MÛHOLD Egész kontinensek talajnedvességét és annak térbeli, időbeli változását követi egy új európai műhold. A 2009. november 8-án felbocsátott SMOS nevű szonda megkezdte az adatgyűjtést. Ezek az adatok a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban, az időjárás előrejelzésében és az éghajlat modellezésében egyaránt kulcsfontosságúak lesznek.
FORR" 2010 elején hőmérsékleti világrekordot mértek az amerikai Relativisztikus Nehézion Ütköztető (RHIC) kísérletei során. 4 billió Celsius-fokos hőmérsékletet hoztak létre, miközben közel fénysebességgel haladó aranyatommagokat ütköztettek egymással. Az új termikus rekord mintegy 700 milliószor magasabb a Nap felszínének 5800 kelvines hőmérsékleténél.
HACKER A korábban gondoltaknál is több, mintegy száz célpontot, közöttük számos nagyvállalatot érinthetett az év elején lezajlott kínai hackertámadás, melynek nyomán kiéleződött a viszony a Google (ezzel részben az Egyesült Államok) és Kína között. A támadók az Internet Explorer egy biztonsági rését használták ki.
WIFI Egy új szabályozás következményeként valószínűleg kevesebb lesz a nyílt wifi Nagy-Britanniában. A törvénytervezet szerint a szolgáltatók lesznek felelősek, ha hálózatukon a felhasználók illegális tevékenységet folytatnak.
CHILEI FÖLDRENGÉS, CUNAMI Pusztító erejű földrengés volt Chilében február 27-én, helyi idő szerint hajnali 3.34-kor. A rengés energiáját mérő Richter-skálán 8,8 magnitúdójú földlökés a legerősebb a 2004. december 26-ai szumátrai, 9,3 magnitúdós földmozgás óta. A mostani igen erős rengés epicentruma a chilei partoktól 8 kilométerre nyugatra, a tenger alatt helyezkedett el - ennek megfelelően közvetlenül a már magukban is pusztító földmozgások bekövetkezte után cunamiriadót rendeltek el gyakorlatilag a Csendes-óceán szinte valamennyi szigetén és veszélyeztetett partvidékén. Habár a szeizmikus szökőár magassága a legtöbb távoli partszakaszon szerencsére elmaradt a várttól (Hawaii és Új-Zéland bizonyos pontjain így is többméteres, vissza-visszatérő szintemelkedést mértek), a rengéshez közeli chilei tengerparti településeken súlyos pusztítást végzett a helyenként 260 centiméteres magasságot is elérő cunami. A rengés iszonyú energiájához képest viszonylag "kevesen" vesztették életüket - ami annak is köszönhető, hogy az igen erős rengésekhez szokott Chilében szinte minden új épületet földrengésbiztosra terveztek - ezek nagy része a fővárosban kibírta az intenzitást (azaz a rombolóerőt) mérő Mercalli-skálán nyolcas erejű földlökéseket is. A mostani események ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, milyen keveset tudunk a nagy rengések kiváltotta cunamik működési mechanizmusáról. Jelenleg a tudósok egyszerűen nem tudják megbecsülni, hogy a rengés epicentrumától sok ezer kilométert futó szökőárhullámok milyen magasra csapnak fel, amint a sekély vizekhez érnek. A közhiedelemmel ellentétben a riasztás kiadásakor nem támaszkodhatnak a műholdas becslésekre sem, elvégre a nyílt tengeren a cunamik alig néhány centis szintemelkedést okoznak, azaz gyakorlatilag észrevehetetlenek.
SZOMJÚSÁG Egy új kutatási eredmény szerint agyunk belső órája biztosítja azt is, hogy éjjelente ne szomjazzunk meg rendszeresen - adott hírt az [origo] a Nature Neuroscience-ben közölt tanulmányra hivatkozva. Ha szervezetünk alvás közben is ugyanúgy működne, mint nappal, éjjelente is többször innánk, majd vécére mennénk. Alvás közben azonban nem iszunk, így a kiszáradás elkerülése érdekében éjjelente a minimálisra kell csökkenteni a leadott folyadékmennyiséget. Ha szervezetünk víztartalma túlságosan lecsökken, az idegsejtek egy csoportja arra utasít más neuronokat, hogy a sejtek vízmegtartását elősegítő vazopresszin nevű hormon kerüljön a véráramba. A vazopresszin mennyisége alvás közben ismerten megnő, a jelenség magyarázatával azonban mindeddig adósak maradtak a kutatók.
A témában dolgozó Eric Trudel és Charles Bourque feltételezte, hogy a vízmegtartó hormon éjjeli koncentrációnövekedése a szervezet belső biológiai órájának működésével hozható kapcsolatba. Az elmélet igazolásához patkányok agyából vágtak ki vékony szeleteket, amelyek egyaránt tartalmazták a sejtek vízmennyiségét érzékelő, a vazopresszint kiválasztó és a biológiai órát működtető idegsejteket. Kutatásaik egyetlen hiányossága, hogy a kísérleteket patkányok idegsejtjeivel végezték. A patkányok az emberekkel szemben éjszaka aktívak, így nem biztos, hogy idegsejtjeik aktivitásának változásai megegyeznek az éjjel alvó állatokéival. A vazopresszin koncentrációváltozásai és a biológiai óra idegsejtjeinek aktivitása mindenesetre hasonló a patkányokban és az emberekben, így lehet (bár nem biztos), hogy az eredmények ránk is ugyanígy érvényesek.
METEOR? Rejtélyes égi jelenséget figyeltek meg február 28-án, vasárnap este nem sokkal éjfél előtt, nagyjából az olimpiai jéghokidöntő alatt Budapesten és az ország északi részén. A vélelmezhető égi objektum először feltűnő, sokakat a tűzijátékokra emlékeztető csóvát írt le az égbolton, majd hatalmas villanás kíséretében megsemmisült - a megfigyelők egy része több egymást követő villanásról is beszámolt. Aggtelek környékén az intenzív fényjelenség mellett a robbanás hangját, sőt annak léglökését is észlelni lehetett. Az izzó fénygömbről értesítették a BAZ megyei katasztrófavédelmet (ahol nem zárták ki, hogy UFO-jelenségről van szó) és a légi irányítást is, ám a radarok nem észleltek semmit - ezzel szemben a jelenséget több fotó, sőt egy ózdi térfigyelő kamera is rögzítette. Az Index által megkérdezett csillagász szerint alighanem egy viszonylag nagyobb méretű meteor léphetett be a légkörbe Magyarország fölött, majd még viszonylag nagy, 70-80 kilométeres magasságban meg is semmisült. Mindazonáltal az objektum mérete valószínűleg nem érte el az egy métert sem - ilyen méretű meteorok, ha nem is túl gyakran, de időnként belépnek a föld légkörébe.
