Interjú

„Inkább nem volt farka”

Kordos László paleontológus, geológus a Rudapithecusról és a magyar bányászatról

Tudomány

A magyar földtani kutatás egykori központja elvesztette régi fényét, pedig a stratégiai beruházásokhoz is kulcsfontosságúak a földtani információk. Erről is beszélt nekünk a Rudabányáról előkerült ősmajomleletek egyik felfedezője, aki szerint a nevezetes Rudapithecus nemzetség talán utód nélkül halhatott ki.

Magyar Narancs: Az egyik utolsó vezetője volt 2007 és 2010 között a Magyar Állami Földtani Intézetnek, amelyet akkor még elsősorban kutatóműhelyként, a legrégebben működő tudományos intézetként ismerhettünk. Azóta viszont több lépcsőben beolvasztották egy adminisztratív teendőket ellátó földtani és bányászati szolgálatba, amelynek csak mellékesen szerepel a működési profiljában a kutatási tevékenység. Ennyire felesleges ma Magyarországon a földtani kutatás?

Kordos László: A történeti hűség kedvéért érdemes elmondani, hogy 1869-ben alapították Magyar Királyi Földtani Intézet néven, alapító okiratát Ferenc József látta el kézjegyével. Eredetileg a magyar föld kőzeteinek, ásványainak, talajainak, ősmaradványinak és ásványkincseinek rendszeres gyűjtése és kutatása volt a feladata, annak reményében, hogy az eredményeket hasznosíthatják az ipari, bányászati, mezőgazdasági gyakorlatban és az oktatásban is. Bár Trianon nyomán a hazai bányászat lehetőségei erősen beszűkültek, az intézetben a két világháború között is sorra születtek az alapvető fontosságú földtani leírások, térképek, például a Mecsekről, a Balatonról. Persze a munkájuk nem is lehetett teljes körű. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy Budapest és központjának a földtani leírása máig is az egyik legrosszabb. Tudja miért? Mert ide nem járt napidíj!

MN: Pedig a főváros környéke földtani értelemben is páratlanul gazdag.

KL: Ennek dacára a mai napig nem született a Budai-hegységről egy olyan alapos, részletes összefoglalás, amilyen más hegységeinkről már régóta rendelkezésre áll. Az intézet fennállása alatt sorra jöttek létre, illetve önállósultak olyan diszciplínák, mint a geokémia, a geofizika, a hidrológia, a talajtan, az ősrégészet, a karszt- és barlangkutatás – ezeknek is idővel önálló kutatóintézeteik lettek. A Rákosi-rendszer, a vas- és acél korszaka az intézet számára is jelentős konjunktúrát hozott: volt, hogy hatszázan dolgoztak itt, elvégre az volt a cél, hogy feltárjunk és kibányásszunk minden elérhető ásványkincset a széntől és bauxittól a homokig, kőig.

MN: Iskolás koromban mi még úgy tanultuk, hogy mi vagyunk Európa egyik legfontosabb bauxittermelője, és akkor még ott volt a magyar mangán és a Pécs mellett bányászott magyar urán is.

KL: No meg Rudabánya, az egyetlen vasércbányánk, ahonnan sajnos olyan ócska minőségű érc került ki, hogy dúsítás után is csak salakképző anyagként lehetett felhasználni. Én már ennek a világnak a végébe csöppentem be, azután eljött a rendszerváltás, és hamarosan alig maradt hagyományos értelemben vett bányánk, legfeljebb homok- és kavicsbányánk.

MN: Nevezetes kőbányánk azért akad még…

KL: Egészen pontosan kettő: a gánti dolomitbánya, meg a polgárdi mészkőbánya.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.