Magánnyelvoktatás járvány idején

Egyhangúság

Tudomány

Az utóbbi tíz évben valamelyest erősödött a nyelvtanulási hajlandóság Magyarországon, a lakosság idegennyelv-tudását nézve azonban még így is az utolsók között kullogunk az EU-ban. A múlt évben a lassú előrehaladás is megtorpant.

„Tavaly három nagy csapást is elszenvedett ez a szegmens – kezdi Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője. – A magánnyelvoktatásban a legnagyobb részt a középiskolás és egyetemista korosztály adja. Általánosan a felvételizők 60 százaléka jelentkezik nyelvvizsgára, ezért elsőként a felvételizők számának 20 százalékos, 20 ezer fős csökkenése jelentkezett kiesésként. Ezt követte a járványhelyzet: akinek nem volt azonnali szüksége nyelvvizsgára, nyelvtanulásra, az elhalasztotta. Mindezt tetézte az a kormánydöntés, hogy a korábban végzettek és a 2020-ban felsőoktatásban végzők számára eltörölték a diplomához szükséges nyelvvizsga-követelményt. Ráadásul ez a döntés érthetetlen módon épp az online nyelvvizsgákat és ezek elfogadását lehetővé tevő határozattal együtt jelent meg.”

Márciustól kezdve csökkentek az óraszámok, a magánnyelviskolák egyik napról a másikra 50–90 százalékos visszaesést tapasztaltak. „Hirtelen mindenkinek online oktatásra kellett átállni, ki kellett próbálni az új platformokat, képzéseket tartani a tanárainknak, új módszereket és tanmeneteket kifejleszteni. Ez mind rengeteg munkát, energiát és pénzt igényelt épp akkor, amikor eltűntek a bevételek” – mondja Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnöke. Bár a nyáron történt némi nyitás, ez az ágazatra nézve nem sok pozitívumot hozott, hiszen ilyenkor eleve kevesebben szeretnének nyelvet tanulni. Az őszi újabb korlátozásokkor azonban már valamivel szerencsésebb volt a helyzet, az iskolák és a tanulók is hozzászoktak az online menetrendhez, de a megszólalók szerint a nyelviskolák az előző évekhez képest így is csak a 60–70 százalékát tudták megtartani az óráknak, kurzusoknak.

Sokkosan, csődközelben

Ebben a szektorban jellemzően nincsenek tartalékok. „Több kisebb iskoláról tudok, amelyek bezártak, de a nagyobbak is csődközelbe kerültek, komoly leépítések voltak, meg kellett válni főállású tanáraiktól, helyettük csak a rugalmasabban dolgozni tudó tanárokat tudták megtartani” – mondja Rozgonyi Zoltán. Tavasszal az iskolák fele válaszolta, hogy elbocsátásokra vagy csökkentett munkaidős átállásra kényszerült, derült ki a Nyesze felméréséből.

„2019-ben 40–50 partnercégünk volt, ahol vállalati oktatást végeztünk, ebből 15–20 cég márciusban rögtön felfüggesztette a képzéseit. A megmaradó cégek is jelentősen csökkentették a megrendeléseiket, ráadásul nem csak azok, amelyeket súlyosan érintett a járvány. A következő költségvetés tervezésekor is óvatosak lettek, az idegennyelv-oktatás az, amin spórolni tudnak. Fél év alatt az idegen­nyelv-tanulás luxustermékké vált” – meséli Tóthné Udvardi Katalin, a három évtizede működő Shetland Nyelviskola oktatási igazgatója. Márciusban azonnal átálltak az online oktatásra, jelenleg 40 százalékban személyesen, 60 százalékban online tartják a kurzusaikat. A céges nyelvoktatás mellett lakossági és egyszemélyes magánórák tartásával is foglalkoznak. „A legutóbbi jó évünkben 45–48 lakossági kurzusunk volt, ez most 40 körülire esett vissza. Meglepő módon azonban az egyéni tematikával tanulók megmaradtak, ez nagy pozitívum” – mondja az igazgató. Üröm az örömben, hogy a lakossági oktatás szervezése igényli a legtöbb erőforrást, miközben a bevételük felét a drasztikusan lecsökkent céges megrendelések adták.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk