Tudományos játszóház: Iskola a méréshatáron

Bodoky Tamás
1999. október 21.

Tudomány

A Csodák Palotája szerencsés átmenet egy fizikaszertár és egy vidámpark között. A szeptember óta látható új kiállítás, a Bolondos tudomány fő attrakciója egy kimustrált MIG vadászrepülő, a körhintát Coriolis szobának nevezik, és labdázni, ugrálni is lehet tudományos alapon.

{k199942_20;b}A Csodák Palotája szerencsés átmenet egy fizikaszertár és egy vidámpark között. A szeptember óta látható új kiállítás, a Bolondos tudomány fő attrakciója egy kimustrált MIG vadászrepülő, a körhintát Coriolis szobának nevezik, és labdázni, ugrálni is lehet tudományos alapon.Az én gyerekeim még nincsenek abban a korban, amikor különösebb magyarázatot igényelne például a Bermuda-henger működése: a fő az, hogy pumpálni lehet, és elsüllyed a kishajó. A hatalmas teremben játszó rengeteg kiskölyök többsége szemmel láthatóan ugyanígy van ezzel, hiszen a kiállítás anyaga tudományos szempontból a felső tagozatos-középiskolás korosztály számára értelmezhető, a szombat délelőtti közönség átlagéletkora viszont a nagymamákat is beleszámítva sem két számjegyű. A szülők mégis úgy érzik, sokkal jobban tették, hogy ide hozták a gyerekeket és nem a vurstliba, lelki szemeik előtt ígéretes mérnökkarrier lebeg, még akkor is, ha a kiscsoportos Pistike végképp elrontja a Segner-kereket. Valószínűleg ez a legnagyobb pszichikai trükk a Csodák Palotájában, pedig a "kávéházi fal" és a "vízesés illúzió" sem semmi.

A Nyugaton roppant sikeres,

népszerű tudománytárlatok mintájára készült interaktív múzeum 1996 óta telt házzal üzemel a Könyvesház egykori épületében található ezer négyzetméteres csarnokban. Ûrhajó, törpe vízerőmű vagy XIX. századi szénbánya sajnos még nincsen, mint például a müncheni Deutsches Museumban, a bejáratnál viszont a tudományos ismeretterjesztés pápájának számító Öveges professzor életnagyságú viaszfigurája gesztikulál. A Csodák Palotája saját bemutatói mellett külföldi intézmények - például a finn Heureka és a pozsonyi Schola Ludus - játékos fizikáját is vendégül látta, de az utóbbi időben főleg hazai alkotók munkájára támaszkodik. A "műtárgyakat" írásos magyarázatokkal látták el, melyek kitérnek a bemutatott jelenség fizikai alapjaira és gyakorlati hasznára is: a vákuumcsőben zuhanó tollpihénél például a következő feliratot olvashatjuk: "Gondoljunk bele, milyen nagy gondban lennének az ejtőernyősök is, ha nem lenne légellenállás!" És mi belegondolunk. Akinek e drámai lehetőség hallatán sem esik le a tantusz, segítségért fordulhat a szakképzett, egyenpólós demonstrátorokhoz, akik előre egyeztetett időpontban a csoportvezetést és kihelyezett fizikaórák tartását is vállalják.

A demonstrációs tárgyakat és installációkat

hivatalosan a bemutatott fizikai törvényszerűség típusa - tehetetlenség, mágnesesség, pörgettyűhatás, aerodinamika stb. - szerint illene csoportosítani, szülői szempontból azonban sokkal hasznosabb, ha nézhető, nyomkodható, ugrálós és egyéb kategóriák szerint haladunk. A csak nézhető kategóriában számos trükkös-tükrös optikai érzékcsalódás szerepel, mint például a "gömbtükör", a "színes árnyék" és a "fakutya". Ezeket elrontani sem lehet, mint a nyomkodós és főleg a pumpálós műtárgyakat. Vannak aztán az agy képalkotó folyamatával interferáló bigyók, mint például a pszichedelikus hangulatú "vízesésillúzió" vagy a torz arányokkal épített "Ames szobája", amelyet előszeretettel alkalmaznak videoklipekben is.

A kicsik körében

legnépszerűbb eszközök - a MIG csak sorban állással megközelíthető pilótaülése után - az ugrálós kategóriába tartoznak, ilyen a csökkent gravitációt imitáló "holdséta"-gépezet, valamint a "tapadós fal", amely előtt néhány elszánt óvodás folyamatos közelharcot vív a tépőzáras ruhákért. Igen kedveltek az elektromos és mágneses nyomkodós eszközök is, mint például a "lusta mágnes", a "cseles kapcsolás", a "teáskanna-rádió" és a "láthatatlan kapcsolat". A masszív plexi és vörösréz alapanyagú primer és szekunder tekercsek szemmel láthatóan jobban bírják a gyűrődést, mint az aerodinamikai és hidrodinamikai folyamatokat illusztráló pumpálós eszközök, melyek egy része látogatásunk időpontjában már működésképtelen.

A bevezetőben említett Coriolis-szoba egy körhintaszerű alkotmány, melyen a forgás közben elgurított labda pályája - Newton első törvényével látszólagos ellentétben, valójában azonban teljes összhangban - nem egyenes, de nem is annyira görbe, hogy elrontsa a bent ülők önfeledt játékát.

A jegyárak lassan utolérik a mozikat - felnőtt 450, diák és nyugdíjas 400, csoportos 350, családi 1200 lokál kredit -, a Csodák Palotájára 1996 óta mégis 650 ezren voltak kíváncsiak, népszerűségben tehát abszolút nincs hiány, de a diznifikációnak azt a fokát azért még nem sikerült elérni, hogy a játszóházból kilépve, csillagháborús lézerkard helyett mondjuk elektromágneses Lenz-ágyút követeljen a gyerek.

Bodoky Tamás

Csodák Palotája

Budapest XIII. ker., Váci út 19.

Nyitva:

hétfő-péntek: 9-17

szombat-vasárnap: 10-18