Interjú

„Inkább nem volt farka”

Kordos László paleontológus, geológus a Rudapithecusról és a magyar bányászatról

Tudomány

A magyar földtani kutatás egykori központja elvesztette régi fényét, pedig a stratégiai beruházásokhoz is kulcsfontosságúak a földtani információk. Erről is beszélt nekünk a Rudabányáról előkerült ősmajomleletek egyik felfedezője, aki szerint a nevezetes Rudapithecus nemzetség talán utód nélkül halhatott ki.

Magyar Narancs: Az egyik utolsó vezetője volt 2007 és 2010 között a Magyar Állami Földtani Intézetnek, amelyet akkor még elsősorban kutatóműhelyként, a legrégebben működő tudományos intézetként ismerhettünk. Azóta viszont több lépcsőben beolvasztották egy adminisztratív teendőket ellátó földtani és bányászati szolgálatba, amelynek csak mellékesen szerepel a működési profiljában a kutatási tevékenység. Ennyire felesleges ma Magyarországon a földtani kutatás?

Kordos László: A történeti hűség kedvéért érdemes elmondani, hogy 1869-ben alapították Magyar Királyi Földtani Intézet néven, alapító okiratát Ferenc József látta el kézjegyével. Eredetileg a magyar föld kőzeteinek, ásványainak, talajainak, ősmaradványinak és ásványkincseinek rendszeres gyűjtése és kutatása volt a feladata, annak reményében, hogy az eredményeket hasznosíthatják az ipari, bányászati, mezőgazdasági gyakorlatban és az oktatásban is. Bár Trianon nyomán a hazai bányászat lehetőségei erősen beszűkültek, az intézetben a két világháború között is sorra születtek az alapvető fontosságú földtani leírások, térképek, például a Mecsekről, a Balatonról. Persze a munkájuk nem is lehetett teljes körű. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy Budapest és központjának a földtani leírása máig is az egyik legrosszabb. Tudja miért? Mert ide nem járt napidíj!

MN: Pedig a főváros környéke földtani értelemben is páratlanul gazdag.

KL: Ennek dacára a mai napig nem született a Budai-hegységről egy olyan alapos, részletes összefoglalás, amilyen más hegységeinkről már régóta rendelkezésre áll. Az intézet fennállása alatt sorra jöttek létre, illetve önállósultak olyan diszciplínák, mint a geokémia, a geofizika, a hidrológia, a talajtan, az ősrégészet, a karszt- és barlangkutatás – ezeknek is idővel önálló kutatóintézeteik lettek. A Rákosi-rendszer, a vas- és acél korszaka az intézet számára is jelentős konjunktúrát hozott: volt, hogy hatszázan dolgoztak itt, elvégre az volt a cél, hogy feltárjunk és kibányásszunk minden elérhető ásványkincset a széntől és bauxittól a homokig, kőig.

MN: Iskolás koromban mi még úgy tanultuk, hogy mi vagyunk Európa egyik legfontosabb bauxittermelője, és akkor még ott volt a magyar mangán és a Pécs mellett bányászott magyar urán is.

KL: No meg Rudabánya, az egyetlen vasércbányánk, ahonnan sajnos olyan ócska minőségű érc került ki, hogy dúsítás után is csak salakképző anyagként lehetett felhasználni. Én már ennek a világnak a végébe csöppentem be, azután eljött a rendszerváltás, és hamarosan alig maradt hagyományos értelemben vett bányánk, legfeljebb homok- és kavicsbányánk.

MN: Nevezetes kőbányánk azért akad még…

KL: Egészen pontosan kettő: a gánti dolomitbánya, meg a polgárdi mészkőbánya.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Gázlángolj még, baby!

Az inspiráció nagyjából úgy viszonyul a másoláshoz, ahogy a szeretet a kihasználáshoz. Erről tanúskodik Olivia Wilde új thrillere, tartalmilag és formailag egyaránt.

Egy fiktív háború leletei

A fiatal szobrászművész kiállításán fél tucat munka látható, amelyek több szállal kapcsolódnak korábbi alkotásaihoz. Saját bevallása szerint munkamódszerének sarokpontja, hogy a kész mű kétértelmű és nyitott, humoros és egyben ironikus is legyen, valamint reflektáljon társadalmi kérdésekre is. 

Béketurné

„A lehető leghatározottabban szólalunk fel az ártatlan polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűnök kivizsgálása érdekében. Egyetlen elkövetett bűncselekmény sem maradhat büntetlenül” – mondta Novák Katalin New Yorkban, az ENSZ-közgyűlésen, hozzátéve, hogy jelenleg Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik.