„Ez az önkényes központosítás súlyosan veszélyezteti a magyar tudomány autonóm működését”

  • narancs.hu
  • 2018. június 18.

Tudomány

A felsőoktatási dolgozókat tömörítő Oktatói Hálózat is reagált az MTA elleni törvénymódosításra.

Reagált az Oktatói Hálózat a kormánynak a Magyar Tudomány Akadémia (MTA) költségvetését is érintő törvénymódosítására, amellyel kapcsolatban Lovász László, az Akadémia elnöke a múlt hét végén azt mondta, nincs garancia arra, hogy megőrizhetik az Akadémia és a tudományos élet függetlenségét.

Az Oktatói Hálózat közleménye alább olvasható:

A magyar kormány 2010 óta folytatott tudomány-, kultúra- és értelmiségellenes tevékenységének újabb állomásához érkezett. A felsőoktatásból való drasztikus forráskivonás, a filozófusok elleni boszorkányüldözés (2011), az egyetemi oktatók tömeges kényszernyugdíjazása (2013), a felsőoktatás kancellári irányítás alá helyezése (2015), egyes egyetemi szakok önkényes megszüntetése (2015), a CEU elleni hadjárat (2017/2018), és a felsőoktatásba való bejutás folyamatos szűkítése után a NER a tudományos kutatás maradék autonómiáját készül felszámolni.

A kormányzat ugyanis az újonnan alapított Innovációs és Technológiai Minisztérium alá akarja rendelni a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható támogatását, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram teljes költségvetését és a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának költségvetési támogatását.

Az egységes koordinációról és hatékonyságról szóló kormányzati retorika elfedi a valódi tétet. A kormány újabb manővere nem a tudomány hatékonyabb működését, nem az akadémiai rendszer korszerűsítését, hanem a tudomány és tudományos költségvetés feletti politikai rendelkezés kiterjesztését szolgálja.

Arról van szó, hogy a jövőben egyetlen kormányzati központból fogják irányítani a magyar tudományos kutatást, itt határozzák majd meg – akár az autonóm tudományosság intézményeinek teljes mellőzésével – a magyar tudomány fejlődési irányait, itt döntenek arról, hogy kik, milyen témában és mennyi forrásból kutathatnak. Ez az önkényes központosítás súlyosan veszélyezteti a magyar tudomány autonóm működését, lehetővé teszi a kutatómunkába való közvetlen politikai beavatkozást és egyes akadémiai kutatóhelyek tudatos elsorvasztását.

Az Oktatói Hálózat, a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók független szervezete, visszautasítja a tudomány államosítására vonatkozó kormányzati próbálkozásokat és támogatja a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének június 15-i állásfoglalását, amely a tudományos kutatás szabadságának és az MTA autonóm működésének védelmében született. A kutatás szabadsága, a tudós közösség független, önszabályozó működése a tudomány fejlődésének alapfeltétele, amelyet a társadalom egésze érdekében óvnunk kell. Az Oktatói Hálózat szolidaritásáról biztosítja a tudományos kutatók közösségét és kész cselekvően részt vállalni a magyar tudomány autonómiájának megvédésében.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.