Magánnyelvoktatás járvány idején

Egyhangúság

Tudomány

Az utóbbi tíz évben valamelyest erősödött a nyelvtanulási hajlandóság Magyarországon, a lakosság idegennyelv-tudását nézve azonban még így is az utolsók között kullogunk az EU-ban. A múlt évben a lassú előrehaladás is megtorpant.

„Tavaly három nagy csapást is elszenvedett ez a szegmens – kezdi Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője. – A magánnyelvoktatásban a legnagyobb részt a középiskolás és egyetemista korosztály adja. Általánosan a felvételizők 60 százaléka jelentkezik nyelvvizsgára, ezért elsőként a felvételizők számának 20 százalékos, 20 ezer fős csökkenése jelentkezett kiesésként. Ezt követte a járványhelyzet: akinek nem volt azonnali szüksége nyelvvizsgára, nyelvtanulásra, az elhalasztotta. Mindezt tetézte az a kormánydöntés, hogy a korábban végzettek és a 2020-ban felsőoktatásban végzők számára eltörölték a diplomához szükséges nyelvvizsga-követelményt. Ráadásul ez a döntés érthetetlen módon épp az online nyelvvizsgákat és ezek elfogadását lehetővé tevő határozattal együtt jelent meg.”

Márciustól kezdve csökkentek az óraszámok, a magánnyelviskolák egyik napról a másikra 50–90 százalékos visszaesést tapasztaltak. „Hirtelen mindenkinek online oktatásra kellett átállni, ki kellett próbálni az új platformokat, képzéseket tartani a tanárainknak, új módszereket és tanmeneteket kifejleszteni. Ez mind rengeteg munkát, energiát és pénzt igényelt épp akkor, amikor eltűntek a bevételek” – mondja Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnöke. Bár a nyáron történt némi nyitás, ez az ágazatra nézve nem sok pozitívumot hozott, hiszen ilyenkor eleve kevesebben szeretnének nyelvet tanulni. Az őszi újabb korlátozásokkor azonban már valamivel szerencsésebb volt a helyzet, az iskolák és a tanulók is hozzászoktak az online menetrendhez, de a megszólalók szerint a nyelviskolák az előző évekhez képest így is csak a 60–70 százalékát tudták megtartani az óráknak, kurzusoknak.

Sokkosan, csődközelben

Ebben a szektorban jellemzően nincsenek tartalékok. „Több kisebb iskoláról tudok, amelyek bezártak, de a nagyobbak is csődközelbe kerültek, komoly leépítések voltak, meg kellett válni főállású tanáraiktól, helyettük csak a rugalmasabban dolgozni tudó tanárokat tudták megtartani” – mondja Rozgonyi Zoltán. Tavasszal az iskolák fele válaszolta, hogy elbocsátásokra vagy csökkentett munkaidős átállásra kényszerült, derült ki a Nyesze felméréséből.

„2019-ben 40–50 partnercégünk volt, ahol vállalati oktatást végeztünk, ebből 15–20 cég márciusban rögtön felfüggesztette a képzéseit. A megmaradó cégek is jelentősen csökkentették a megrendeléseiket, ráadásul nem csak azok, amelyeket súlyosan érintett a járvány. A következő költségvetés tervezésekor is óvatosak lettek, az idegennyelv-oktatás az, amin spórolni tudnak. Fél év alatt az idegen­nyelv-tanulás luxustermékké vált” – meséli Tóthné Udvardi Katalin, a három évtizede működő Shetland Nyelviskola oktatási igazgatója. Márciusban azonnal átálltak az online oktatásra, jelenleg 40 százalékban személyesen, 60 százalékban online tartják a kurzusaikat. A céges nyelvoktatás mellett lakossági és egyszemélyes magánórák tartásával is foglalkoznak. „A legutóbbi jó évünkben 45–48 lakossági kurzusunk volt, ez most 40 körülire esett vissza. Meglepő módon azonban az egyéni tematikával tanulók megmaradtak, ez nagy pozitívum” – mondja az igazgató. Üröm az örömben, hogy a lakossági oktatás szervezése igényli a legtöbb erőforrást, miközben a bevételük felét a drasztikusan lecsökkent céges megrendelések adták.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.