amelyet a múlt héten juttattak el az Európai Bizottságnak. A bioüzemanyagok többsége többet árt, mint segít a környezetnek, ezért az angol kormánynak moratóriumot kellene bevezetnie az arányuk növelésére - állapította meg egy brit alsóházi bizottság is.

Önzetlen együttműködés A Debreceni Egyetem docense és bristoli kutatók olyan számítógépes modellt fejlesztettek ki, amely megmagyarázhatja, hogy miért kooperál az ember akkor is, ha érdekei mást kívánnak. A közös kutatás eredményei a Nature című tudományos folyóiratban láttak napvilágot. A nem rokon egyedek közötti kooperáció eredetének és fennmaradásának magyarázata központi szerepet játszik a biológiai rendszerek és az emberi társadalom működésének megértésében. A természetes szelekció révén általában olyan egyedek jönnek létre, amelyek a saját sikerességüket maximalizálják, a kooperáció során azonban az egyik fél akár a számára előnytelen együttműködést is vállalja. Az új számítógépes modell egy "nagyon egyszerű mechanizmussal" képes prognosztizálni a kooperatív viselkedést.

A hosszú élet génjei Genetikai módosítással és megfelelő táplálékkal a Kaliforniai Egyetem egyik kutatócsoportjának olyan hosszúra sikerült nyújtania bizonyos mikroorganizmusok életét, ami emberi életkorban a nyolc évszázadnak felelne meg. A közönséges élesztőgombával végzett kísérletek során a hosszú élet titkait keresték, és sikerült kikapcsolniuk a gomba öregedéséért felelős géneket. A genetikailag módosított gombák élettartama alacsony energiatartalmú tápanyaggal táplálva megtízszereződött. A kutatócsoport vezetője jelenleg egy ecuadori törzset tanulmányoz, amelynek tagjai nagy számban hordozói a két "hosszúélet-gén" mutációjának.

Kontaktlencsébe épített kijelző A University of Washington és a kaliforniai Sandia National Laboratories kutatólabor munkatársai olyan kontaktlencsét fejlesztettek ki, amiben nanoméretű áramkörök és miniatűr kijelzők vannak - adta hírül az Index. A technológia lehetőségei szinte végtelenek a pilóta látómezejében felvillantott technikai adatoktól a katona szemébe épített célkereszten át a gyengénlátókat segítő jelekig. A kijelző háromtized milliméter átmérőjű vörös ledekből áll, amelyek a prototípusban egyelőre nem világítanak, de az őket működtető elektronika teljesen működőképes. A legnagyobb kihívást nem is a méret jelentette, hanem az, hogy az áramkör megfelelően hajlékony legyen, és elég biztonságos ahhoz, hogy az ember a szemébe helyezze. Külön probléma volt, hogy a bonyolultabb áramkörök tele vannak mérgező anyagokkal, a vezetékek ilyen méreteknél már nagyon törékenyek, és egy kontaktlencsénél az elektronika legkisebb hőtermelése is roppant kellemetlen lehet a viselője számára. A prototípust most nyulakon tesztelik.

Neked ajánljuk