Földnapi jegyzetek
Vesszen a klímaváltozás!
Ám közben sokan az idôjárásról, a globális felmelegedés hazai hatásáról kezdtek beszélni. A hónap közepén ugyanis havazott az országban, majd ezt öt napon belül nyári meleg követte. Elôvettük a bôröndökbôl a nyári ruhákat, a végre szögre akasztott télikabát után rögtön rövid ujjú inget húztak a férfiak, a bundából forrónadrágba vagy miniszoknyába bújtak a nôk. Ez nem április bolondozása:
a tavasz eltűnése nem új jelenség
Sokan érezzük úgy, több éve egyre rövidül a tavasz és az ôsz, hosszabbodik a nyár és a tél.
Nyaranta már évek óta fullasztó a hôség. A globális felmelegedés elérte volna Magyarországot? Egyes környezetvédôk szerint errôl van szó. Az autókból és a szénerôművekbôl ömlô szén-dioxid okozta üvegházhatás miatt emelkedik a légkör hômérséklete, olvad a sarkköri jégpáncél, lassan emelkedik a tengerek vízszintje, víz alá kerül Velence és sok kis sziget, a forróság megolvasztja a budapesti Nagykörút aszfaltját. A meteorológusok és klimatológusok egy része színes térképpel felfegyverkezve magyarázza: aszályosodik Európa, a Szahara ékben nyomul fölfelé kontinensünkre, elsôsorban Közép-Európa sivatagosodik. Más szakemberek a ciklikus felmelegedés újabb hullámának a fontosságát hangsúlyozzák. Az egymással versengô tudományos paradigmákból ezen a területen nincs hiány. Egyes tudósok úgy gondolják, szó nincs üvegházhatásról, az elsivatagosodás mellett egyszerűen a szén-monoxid, a szén-dioxid, a nitrogén-dioxid és társaik - empirikusan: a városi bűz - és a hôtartó betonrengeteg miatt forrósodnak túl nyaranta a nagyvárosok. Az aszályosodást pedig az erdôk kiirtása és a mocsarak lecsapolása okozza. Hosszú távú klímaváltozás, sivatagosodás vagy kémiai környezetszennyezés, az eredmény ugyanaz: a belvárosok nyáron légkondicionáló nélkül nehezen elviselhetôvé váltak.
Vegyünk hát
légkondicionálót,
vagy ha tehetjük, költözzünk a zöldövezetbe, ingázzunk onnan. Persze ez sem egyértelmű. Az új építkezések és az autópályák tovább irtják a lélegzô zöldfelületet. Budapesten éppen a budai hegyek beépítése tette lehetetlenné a város átszellôzését. Amikor pedig a légkondicionáló lehűti a lakást vagy az autót, kifelé hôt bocsát ki, ugyanúgy, mint a fridzsider hátsó fele. Ez egy gép esetében alig érezhetô hôt termel, több millió légkondicionáló viszont - mint New Yorkban vagy Tokióban - már több fokkal emeli a város hômérsékletét.
De ne is menjünk olyan messzire: a legújabb kutatások szerint Budapesten
a hôtérkép legforróbb pontja a Nyugati tér,
az ott működô McDonald´s hôkibocsátása miatt.
A légkondicionált lakásban, irodában és kocsiban kellemesen hűvös lesz, a kintiek viszont annál jobban izzadnak. S akkor még nem is említettük a hűtôk alapanyagát, a freongázt, ami a légkör felsô rétegébe szállva gyilkolja az ózonpajzsot. Nô az ózonlyuk a két sarkkör fölött, ezért vakulnak meg a birkák és a kutyák Ausztráliában és Chile déli részén, ezért bôrrákos az ausztrál nyugdíjasok többsége, ezért nem napozhatunk már nyáron. A pesszimistább kutatók szerint a légkörben jelenleg lassan felfelé szálló freon mennyisége már most elég az ózonréteg teljes leépítéséhez, vagyis hiába állítanánk le azonnal a freon gyártását (amirôl szó sincs), az emberiségnek annyi, lehúzhatjuk a redônyt, hacsak nem költözünk odébb egy planétával.
Rohamosan halad a természet privatizációja. A néhány éve, évtizede még ingyenes természeti értékek - a tiszta víz, a jó levegô, az egyszerű, természetes, egészséges étel - ma csak borsos áron hozzáférhetôk. A szennyezett városi csapvíz helyett
palackozott vizet iszik
a menedzser
és a felsô középosztály. Aki megteheti, az agyonvegyszerezett zöldségek és a hormonnal kezelt állatok származékai helyett drágább, organikus termékeket, tejet és húst vesz. A tehetôsek között világszerte hódít a természetes élelmiszerek divatja, organikus árukat kínáló új üzletláncok nyílnak. A légkondicionált épületek hamarosan tisztított levegôjű irodákat ajánlanak. A szeméthalom közepén kiváltság lett a mesterségesen létrehozott tisztaság. Belül hűsölök, kifelé szennyezek, ha megfizethetem. A környezetvédô mozgalmat azért ellenzik a nyugati konzervatívok, mert az egyre szűkülô természeti értékek - a legegyszerűbbek is - áruvá tehetôk a fizetôképes kereslet számára.
Április 24-én, a csernobili nukleáris katasztrófa tizedik évfordulója elôtt két nappal japán dokumentumfilmet vetített a magyar tévé a reaktorból elszabaduló nukleáris felhôk hatásáról. Forró pontok a nukleáris erôk centrumában, a svéd tóvidékeken és Olaszországban, visít a sugárzásmérô, európai szennyezettségi térképek. A film után ötszereplôs kerekasztal-beszélgetés a magyar nézôk megnyugtatására. Három szakember, fizikus, orvos és sugárzás-egészségügyi vezetô a beszélgetés helyett táblázatokkal illusztrált elôadást tartott. A sugárzás-egészségügyi vezetô (már 1986-ban is ô volt az) büszkén meséli, milyen hatékony volt, amikor az atomkatasztrófa után kiadták az országos ajánlást a saláta mosására fogyasztás elôtt. Na persze, emlékszünk a Kádár-korszak médiájának szabadságára, a Czinege Lajos vezette balesetelhárítási kormánybizottság hitelességére 1986-ban, Csernobil idején. A harmincöt perces műsor végén mindössze öt perc maradt a műsorvezetô által addig elnémított két környezetvédô - Foltányi Zsuzsa biológus-vegyészmérnök és Amon Ada közgazdász, az Energia Klub munkatársai - hozzászólására.
A műsor megadta az évforduló atomenergia melletti kampányának alaphangját. A környezetvédôk, mint a jó szándékú, ámde butuska gyerekek, kioktatást kaptak, megsimogatták a buksijukat, maradjanak már csendben. Marx György akadémikus szerint "a lelkes társadalmi aktivistáknak természetesen egy kis atomfizikát, sugárvédelmet kellene még tanulniuk" ahhoz, hogy "a csernobili sugárzással való riogatás helyett" inkább a radioaktív radon gáztól mentesítsék a magyar lakásokat vagy inkább a cigarettareklámok ellen tüntessenek (Népszabadság, április 27.). Szántó Péter egyetértôen idézte James Lovelockot: az atomenergia-ellenes környezetvédôk "jóakaratú, de nem túl tájékozott emberek. Reménytelen tudományos téveszméket, naiv és egyszerűsítô nézeteket vallanak." Majd arra jut: "Jó volna, ha a csernobili évfordulónak nem az lenne a tanulsága, mint tíz évvel ezelôtt, hogy `le az atomenergiával`" (Magyar Hírlap, április 27.).
Mit mutat ez a hozzáállás? A nukleáris kérdésekhez jobb, ha hozzá sem szólnak a hozzá nem értôk. Maradjon csak a téma a fizetett professzionális szakértôk területe. Olyan ez, mintha társadalmi kérdésekrôl csak szociológusok, politikáról csak politikatudósok és politikusok beszélhetnének.
S mintha a szakértôk
valamennyien atomenergiapártiak lennének
Holott emlékezhetünk, miként gyôzte le fölényesen például a Greenpeace jól felkészült szakértôje - maga is nukleáris kérdésekkel foglalkozó, korábban atomerôműnél dolgozó német mérnök - pontos érveivel a paksi atomerômű igazgatójának magyarázkodását az Ütközô néhány héttel ezelôtti adásában.
Mit ember alkot, nem lehet tökéletes. Az atomtechnológia öngyilkos technológia, mert ami "bent van", az egyszer kijön földrengés vagy emberi mulasztás következtében, nukleáris felhô avagy egyszerűen évezredekig radioaktív sugárzást kibocsátó atomhulladék formájában. Az Istent játszó tudományos ember alkotójára veszélyes teremtményt hozott létre. Az atomenergia háborús kreálmány, a második világháborús fegyverkezési verseny öröksége.
Miért ne lehetne betiltani s alternatív energiaforrásokkal - nap- és szélerôművekkel - helyettesíteni az atomenergiát? Egyes érvek szerint a technológiai fejlôdést nem szabad mesterségesen irányítani, még kevésbé hatalmi szóval betiltani. Nos, szavazóik képviseletében az államok számos helyen módosítják a piac végletes szabadságát az oktatástól a szociálpolitikáig törvényi szabályozás és ágazati politikák útján. Kevesen örülnének, ha a technikailag ma már lehetséges génmanipuláció eredményeképpen klónozással létrehoznánk ugyanazon ember több száz példányát. A high-tech kutatás élvonalában az új etikai és jogi koncepciók kidolgozása sokszor elmarad a tudományos és technológiai újításoktól. A kutatási és üzleti szabadságnak azonban gátat kellene hogy vessen a globális felelôsség érzése és a racionalitás.
"A volt Szovjetunióban csak tavaly 150 olyan nagyságrendű atombaleset történt, mint a Szosznoj Bor-i" jelentette Jurij Andrejev, a Csernobilt sugármentesítô egyik vállalat igazgatója 1992-ben (HVG, 1992. április 18.). Azóta az 1993-as tomszki atombaleset komolyabb nukleáris felhôt is elszabadított. Május 2-án bemondta a rádió: a hűtôrendszer meghibásodása miatt újabb ukrán reaktorban következett be rendellenesség. A hűtôvíz hômérséklete felszaladt ugyan, de sugárzó anyag ezúttal nem került a levegôbe, állítja az ukrán atomenergia-ügynökség.
Nôgyógyász szakorvos ismerôsöm többezres nemzetközi statisztikai összesítés alapján mondja: az elmúlt években világszerte radikálisan megnôtt a 16-24 év közötti lányoknál a méhszájrák elôfordulása. Az esetek többsége - az orvosi köztudattal és a közvélekedéssel szemben - ma már nem a 35 fölöttiek közül kerül ki, hanem a 30 év alattiak száma emelkedett jelentôsen. A miértre azt válaszolta: a szexuális partnerek magasabb száma és a dohányzás bizonyítható faktor, az élelmiszer-tartósítók, a radioaktív sugárzás és a többi környezeti ártalom joggal feltételezhetô, ám nehezen bizonyítható ok, hiszen ezek mindenkit érintenek, s kontrollcsoport híján nehéz a konkrét bizonyítás.
Hosszú telek és nyarak, az eltűnô másik két évszak, savas esô, erdôpusztulás, talajerózió, üvegházhatás, az ózonréteg kilyukasztása, levegô-, édesvíz-, tenger- és földszennyezés, városi szemétválság, mérgezô és nukleáris hulladékok, nukleáris katasztrófák. Az eredmény egyes tudósok becslései szerint a biodiverzitás (a fajok számának) évtizedenként 5-10 százalékos csökkenése. Mi is sorra kerülünk. A természet nem hagyja magát, vírusok (AIDS-változatok, Ebola), daganatok és allergia formájában visszavág az emberiségnek. Tedd tönkre azt, ami tönkretesz.
Sükösd Miklós
