Interjú

„Inkább nem volt farka”

Kordos László paleontológus, geológus a Rudapithecusról és a magyar bányászatról

Tudomány

A magyar földtani kutatás egykori központja elvesztette régi fényét, pedig a stratégiai beruházásokhoz is kulcsfontosságúak a földtani információk. Erről is beszélt nekünk a Rudabányáról előkerült ősmajomleletek egyik felfedezője, aki szerint a nevezetes Rudapithecus nemzetség talán utód nélkül halhatott ki.

Magyar Narancs: Az egyik utolsó vezetője volt 2007 és 2010 között a Magyar Állami Földtani Intézetnek, amelyet akkor még elsősorban kutatóműhelyként, a legrégebben működő tudományos intézetként ismerhettünk. Azóta viszont több lépcsőben beolvasztották egy adminisztratív teendőket ellátó földtani és bányászati szolgálatba, amelynek csak mellékesen szerepel a működési profiljában a kutatási tevékenység. Ennyire felesleges ma Magyarországon a földtani kutatás?

Kordos László: A történeti hűség kedvéért érdemes elmondani, hogy 1869-ben alapították Magyar Királyi Földtani Intézet néven, alapító okiratát Ferenc József látta el kézjegyével. Eredetileg a magyar föld kőzeteinek, ásványainak, talajainak, ősmaradványinak és ásványkincseinek rendszeres gyűjtése és kutatása volt a feladata, annak reményében, hogy az eredményeket hasznosíthatják az ipari, bányászati, mezőgazdasági gyakorlatban és az oktatásban is. Bár Trianon nyomán a hazai bányászat lehetőségei erősen beszűkültek, az intézetben a két világháború között is sorra születtek az alapvető fontosságú földtani leírások, térképek, például a Mecsekről, a Balatonról. Persze a munkájuk nem is lehetett teljes körű. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy Budapest és központjának a földtani leírása máig is az egyik legrosszabb. Tudja miért? Mert ide nem járt napidíj!

MN: Pedig a főváros környéke földtani értelemben is páratlanul gazdag.

KL: Ennek dacára a mai napig nem született a Budai-hegységről egy olyan alapos, részletes összefoglalás, amilyen más hegységeinkről már régóta rendelkezésre áll. Az intézet fennállása alatt sorra jöttek létre, illetve önállósultak olyan diszciplínák, mint a geokémia, a geofizika, a hidrológia, a talajtan, az ősrégészet, a karszt- és barlangkutatás – ezeknek is idővel önálló kutatóintézeteik lettek. A Rákosi-rendszer, a vas- és acél korszaka az intézet számára is jelentős konjunktúrát hozott: volt, hogy hatszázan dolgoztak itt, elvégre az volt a cél, hogy feltárjunk és kibányásszunk minden elérhető ásványkincset a széntől és bauxittól a homokig, kőig.

MN: Iskolás koromban mi még úgy tanultuk, hogy mi vagyunk Európa egyik legfontosabb bauxittermelője, és akkor még ott volt a magyar mangán és a Pécs mellett bányászott magyar urán is.

KL: No meg Rudabánya, az egyetlen vasércbányánk, ahonnan sajnos olyan ócska minőségű érc került ki, hogy dúsítás után is csak salakképző anyagként lehetett felhasználni. Én már ennek a világnak a végébe csöppentem be, azután eljött a rendszerváltás, és hamarosan alig maradt hagyományos értelemben vett bányánk, legfeljebb homok- és kavicsbányánk.

MN: Nevezetes kőbányánk azért akad még…

KL: Egészen pontosan kettő: a gánti dolomitbánya, meg a polgárdi mészkőbánya.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.