Emberevés Brit tudósok szerint egy kergemarhakórhoz hasonló betegség felelős a neandervölgyi ember kipusztulásáért. A betegség azért terjedhetett el, mert a neandervölgyiek körében megszokott volt a kannibalizmus.
Újrahasznosítás Egy thaiföldi hulladékfeldolgozó vállalat olyan ipari eljárást dolgozott ki, amelynek köszönhetően olcsóbban lehet olajjá alakítani a műanyag hulladékot. Az első üzem napi tízezer tonna műanyagból hat-nyolcezer liter olajat állít elő.
Liliomtipró Négy és fél éves börtönbüntetésre ítéltek egy 38 éves brit férfit, akinek egy 15 éves lánnyal volt viszonya. A liliomtiprót a lány szülei kapták el úgy, hogy kémprogramot telepítettek gyerekük gépére.
E-könyv A Plastic Logic olyan elektronikus könyvolvasót mutatott be, amely A4-es lap méretű, hajlékony, ujjmozdulatokkal lehet irányítani, és a memóriájában több ezer könyv fér el.
Géntérkép Egy nemzetközi kutatócsoport európai emberek DNS-vizsgálatával néhány száz kilométeres hibahatárral meg tudja mondani a megvizsgált személyek születési helyét. A módszer annyira pontos, hogy a kutatók még a francia, német és olasz ajkú svájciak között is különbséget tudnak tenni genetikai alapon.
Forgalomirányítás Az emberiség egyre aktívabb lesz a világűrben: az ütközések elkerülése érdekében az űrkutatási hivatalok és a műholdas cégek felállítanak egy forgalomirányító rendszert, amely nyomon követi majd az űrhulladékok pályáját.
Virtuális élőlény a biennálén Nehezen besorolható tünemény a japán-svájci-magyar doubleNegatives Architecture művészcsoport Corpora in Si(gh)te című alkotása, amely Japán után idén a Velencei Biennále magyar pavilonjában is bemutatkozik. Kurrens tudományos és technológiai koncepciók nászából moduláris, önszerveződő és környezetfüggő struktúra született, egy biológus szerint mesterséges létformát hozott létre a technofil művészcsapat. A Corpora in Si(gh)te csomópontok és az azokat összekötő kapcsolatok által kialakított virtuális, az időben folyamatosan változó térbeli struktúra, amelyet a magyar pavilont körülvevő térre bővítettvalóság-nézetben kivetítve, nagyméretű kijelzőkön, három dimenzióban vizualizálnak a Velencei Biennále látogatóinak. A struktúra legfontosabb tulajdonsága az, hogy nem ember által tervezett, hanem a folyamatosan változó környezeti adatok figyelembevételével, egy generatív algoritmus segítségével - vagyis emergens módon - saját magát tervezi. A környezeti adatokat egy 40 szenzorból álló drót nélküli hálózat, a hadiipari csúcstechnológiának számító "intelligens por" civil változata szolgáltatja a rendszernek. A szondák a mesh networking elvén kommunikálnak, vagyis az információ útja az ad-hoc hálózatban az érzékelők pillanatnyi elhelyezkedésének függvényében alakul, és ha kiesik egy csomópont, a rendszer újrakonfigurálja magát. A csomópontok a Neumann-féle sejtautomaták elvén működnek, csak lokális kapcsolatokkal rendelkeznek, nincs központi kontroll a rendszerben. A műtárgyhoz készült tanulmánykötetben Oborny Beáta biológus mesterséges, "in silico" élőlényhez hasonlítja a moduláris, önszerveződő és környezetfüggő Corporát, "amely nem olyan értelemben organikus, hogy a biológiai lények formavilágát utánozza, hanem hogy azok képződésének és működésének folyamata jelenik meg benne". A Corpora szeptember 14. óta látható a Velencei Biennále magyar pavilonjában.
Beindították a szupergyorsítót Az első protonok kilövésével a múlt héten megkezdte működését a genfi Európai Részecskefizikai Kutatóközpont (CERN) szupergyorsítója, az úgynevezett nagy hadronütköztető gyűrű (LHC - Large Hadron Collider).A svájci-francia határvidéken húzódó 27 km hosszú, 3,8 milliárd dolláros beruházással épített gyorsító a világ legnagyobb ilyen jellegű berendezése, segítségével a kutatók az univerzumot létrehozó ősrobbanás idején fennálló körülményeket szimulálják. Ehhez több ezer alkatrész tökéletes összhangját kellett megvalósítani, milliárdod másodpercnyi pontossággal. A következő fázis az egymással szemben keringő részecskenyalábok ütköztetése lesz- ezután következhet a gyorsító kalibrálása, finombeállítása. A valódi tudományos kísérletek egy éven belül kezdődhetnek. A projekt megvalósításában a CERN húsz tagországa vett részt, illetve olyan államok (például az Egyesült Államok és Japán), amelyek nem tagok ugyan, de bekapcsolódtak a kísérletekbe, hozzájárulva a tetemes költségekhez. A tervek szerint az LHC-ben a protonnyalábokat közel a fény sebességére gyorsítják, és úgy ütköztetik majd: a folyamat irdatlan hőfelszabadulással jár, és arra is van esély, hogy rövid ideig élő fekete lyukak jelennek meg a kísérlet során. Emiatt néhány kutató az egész Földre veszélyesnek tartja az elképzelést, és pert is indítottak a CERN ellen. A részecskegyorsító beindítása a világ több részében félelmet keltett, egy tizenhat éves indiai lány világvégétől tartva öngyilkosságot követett el. A kutatók többsége szerint azonban az emberiség történetének legnagyobb és legköltségesebb tudományos kísérlete teljesen veszélytelen, viszont roppant érdekes.
Internet még hárommilliárd embernek Alig pár nappal a Google Earth első saját, űrfényképész műholdjának fellövése után a Google újabb nagyszabású űrprojektbe fogott: csatlakozott az O3b Networks nevű kezdeményezéshez - adta hírül az Index. Az O3b, vagyis "other 3 billion" nevű projekt célja az, hogy olyan helyekre is eljuttassa az internetet, ahol még nem elérhető, és ezzel újabb hárommilliárd földlakót kapcsoljon be a hálózatba. A tervek szerint 16 műholdat fognak Föld körüli pályája állítani az Egyenlítő körül, így nem lesz szükség kábelek kihúzására, ami ritkán lakott, nehezen megközelíthető vidékeken nem költséghatékony megoldás. Az O3b műholdhálózatának üzembe helyezése 650 millió dollárba kerül, és a Google mellett olyan cégek finanszírozták, mint a világ legnagyobb bankja, a hongkongi HSBC és az egyik legjelentősebb globális távközlési szolgáltató, a Liberty Global (többek között a UPC tulajdonosa). A műholdak 2010 végén kezdik az internetszolgáltatást Afrika, Latin-Amerika, a Közel-Kelet és Dél-Ázsia fölött.
