Magánnyelvoktatás járvány idején

Egyhangúság

Tudomány

Az utóbbi tíz évben valamelyest erősödött a nyelvtanulási hajlandóság Magyarországon, a lakosság idegennyelv-tudását nézve azonban még így is az utolsók között kullogunk az EU-ban. A múlt évben a lassú előrehaladás is megtorpant.

„Tavaly három nagy csapást is elszenvedett ez a szegmens – kezdi Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője. – A magánnyelvoktatásban a legnagyobb részt a középiskolás és egyetemista korosztály adja. Általánosan a felvételizők 60 százaléka jelentkezik nyelvvizsgára, ezért elsőként a felvételizők számának 20 százalékos, 20 ezer fős csökkenése jelentkezett kiesésként. Ezt követte a járványhelyzet: akinek nem volt azonnali szüksége nyelvvizsgára, nyelvtanulásra, az elhalasztotta. Mindezt tetézte az a kormánydöntés, hogy a korábban végzettek és a 2020-ban felsőoktatásban végzők számára eltörölték a diplomához szükséges nyelvvizsga-követelményt. Ráadásul ez a döntés érthetetlen módon épp az online nyelvvizsgákat és ezek elfogadását lehetővé tevő határozattal együtt jelent meg.”

Márciustól kezdve csökkentek az óraszámok, a magánnyelviskolák egyik napról a másikra 50–90 százalékos visszaesést tapasztaltak. „Hirtelen mindenkinek online oktatásra kellett átállni, ki kellett próbálni az új platformokat, képzéseket tartani a tanárainknak, új módszereket és tanmeneteket kifejleszteni. Ez mind rengeteg munkát, energiát és pénzt igényelt épp akkor, amikor eltűntek a bevételek” – mondja Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnöke. Bár a nyáron történt némi nyitás, ez az ágazatra nézve nem sok pozitívumot hozott, hiszen ilyenkor eleve kevesebben szeretnének nyelvet tanulni. Az őszi újabb korlátozásokkor azonban már valamivel szerencsésebb volt a helyzet, az iskolák és a tanulók is hozzászoktak az online menetrendhez, de a megszólalók szerint a nyelviskolák az előző évekhez képest így is csak a 60–70 százalékát tudták megtartani az óráknak, kurzusoknak.

Sokkosan, csődközelben

Ebben a szektorban jellemzően nincsenek tartalékok. „Több kisebb iskoláról tudok, amelyek bezártak, de a nagyobbak is csődközelbe kerültek, komoly leépítések voltak, meg kellett válni főállású tanáraiktól, helyettük csak a rugalmasabban dolgozni tudó tanárokat tudták megtartani” – mondja Rozgonyi Zoltán. Tavasszal az iskolák fele válaszolta, hogy elbocsátásokra vagy csökkentett munkaidős átállásra kényszerült, derült ki a Nyesze felméréséből.

„2019-ben 40–50 partnercégünk volt, ahol vállalati oktatást végeztünk, ebből 15–20 cég márciusban rögtön felfüggesztette a képzéseit. A megmaradó cégek is jelentősen csökkentették a megrendeléseiket, ráadásul nem csak azok, amelyeket súlyosan érintett a járvány. A következő költségvetés tervezésekor is óvatosak lettek, az idegennyelv-oktatás az, amin spórolni tudnak. Fél év alatt az idegen­nyelv-tanulás luxustermékké vált” – meséli Tóthné Udvardi Katalin, a három évtizede működő Shetland Nyelviskola oktatási igazgatója. Márciusban azonnal átálltak az online oktatásra, jelenleg 40 százalékban személyesen, 60 százalékban online tartják a kurzusaikat. A céges nyelvoktatás mellett lakossági és egyszemélyes magánórák tartásával is foglalkoznak. „A legutóbbi jó évünkben 45–48 lakossági kurzusunk volt, ez most 40 körülire esett vissza. Meglepő módon azonban az egyéni tematikával tanulók megmaradtak, ez nagy pozitívum” – mondja az igazgató. Üröm az örömben, hogy a lakossági oktatás szervezése igényli a legtöbb erőforrást, miközben a bevételük felét a drasztikusan lecsökkent céges megrendelések adták.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”