Egymillió faj pusztulhat ki az emberi tevékenység következtében egy kutatás szerint

  • narancs.hu
  • 2019. május 6.

Tudomány

Ráadásul évtizedeken belül.

Az erőltetett gazdasági növekedés és a klímaváltozás hatásai miatt példátlanul sok, mintegy egymillió fajt veszélyeztet a kihalás - erre figyelmeztettek a tudósok egy hétfőn közzétett jelentésben, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze.

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az emberi közösségek jövőjéhez szükséges ökoszisztémákat az összeomlástól csak a globális gazdasági és pénzügyi rendszer széleskörű megváltoztatása óvhatja meg. A jelentést 130 ország, köztük az Egyesült Államok, Oroszország és Kína is támogatta.

„Az élet alapvető, összekapcsolódó hálózata a Földön egyre kisebb lesz, fennmaradása egyre küzdelmesebb. Ezt a veszteséget az emberi tevékenység okozza, amely közvetlen fenyegetést jelent az emberiség jóllétére a világ minden régiójában" - hangsúlyozta Josef Settele professzor, a jelentés társszerzője hétfőn Párizsban, a Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) tanácskozásán.

Az 50 ország 145 szakértője által jegyzett tanulmány sarokköveként szolgálhat az egyre sokasodó kutatásoknak, amelyek arra utalnak, hogy a világnak egy poszt-növekedési gazdasági modellt kell elfogadnia, ha el akarja kerülni a légszennyezés, az élőhelypusztulás és a szén-dioxid-kibocsátás egymást kölcsönösen felerősítő, életet fenyegető kockázatait.

A Globális értékelés (Global Assessment) címet viselő jelentés szerint a Föld becsült nyolcmillió növény-, rovar- és állatfajából mintegy egymilliót veszélyeztet a kihalás, nagyon sokat évtizedeken belül.

A szerzők szerint elsősorban a nagyüzemi földművelés és halászat okolható a fajkihalás ilyen elképesztő mértékéért, amely akár több tízszerese-százszorosa is lehet az elmúlt tízmillió év átlagának.

A jelentés leszögezte, hogy súlyosbítja a veszteségeket a klímaváltozás, amelyet nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok elégetése okoz. Robert Watson brit környezettudós, az IPBES elnöke azt mondta: a természet megőrzésére, helyreállítására és fenntartható használatára csak akkor van esély, ha a társadalmak hajlandóak szembeszállni a status quo megőrzése mellett elkötelezett érdekeltségekkel.

Hozzátette: a jelentés szerint még nincs késő a változtatáshoz, de csak akkor, ha az máris elkezdődik a helyitől a globális szintig mindenhol. Ezen „alapvető, a technológiai, gazdasági és társadalmi tényezőket is érintő, rendszerszintű átszervezést értünk” - hangsúlyozta.

Az átfogó jelentés 15 ezer tudományos cikk hároméves felülvizsgálata nyomán értékelte a globalizált ipari társadalom növekedésének mélyreható hatását az elmúlt fél évszázadban. A jelentés szerint az őshonos fajok átlagos populációja a legtöbb jelentős szárazföldi élőhelyen legalább 20 százalékkal csökkent, legnagyobb részben az 1900-as évektől.

A veszélyeztetett listán szerepel a kétéltű fajok több mint 40 százaléka, a zátonyképző korallok majdnem 33 százaléka és a tengeri emlősök több mint egyharmada. A rovaroknál nem ennyire tiszta a kép, de becslések szerint tíz százalékukat fenyegeti kihalás.

„Egyik határtól a másikig futunk, hogy olcsó (kihasználható) természetet találjunk a bolygó minden táján. A legfontosabb üzenet az, hogy a szokásos üzletmenetnek véget kell vetni” - figyelmeztetett Eduardo Brondizio antropológus, az Indianai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.

„A fiatalság issza meg a levét"

A természetfotós nem tudja hova tenni az elégedetlenkedőket és a gyűlöletkeltő plakátokat sem. Úgy látja, a nemzeti parkjaink nagyobb figyelmet érdemelnének annál mint, amit most kapnak, továbbá hogy a környezetvédelmet felülről kellene irányítani.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.