Élet a papagájokkal - Pulimadarak

  • Czifrik Balázs
  • 2010. április 22.

Tudomány

Gyerkó Tibor tizenkilencszeres, standard hullámos papagájt tenyésztő világbajnok több mint 300 madárral él együtt.
Gyerkó Tibor tizenkilencszeres, standard hullámos papagájt tenyésztő világbajnok több mint 300 madárral él együtt.

Egy budapesti családi ház hátsó traktusa a papagájbirodalom. Akkora, hogy egy család kényelmesen ellakhatna itt. Ráadásul olyan külső röpde csatlakozik hozzá, amelyet tisztaság és méret alapján bármelyik magyarországi állatkert megirigyelhetne. Az alsó szinten az óvodába lépünk, mellette, egy másik részben a "bölcsisek", a frissen elválasztott fiókák csipognak. Az ötven költőpár a tetőtérbe került. A följutás kissé bajos, mert amikor Gyerkó Tibor megtervezte a madarak helyét, a nagy izgalomban kimaradt a lépcső, és ez már csak a majdnem kész állapotban derült ki. Most nekünk így egy szűk padlásfeljárót kell megmásznunk.

A természetfilmekben azt látjuk, hogy a madarak költéséhez nyugodt, csendes körülmények kellenek. A papagáj-világbajnokok edzőtermére azonban nem igaz ez az állítás. A tetőtérben hangosan szól az egyik kereskedelmi rádió. A fiókáknak kikelésük első pillanatától meg kell szokniuk az emberi zajokat, ugyanis egy versenyen ebből bőven jut nekik. Az egyik világbajnok kalitkája előtt álldogálunk. Első ránézésre azt hittem, valami baj van a madár szemével, merthogy egyáltalán nem látszik. Kiderül, hogy ez így jó: olyan szép hosszú a tolla, hogy teljesen eltakarja a szemét. Egy pulimadár. A standard hullámos papagájok nemcsak tollazatban, de súlyban és méretben is eltérnek a kisállat-kereskedésekből ismert rokonaiktól. Génállományukba úgy 300 éve zavar be az ember a különféle keresztezésekkel, és mára az eredetileg 12-15 centiméteres madarakból sikerült 25-27 centimétereseket tenyészteni, amelyek háromszor olyan súlyosak, mint a bolti "Gyurrrikák".

De hogyan lesz valakiből papagájtenyésztő? Gyerkó Tibornak nem kellett sokat kutakodnia, édesapja, id. Gyerkó Tibor ugyanis az ország egyik legismertebb postagalambásza. A fiú azonban nem az apja riválisa lett, hanem saját ösvényt taposott magának. 16 éves volt, amikor megkapta az első papagáját. A kamaszos szenvedély kezdetben hamar csillapodott, de csak azért, hogy 19 éves korában teljes erővel törjön a felszínre. A hosszú munkának végül meglett az jutalma, töretlenül jönnek az eredmények.

Gyerkó azonban nem elégedett meg a tenyésztői világhírnévvel. Nemzetközi bírói vizsgát szerzett, amire hat évet kellett áldoznia. (Egy kurzusban öt-hat bírótanoncot képeznek, szükség van a madarak teljes anatómiai, genetikai ismeretére, de mindenekelőtt a gyakorlatra. Ezt pedig a versenyeken lehet megszerezni.) A zsűrizés során pontozzák a papagájok kiállását, színét, tollazatát, mindezt mindenféle mérőeszköz nélkül, csak a szabad szemre hagyatkozva. A főbíró pusztán egy pálcát használhat, ezzel piszkálja a madarakat. Fontos szempont, hogy a madárnak ezt a macerát is nyugodtan kell tűrnie.

Mivel a versenypapagájokat nem lehet nyugtatózni, különleges módszerekkel készítik fel őket a megmérettetésre. A tenyésztés 300 éves története alatt megfigyelték, hogy ha víz éri a madár tollazatát, akkor vedleni kezd. Emiatt a verseny előtt 12 héttel a bajnokaspiránsokat virágokhoz használatos permetezővel jól lespriccelik. Beindul a természetes vedlési folyamat, így a versenyre ragyogó, új és erős tolla lesz a madárnak. A tortúra ezzel azonban még nem ér véget. A madarakat mindennap berakják a versenykalitkába, amely körülbelül akkora, mint egy férficipődoboz, és ebben a főbíróéhoz hasonló pálcával piszkálják, hogy szokja a versenykörülményeket.

A papagájnak persze nemcsak a főbírót és a látogatókat kell elviselnie, pózolnia is kell, azaz a faroktollnak és az ülőrúdnak 30 fokos szöget kell bezárnia. Van, amelyik madárnál, ha megszokta a versenykalitkáját, ez ösztönösen megy, van, amelyeknek egészen más a viszonyuk ehhez. Gyerkó Tibor szerint a papagájok általában igen intelligensek, tisztában vannak vele, hogy produkálniuk kell magukat. "Az egyik kék madaram nagyon furcsa, az év 360 napján a kalitka aljában ül, de a versenyeken fölül a rúdra és pózol, és ha a zsűri lepontozza, szépen visszamegy a kalitka aljába, és abban az évben senki sem látja többet."

Gyerkó Tibor viszonyát a madarakhoz azonban elsősorban nem a felkészülési időszak és a verseny határozza meg. Mindennap két órát foglalatoskodik velük, és ahogy mondja, mindegyiket egyformán szereti. Persze a bajnokokat egy kicsit jobban, de azok is többet kapnak a figyelmességből, amelyek kedvesebb természetűek.

Noha tenyésztőnk biztonságtechnikai mérnök végzettségű, életében ma már minden a madarak körül forog. Az eleségre valót, ami a szponzorált termékek mellett havi 20-30 ezer forint, kismadár- és természetvédelmi kiállítások szervezőjeként keresi meg. Egy papagáj ára egyébként 2-10 ezer forint közötti, a műfajt nem az eladás élteti. A tenyésztők a madarakat mint a bélyegeket cserélik egymás közt, a bajnokok viszont nem eladók. Ugyanis versenyezni csak saját tenyésztésű madárral lehet.

Gyerkó tizenkilenc világbajnoki aranya mellől az Európa-bajnoki cím hiányzik. Ez úgy lehetséges, hogy míg a vb-n 25 színkategória létezik, és mindegyikben hirdetnek győztest, Európa-bajnoki címet csak az abszolút első kap. Igaz, hogy világbajnokságon Gyerkó-papagáj már kétszer volt abszolút győztes, de a tenyésztő legnagyobb bánatára kontinensviadalon ez még nem sikerült.

Neked ajánljuk