Hátrányos helyzet A Közgazdasági Szemle tanulmánya szerint a hátrányos helyzetû diákok a hazai oktatási rendszerben többnyire az iskolázott szülõk gyermekeitõl elkülönítve tanulnak, és gyengébb oktatásban részesülnek. Ennek egyik oka, hogy oktatásuk jóval kevesebb sikerélményt jelent a tanároknak, valamint több figyelmet, energiát is igényel. Magyarországon nem kompenzálják a rosszabb környezetbõl kikerülõ diákokat tanító pedagógusokat, így a jobb tanárok jobb iskolákba mennek. A tanulmány szerint mindez az olyan iskolázatlan és kirekesztett rétegek tömeges újratermelését is elõsegíti, amelyek stabil foglalkoztatása egy modern társadalomban nem biztosított. A hazai oktatási rendszer így nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a következõ generációknak egyre növekvõ szociálpolitikai problémákkal kelljen együtt élniük.
Filozófiai tanácsadás A Varsói Egyetem filozófia szakos hallgatói nemrégiben létrehozták Lengyelország elsõ internetes filozófiai tanácsadó oldalát. A beérkezõ e-maileket az egyetem szakos diákjai és doktori hallgatói válaszolják meg. Eddig mintegy százötven ember vette igénybe a szolgáltatást. A témák igen változatosak voltak, tanácsot kértek példának okáért a pornográfia megítélésével vagy a boldogság fogalmának meghatározhatóságával kapcsolatban is. A diákok hangsúlyozzák: a hétköznapi problémák ugyan gyakorta a pszichológia területére tartoznak, õk azonban nem akarnak pszichológusszerepben tetszelegni, megoldásaik mindig filozófiai jellegûek. Mivel úgy vélik, a különféle babonákat és hazugságokat le kell leplezni, ezért mindenkinek az "igazságot" írják akkor is, ha ez fájdalmas.
Akadozik a reform A kapkodás és a felkészületlenség az oka annak, hogy lelassult a bolognai nyilatkozatnak megfelelõ felsõoktatási reform Romániában - állította a Transindex.ro címû portálnak a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese. Salat Levente a gyakorlati kapaszkodókat hiányolja a lineáris képzés bevezetésénél, de veszélyesnek tartja az egyetemi autonómia elvét is.
Nem a romák A Nemzeti Nyomozó Iroda a napokban 318 pályázati anyagot zárolt, amellyel 30 millió forint támogatáshoz juthattak volna egyetemisták, miután egy házkutatáson olyan üres pályázati lapokat találtak, amelyeken már rajta volt az Országos Cigány Önkormányzat igazoló pecsétje. A támogatások odaítélésérõl a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány dönt az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat ajánlása alapján, amelyen igazolják, hogy az igénylõ hallgatók romák. A Nemzeti Nyomozó Iroda most a pályázati anyagok hitelességét vizsgálja. Úgy tûnik, egy csaló banda toborozta a nem roma hallgatókat a támogatás egy része (50-60 ezer forint) fejében. Az ügy napvilágra kerülése után 30 millió forint kifizetését állították le, ám nagyjából ugyanekkora összeget már felvettek a közelmúltban ezzel a módszerrel.
60 dollár fixszel Január végén diákok szállták meg Bissau-Guinea moszkvai nagykövetségét. Az egyetemisták akciójukkal a már 13 hónapja nem fizetett ösztöndíjuk (havi 60 dollár) folyósítását kívánták elérni. A szegény afrikai ország Moszkvában tanuló mintegy másfél száz polgára fogadkozott, hogy addig nem engedik ki Rogerio Egbert nagykövetet és két beosztottját a követségrõl, amíg meg nem kapják járandóságukat. Egbert egyébiránt szabadon végezheti munkáját a képviseleten, az egyetemisták még kávéval és hotdoggal is ellátják. A nagykövet elutasította a moszkvai rendõrség által felajánlott segítséget, belügynek minõsítve a békés megszállást. Az Oroszországban tanuló bissau-guineai diákok tavaly áprilisban már szerveztek egy hasonló - akkor sikeres - akciót.
