A Nyugaton roppant sikeres,
népszerű tudománytárlatok mintájára készült interaktív múzeum 1996 óta telt házzal üzemel a Könyvesház egykori épületében található ezer négyzetméteres csarnokban. Ûrhajó, törpe vízerőmű vagy XIX. századi szénbánya sajnos még nincsen, mint például a müncheni Deutsches Museumban, a bejáratnál viszont a tudományos ismeretterjesztés pápájának számító Öveges professzor életnagyságú viaszfigurája gesztikulál. A Csodák Palotája saját bemutatói mellett külföldi intézmények - például a finn Heureka és a pozsonyi Schola Ludus - játékos fizikáját is vendégül látta, de az utóbbi időben főleg hazai alkotók munkájára támaszkodik. A "műtárgyakat" írásos magyarázatokkal látták el, melyek kitérnek a bemutatott jelenség fizikai alapjaira és gyakorlati hasznára is: a vákuumcsőben zuhanó tollpihénél például a következő feliratot olvashatjuk: "Gondoljunk bele, milyen nagy gondban lennének az ejtőernyősök is, ha nem lenne légellenállás!" És mi belegondolunk. Akinek e drámai lehetőség hallatán sem esik le a tantusz, segítségért fordulhat a szakképzett, egyenpólós demonstrátorokhoz, akik előre egyeztetett időpontban a csoportvezetést és kihelyezett fizikaórák tartását is vállalják.
A demonstrációs tárgyakat és installációkat
hivatalosan a bemutatott fizikai törvényszerűség típusa - tehetetlenség, mágnesesség, pörgettyűhatás, aerodinamika stb. - szerint illene csoportosítani, szülői szempontból azonban sokkal hasznosabb, ha nézhető, nyomkodható, ugrálós és egyéb kategóriák szerint haladunk. A csak nézhető kategóriában számos trükkös-tükrös optikai érzékcsalódás szerepel, mint például a "gömbtükör", a "színes árnyék" és a "fakutya". Ezeket elrontani sem lehet, mint a nyomkodós és főleg a pumpálós műtárgyakat. Vannak aztán az agy képalkotó folyamatával interferáló bigyók, mint például a pszichedelikus hangulatú "vízesésillúzió" vagy a torz arányokkal épített "Ames szobája", amelyet előszeretettel alkalmaznak videoklipekben is.
A kicsik körében
legnépszerűbb eszközök - a MIG csak sorban állással megközelíthető pilótaülése után - az ugrálós kategóriába tartoznak, ilyen a csökkent gravitációt imitáló "holdséta"-gépezet, valamint a "tapadós fal", amely előtt néhány elszánt óvodás folyamatos közelharcot vív a tépőzáras ruhákért. Igen kedveltek az elektromos és mágneses nyomkodós eszközök is, mint például a "lusta mágnes", a "cseles kapcsolás", a "teáskanna-rádió" és a "láthatatlan kapcsolat". A masszív plexi és vörösréz alapanyagú primer és szekunder tekercsek szemmel láthatóan jobban bírják a gyűrődést, mint az aerodinamikai és hidrodinamikai folyamatokat illusztráló pumpálós eszközök, melyek egy része látogatásunk időpontjában már működésképtelen.
A bevezetőben említett Coriolis-szoba egy körhintaszerű alkotmány, melyen a forgás közben elgurított labda pályája - Newton első törvényével látszólagos ellentétben, valójában azonban teljes összhangban - nem egyenes, de nem is annyira görbe, hogy elrontsa a bent ülők önfeledt játékát.
A jegyárak lassan utolérik a mozikat - felnőtt 450, diák és nyugdíjas 400, csoportos 350, családi 1200 lokál kredit -, a Csodák Palotájára 1996 óta mégis 650 ezren voltak kíváncsiak, népszerűségben tehát abszolút nincs hiány, de a diznifikációnak azt a fokát azért még nem sikerült elérni, hogy a játszóházból kilépve, csillagháborús lézerkard helyett mondjuk elektromágneses Lenz-ágyút követeljen a gyerek.
Bodoky Tamás
Csodák Palotája
Budapest XIII. ker., Váci út 19.
Nyitva:
hétfő-péntek: 9-17
szombat-vasárnap: 10-18
Interaktív múzeumok az interneten
Csodák Palotája: http://www.csodapalota.hu
Exploratorium: http://www.exploratorium.edu
La Villette: http://www.cite-sciences.fr
Heureka: http://www.heureka.fi
National Museum of Science and Industry: http://www.nmsi.ac.uk
SciTech: http://scitech.mus.il.us
