Jön az Apple Watch

Íme, a meleg víz!

  • Gera Márton
  • 2015. április 19.

Tudomány

Okosórák eddig is voltak, legfeljebb nem hordta őket senki. Kérdés, hogy megváltozik-e ez azután, hogy az Apple is beszáll a buliba.

Az „okos” óra nem új találmány, már a nyolcvanas évek magyar tinédzserei számológépes kvarcórával villogtak. A műfaj csúcsát a japán Casio termékei jelentették, ezek az órák a kilencvenes években akkora népszerűségnek örvendtek, hogy egyesek szerint befellegzett a nagymenő svájci márkáknak. De a mobiltelefonok elterjedésével a „komoly” karóra megmaradt annak, aminek eredetileg is szánták: ékszernek, státusszimbólumnak, a számológépes (ébresztős, stopperes stb.) kvarcóra meg gyerekjátéknak. Ám az okostelefonok, -tévék elterjedése után elkerülhetetlen volt, hogy ne jelenjenek meg az első ilyen órák is, csak épp azóta sem tudja senki, hogy pontosan mire valók.

Egy fecske nem csinál nyarat, ám a Pebble 2013-as megjelenése nagy szerepet játszott abban, hogy létrejöjjön az új piac. Az e-ink („elektronikus papír” – az e-book-olvasók nélkülözhetetlen kelléke – a szerk.) kijelzővel készült órára a Kickstarteren szedték össze a pénzt, és aki befektetett 99 dollárt, később kapott egy ilyen órát, ami attól annyira okos, hogy blue­tooth-on keresztül kommunikál a telefonnal, képes megjeleníteni a beérkező üzeneteket, lépést számlál, mutatja az időjárást. Ám ebből is látható: egy Pebble csak akkor működik, ha van hozzá telefon is, ráadásul iOS- vagy Android-alapú. Viszont egy hétig a töltő közelébe sem kell menni (mármint az órával).

Mindez nem tűnik valami nagy számnak, ám a későbbi próbálkozások fényében mégiscsak ez az eddigi legnagyobb húzás a témában. Ugyanis hiába lépett a Sony és a Samsung is a piacra, az üzemidővel nem tudták tartani a tempót, óráik intenzív használat mellett már egy nap alatt lemerülnek. Közben a Google is tör előre, saját szoftvercsomagot adott ki a gyártóknak, hogy legyen egy közös rendszer, amit az órák használnak.

Nyilván nem lenne ekkora mozgolódás, ha nem lenne eredmény: 2012-ben (a Pebble előtt) mindössze 8,3 millió darabot adtak el az olyan hordozható kiegészítőkből, amilyen például az „okoskarkötő”, ám azóta folyamatos az emelkedés, a prognózisok szerint jövőre 80 milliót is eladhatnak az okosórákból. Ez persze még mindig szerény ahhoz képest, hogy 2014 utolsó negyedévében – csak iPhone-ból – közel 75 millió telefont adtak el, ám az előrejelzések nem számoltak azzal, hogy április 24-én teljesen átalakulhat a piac. Ekkortól kapható ugyanis az Apple belépője a korántsem bomba üzletnek tűnő kihívásra.

 

Okos és drága

Noha az Apple már tavaly szeptemberben bemutatta készülékét, az akkori esemény csak arra volt jó, hogy felkeltse az érdeklődést: levetítettek egy hosszú és fárasztó videót, amiből semmi érdemi információ nem derült ki azonkívül, hogy lesz, illetve, hogy nem iWatchnak fogják nevezni, hanem Apple Watchnak. De ebből mégis lehet valamit sejteni. Azt, hogy az Apple nem feltétlenül a technika szerelmeseinek szánja az órát. Bizonyíték rá, hogy egy sor divatlapban reklámozták. Három árcédula, két méret, egy célközönség – egész pályás letámadást láttunk, és az Apple nem egy, hanem tucatnyi modellt mutatott be. Aztán eltelt pár hónap, és semmi nem történt. A The Wall Street Journal februári értesülése szerint a gyártónak fogalma sincs arról, hogyan csináljanak kedvet a legújabb Apple-termékhez, és ezt a március 9-én megtartott hivatalos nyitányt immár az egész világ láthatta. Noha kiderült, hogy az Apple Watchban van térképszoftver, gyorsulásmérő meg digitális asszisztens, továbbra sem meggyőző a tálalás. Ráadásul telefon nélkül most sem lehet megúszni a dolgot, a használathoz szükség lesz egy iPhone-ra is. Ha van benne valami új, az a vezérlés, egy ún. digitális korona segítségével nagyíthatunk, görgethetünk.

Amúgy a 349 dollártól induló Sport típus a színes gumiszíjjal szinte bizsunak tűnik a 10 ezer dolláros arany Apple Watch mellett. Amúgy a választék kimeríthetetlen: kínálják bőrszíjjal, fémszíjjal, színes szilikonos kiszerelésben, kisebb és nagyobb méretben. De tényleg már csak ez hiányzott?

Az Apple tehát nem mutatott be forradalmi újdonságot, hanem egy olyan piacra lépett be, ahol bőven vannak más próbálkozások. Csakhogy ugyanezt tette 2007-ben és 2010-ben, az iPhone és az iPad bemutatásakor, és akkor – azzal, hogy újradefiniált egy létező termékkategóriát – megbolondult a világ! Most ugyanez megtörténhet az okosórával is, bár a kifejezést (smartwatch) a bemutatón egyszer sem használták, és az Apple honlapja is csak „óraként” emlegeti. John Gruber elemző, a Daring Fireball szerkesztője azt jósolja, hogy a technika világa értetlenül áll majd a siker előtt, hiszen az órában majdhogynem a nullával egyenlő az újítások száma. De szerinte ez így van rendjén. Az Apple Watch ugyanis nem „kütyü” lesz, sokkal inkább ékszer, még inkább egy borzasztóan trendi valami. És legyen bármilyen magas is az aranyváltozat ára (ő 5000 dolláros induló árat tippelt), a luxuspiacon olcsónak fog számítani. Szerinte a különböző változatokkal egyszerre tudják megcélozni a fiatalokat, az átlagembereket és azokat is, akik tömör aranyból készült karórára vágynak. Gruber úgy véli, megint csak Andy Warhol gondolata érvényesül majd, aki szerint Amerikában az a siker, amikor a leggazdagabb is ugyanazt vásárolja, amit a legszegényebb. Amikor Coca-Colát iszol, tudod, hogy az elnök és a csavargó is azt issza.

Egy másik szakíró, Benjamin Cylmer, a HODINKEE szerkesztője azt mondja, hogy hiába csodás és mesterien megmunkált termék az arany Apple Watch, nem versenyezhet egy Ro­lexszel vagy egy Patek Philippe-pel, mert hiába is takargatják, ez akkor is csak egy okosóra, amit komoly üzletember nem visel, legfeljebb otthon vagy a nyaralóban. Ám ezt leszámítva ő is hatalmas sikert jósol, szerinte ugyanis a fiatalabb generáció, ha karórát akar, minden bizonnyal az Apple termékét választja.

Ám addig megannyi kérdés vár tisztázásra, mert egyelőre még az sem világos, hogy lehet például frissíteni az Apple Watchot, lehet-e egyáltalán. Azért az (okos)óra nem olyan dolog, amit az ember évente szeretne cserélni, mert éppen megjelent egy gyorsabb, vékonyabb modell. Vagy mégis?

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.