1. Narancs címlap
  2. Élet + Mód
  3. Tudomány

Elektronikus táncszínház a Trafóban: Hibátlan marionett

szerző
- sisso -
publikálva
1999/42. (10. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Zene, tánc, multimédia-program és egy kísérlet zajlott a múlt hét végén a kortárs művészetek transzformátorházában. A progresszív minifesztivál fő attrakciójának a testre erősített elektronikus érzékelőkkel megzenésített kibernetikus táncszínház bizonyult. Az interaktív mozdulatszínházat lehetővé tévő új technológia a bodycoder interface, amely a nehézbúvárkodás hőskorának munkaruhadivatját és a vámpíros némafilmek főhőseinek darabosságát idézte.

Zene, tánc, multimédia-program és egy kísérlet zajlott a múlt hét végén a kortárs művészetek transzformátorházában. A progresszív minifesztivál fő attrakciójának a testre erősített elektronikus érzékelőkkel megzenésített kibernetikus táncszínház bizonyult. Az interaktív mozdulatszínházat lehetővé tévő új technológia a bodycoder interface, amely a nehézbúvárkodás hőskorának munkaruhadivatját és a vámpíros némafilmek főhőseinek darabosságát idézte.

Julie Wilson - aki az előadáson egy Marylin Mansonba oltott és bedrótozott szalmaembert jelenített meg -, Mark Bromwich zeneszerző és társaik a multimédia avantgárd kivételes egyéniségeinek számítanak. Londonból és a huddersfieldi Elektronikus Táncszínházból érkeztek a Making New Waves fesztiválra. A mitologikus számítógépes szimfonikus költeményeken (Ghosts) és a túlexponált elektronikus képekkel készült multidimenzionális videoalkotáson (Route) túl a térségben nálunk mutatták be először a testkóderre komponált táncetűdöket. Találmányuk a MIDI-érzékelőkön keresztül hang- és video-lejátszórendszerhez kapcsolt emberi test, amely virtuális hangszerré alakul. Az előadó közvetlenül a mozdulataival manipulálhatja egy sampler hangjait. A hiperkinetikus mozdulatok bizonyos képi és hangzó futamokat indítanak el, amitől a megfigyelő úgy érezheti, hogy a táncos nemcsak a színpadot, de az egész légteret tölti be azáltal, hogy érzékelhetővé, sőt hallhatóvá válnak a normális esetben csak látható motorikus funkciói. A Zeitgeist című darabban így tűntek elő a lassú, cybersámán táncos mögé vetített, igen intimnek tűnő képek.

A technológia által eddig szétválasztott hang és látvány a szintézis útjára lépett, és jó esély van arra, hogy megdőljön az a művészeti doktrína, amely alárendelte a hangot a vizualitásnak. A Lifting Bodies című darabban ezek a tendenciák még inkább érzékelhetők, lévén ez a legfrissebb alkotás kifinomultabb, bonyolultabb alkalmazása a bodycoder rendszernek. A szereplő avagy a mozdulatszervező egyszerre tudja irányítani a hangmagasságot, az irányt és a tempót, és a tánc is komplexebb benne - sokszor követhetetlen sebességű.

- sisso -

szerző
- sisso -
publikálva
1999/42. (10. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Választás 2018

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...