Szakvélemény: Majmok bolygója

szerző
Szalai Tamás
publikálva
1999/42. (10. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Bogdán Emil, a Magyar Köztársaság országgyűlési képviselője - az szégyenkezzen emiatt, aki rá szavazott - a múlt heti 168 "rában kijelentette, hogy a majmok genetikailag közelebb állnak az emberhez, mint a pigmeusok. Ezért - tette hozzá - az emberek közössége rosszul van meghatározva, azaz máshol kéne meghúzni az emberi faj határait. Bogdán Emil - aki az MTA Mezőgazdaság Kutatóintézetének főállatorvosaként ment nyugdíjba, így a biológiában járatlannak éppenséggel nem nevezhető - nem először mond ilyeneket, de ennyi is elég, hogy kijelenthessük: Bogdán Emil egy rasszista seggfej, aki baromságokat beszél.

Bogdán Emil, a Magyar Köztársaság országgyűlési képviselője - az szégyenkezzen emiatt, aki rá szavazott - a múlt heti 168 "rában kijelentette, hogy a majmok genetikailag közelebb állnak az emberhez, mint a pigmeusok. Ezért - tette hozzá - az emberek közössége rosszul van meghatározva, azaz máshol kéne meghúzni az emberi faj határait. Bogdán Emil - aki az MTA Mezőgazdaság Kutatóintézetének főállatorvosaként ment nyugdíjba, így a biológiában járatlannak éppenséggel nem nevezhető - nem először mond ilyeneket, de ennyi is elég, hogy kijelenthessük: Bogdán Emil egy rasszista seggfej, aki baromságokat beszél.

Genetikai távolságon elvileg többféle dolgot is lehet érteni, viszont minden ember mindenféle értelmezés szerint közelebb áll genetikailag bármelyik más emberhez, mint a majmokhoz. Az első értelmezés szerint azok állnak genetikailag közel egymáshoz, akik tudnak egymással szaporodni, és azok állnak távol, akik nem. Az emberek tudnak egymás között szaporodni, ezért - definíció szerint - egységes fajt alkotnak. A majmokkal azonban nem tudnak szaporodni, ezért alkotnak a majmok más fajt. Ebben az értelemben az európai ember és a pigmeusok között nincs távolság, a majomfajok és az ember között viszont igen.

A további két értelmezés a DNS-elemzésen alapul. A különböző egyedek DNS-e közötti különbség egzakt módon mérhető, csakúgy, mint a súly, az elektromos ellenállás vagy Bogdán Emil IQ-ja.

Sejtjeinkben kétféle DNS van. Ez kétmilliárd éves evolúciós örökség abból az időből, amikor a prokarióta sejteknek szimbiótáik akadtak, és kialakultak az eukarióta sejtek. A szimbióták által a házasságba hozott örökítőanyag mind a mai napig elkülönül, és mitokondriális DNS-nek nevezzük (továbbiakban mtDNS), megkülönböztetve a közismert, kettős spirál alakú nukleáris DNS-től (nDNS). Az nDNS-t 50-50 százalékban anyánktól és apánktól örököljük, az mtDNS-t legalább 99,9 százalékos valószínűséggel az anyánktól.

Az nDNS-t vizsgálva - és az ismétlődő szakaszokat csak egyszer figyelembe véve - a mai ember (Homo sapiens) genetikai távolsága a csimpánztól (Pan troglodytes) és a törpecsimpánztól (Pan paniscus) egyaránt 1,6%, a gorillától (Gorilla gorilla) 2,3%, az orangutántól (Pongo pygmaeus) 3,6%, a gibbonoktól (Hylobatidac) pedig 4,9%.

A nem emberszabású majmoktól való eltérés minimum 7,3%. (A mérési adatok forrása: J. Diamond: The Third Chimpanzee: The Evolution and Future of the Human Animal, New York, 1992.) Ember és ember közötti genetikai távolságról nincs is értelme beszélni, hiszen szaporodási közösséget alkotnak. Amennyiben viszont megmérjük két, egymástól mindig is elszigetelt populációban élő ember - ilyen az "európai fehér ember" és a pigmeus - genetikai távolságát az nDNS-en, matematikailag bizonyítható, hogy nem kaphatunk 0,19%-nál nagyobb értéket. Ami kevesebb, mint nyolcada a majmoktól való legkisebb távolságnak.

Az mtDNS-t vizsgálva hasonló képet kapunk. Ezen mérve az ember (Homo sapiens) genetikai távolsága a hozzá legközelebb eső majomtól, a csimpánztól (Pan troglodytes) 42%. Ember és ember közötti különbség mérése csak az mtDNS-en értelmes dolog, ami az anyai öröklődés miatt egyet jelent a közös anyai ág ősidőbeli mélységének meghatározásával. Ember és ember közötti legnagyobb távolságot a khoiszi és a többi afrikai nép között mértek, de ez is mindössze 2%. Speciel az "európai fehér ember" és a pigmeusok között mért távolság ennél kisebb, 1,8%. (A mérési adatok forrása: C. B. Stringer: A mai ember kialakulása, Tudomány, 1991. február, a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportjára való hivatkozással.)

Nem kívánom vizsgálni, hogy Bogdán Emil mit értett félre a szakirodalomban, és egyáltalán félreértett-e vagy olvasott-e valamit is. Talán összekeverte az nDNS-en mért távolságokat az mtDNS-en mért távolságokkal, talán az orangután latin neve (Pongo pygmaeus) tévesztette meg, és adatát a pigmeusokra vonatkoztatta, mely tévedések egyike sem feltételezhető egy főállatorvosról, de felhívnám a figyelmét a tényekre, melyek még rasszista és többé-kevésbé beszámíthatatlan tudósokra is vonatkoznak.

Szalai Tamás

szerző
Szalai Tamás
publikálva
1999/42. (10. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...