Interjú

„Inkább nem volt farka”

Kordos László paleontológus, geológus a Rudapithecusról és a magyar bányászatról

Tudomány

A magyar földtani kutatás egykori központja elvesztette régi fényét, pedig a stratégiai beruházásokhoz is kulcsfontosságúak a földtani információk. Erről is beszélt nekünk a Rudabányáról előkerült ősmajomleletek egyik felfedezője, aki szerint a nevezetes Rudapithecus nemzetség talán utód nélkül halhatott ki.

Magyar Narancs: Az egyik utolsó vezetője volt 2007 és 2010 között a Magyar Állami Földtani Intézetnek, amelyet akkor még elsősorban kutatóműhelyként, a legrégebben működő tudományos intézetként ismerhettünk. Azóta viszont több lépcsőben beolvasztották egy adminisztratív teendőket ellátó földtani és bányászati szolgálatba, amelynek csak mellékesen szerepel a működési profiljában a kutatási tevékenység. Ennyire felesleges ma Magyarországon a földtani kutatás?

Kordos László: A történeti hűség kedvéért érdemes elmondani, hogy 1869-ben alapították Magyar Királyi Földtani Intézet néven, alapító okiratát Ferenc József látta el kézjegyével. Eredetileg a magyar föld kőzeteinek, ásványainak, talajainak, ősmaradványinak és ásványkincseinek rendszeres gyűjtése és kutatása volt a feladata, annak reményében, hogy az eredményeket hasznosíthatják az ipari, bányászati, mezőgazdasági gyakorlatban és az oktatásban is. Bár Trianon nyomán a hazai bányászat lehetőségei erősen beszűkültek, az intézetben a két világháború között is sorra születtek az alapvető fontosságú földtani leírások, térképek, például a Mecsekről, a Balatonról. Persze a munkájuk nem is lehetett teljes körű. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy Budapest és központjának a földtani leírása máig is az egyik legrosszabb. Tudja miért? Mert ide nem járt napidíj!

MN: Pedig a főváros környéke földtani értelemben is páratlanul gazdag.

KL: Ennek dacára a mai napig nem született a Budai-hegységről egy olyan alapos, részletes összefoglalás, amilyen más hegységeinkről már régóta rendelkezésre áll. Az intézet fennállása alatt sorra jöttek létre, illetve önállósultak olyan diszciplínák, mint a geokémia, a geofizika, a hidrológia, a talajtan, az ősrégészet, a karszt- és barlangkutatás – ezeknek is idővel önálló kutatóintézeteik lettek. A Rákosi-rendszer, a vas- és acél korszaka az intézet számára is jelentős konjunktúrát hozott: volt, hogy hatszázan dolgoztak itt, elvégre az volt a cél, hogy feltárjunk és kibányásszunk minden elérhető ásványkincset a széntől és bauxittól a homokig, kőig.

MN: Iskolás koromban mi még úgy tanultuk, hogy mi vagyunk Európa egyik legfontosabb bauxittermelője, és akkor még ott volt a magyar mangán és a Pécs mellett bányászott magyar urán is.

KL: No meg Rudabánya, az egyetlen vasércbányánk, ahonnan sajnos olyan ócska minőségű érc került ki, hogy dúsítás után is csak salakképző anyagként lehetett felhasználni. Én már ennek a világnak a végébe csöppentem be, azután eljött a rendszerváltás, és hamarosan alig maradt hagyományos értelemben vett bányánk, legfeljebb homok- és kavicsbányánk.

MN: Nevezetes kőbányánk azért akad még…

KL: Egészen pontosan kettő: a gánti dolomitbánya, meg a polgárdi mészkőbánya.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.