„Rengeteg a kamu videó a Facebookon. Nagyon élethűek, még akkor is, ha 99 százalékban butaságokat állítanak bennük” – mondta Jakab Ferenc virológus professzor, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője egy online beszélgetésen csütörtökön este. A kutató beszélgetőpartnere Constantin Tamás, gyermekreumatológus, gyermekorvos volt.
Jakab Ferenc nem véletlenül utalt a közösségi médiában a koronavírussal és a koronavírus-vakcinával kapcsolatban terjedő álhírekre, téves információkra. A szakember közérthető mondanivalója ugyanis végig a tudományosságon alapult, a leghatározottabban eloszlatva és megcáfolva ezzel az olyan típusú és eléggé eltejedt vélekedéseket, mint hogy az oltással egy chipet ültetnek az ember szervezetébe.
A kutató elmondta, a vakcina a megelőzést szolgálja, azért van rá szükség, hogy ne kapjuk el a betegséget, ne fertőződjünk meg. A vakcina a „végső megoldás”, de a gyógyszerfejlesztésekkel is haladni kell, ugyanis egyes olyan immunbeteg személyeknek nem lehet beadni az oltóanyagot, akiknél így fennáll a fertőzés, megbetegedés veszélye.
Hozzátette, nagyon régóta használ az emberiség vakcinálási eljárásokat, számos betegséget legyőztünk már vakcinákkal. „Nem kell félni” – mondta a professzor ezzel kapcsolatban. Rengeteg kutató dolgozik azon, hogy hatékony, megbízható, biztonságos oltóanyagot állítson elő, általuk tudtunk megszabadulni egyebek mellett a sárgaláztól, a himlőtől és a kanyarótól. A fejlesztés területén vannak hagyományos projektek, eljárások, valamint újabbak is. „Ezek nem ördögtől való dolgok, nem science fiction. Jól alkalmazhatóak, ismertek, beváltak” – emelte ki Jakab Ferenc.
| ||
Többféle vakcina
Számos különböző koronavírus vakcina projekt fut világszerte. A kutató erre utalva úgy fogalmazott, reméli, hogy lesz olyan idő, amikor a patikákban válogatni tudunk majd az oltóanyagok között. A fejlesztés hosszú távú folyamat; laborvizsgálatokkal kezdődik, amit a preklinikai, egereken és majmokon végzett kísérletező szakasz követ, és ha megfelelő, mellékhatásoktól mentes immunválaszt sikerül elérni, akkor megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok. Utóbbinak önmagában is több fázisa van; kezdetben néhány önkéntésnek adják be, majd néhány száznak, aztán kiterjesztik a gyermekekre, illetve az idősebbekre a tesztelést. Ha pozitív eredményeket mérnek, akkor több ezer embert is letesztelnek, amit az engedélyezi folyamat követ, valamint a forgalomba hozatal. „Tizenhárom vakcina van célegyenesben” – mondta a virológus.
Hozzátette, az úgynevezett fehérje alegység vakcinákat nagyon sokan alkalmazzák, ezeket laboratóriumi körülmények között, bacilusokban, élesztőgombákban fejlesztik ki. Az RNS-oltóanyagok ezzel szemben a saját szervezetünkben „alakulnak ki” úgy, hogy közben nem befolyásolják a genetikai állományunkat. Ennek nagy előnye, hogy olcsón előállítható és igen hatékony, mert a saját sejtjeinket bírjuk rá, hogy megtermeljék a védekezéshez szükséges fehérjét.
A Moderna nevű cég fejleszt ilyen RNS-oltóanyagot; a készítmény 95 százalékos hatékonyságú, ami Jakab Ferenc szerint „őrült nagy szám”; „ha egy vakcina 60 százalékban hatékony, akkor annak már örülhetünk” – fogalmazott. Ennek a vakcinának a hátránya, hogy hűtési láncot igényel, tehát mínusz 70 Celsius-fokon kell tárolni egészen odáig, amíg be nem adják. A Pfizer-BioNTech hasonló, közös közös fejlesztése is nagyon impozáns, 95 százalékos hatékonyságú, ráadásul már kipróbálták őket fiatalokon és időseken is. A Moderna termékének annyi az előnye vele szemben, hogy az említett hűtési láncot bizonyos ideig (12 óráig) meg lehet szakítani.
Az AstraZeneca vakcinája is végső fázisban van, több tízezer embert oltottak már be vele, 90 százalékos hatékonysággal. Az orosz vakcináról Jakab elmondta, hogy mivel nem transzparens a fejlesztése, ezért nem lehet pontosan megítélni, de a 92 százalékos igazolt hatákonyság kiemelkedőnek számít. Egy kínai vakcina szintén végső fázisban van, ahogyan a Johnson & Johnson oltóanyagát is nagy várakozások övezik, ugyanis ez a vállalat fejlesztett ki az ebola ellen vakcinát.
Átmeneti hatás
„A vakcinálás hatására erősebb lesz az ember, de nem marad vissza semmi, nem kapcsol be vagy ki semmit a szervezetben” – mondta a szakember. Az alegység vakcinának hatalmas hátránya, hogy relatíve drága, márpedig világjárvány esetény több milliárd számban kell legyártani őket. Több cég fejleszt hagyományos, innaktiváló vakcinát, ezek 70 százalékos hatékonyságúak, viszont könnyen szállíthatók, célba juttathatók. Jelenleg azonban a modern technológiával készült vakcinákat igyekszik mindenki előálítani.
Jakab Ferenc szerint a gyógyszergyártó cégeknek nem érdeke az, hogy nagy pénzeket keressenek, hanem hogy véget érjen a járvány, mert komoly gazdasági válságban vagyunk. Leszögezte, nem szabad félni a vakcinától, életeket mentenek, betegségeket előznek meg, „minket szolgálnak”, ahogyan megtették ezt már korában is. „Bízzunk a szakemberekben, a vakcinafejlesztőkben. Ezt mindenki gondolja végig, mielőtt felül a social médiában futó fals videóknak, álhíreknek” – mondta. Végül leszögezte, amíg nincs meg a megfelelő oltóanyag, addig mindenki tartsa be a védekezés legfontosabb előírásait, így a maszkhasználatot, a kézfertőtlenítést és a távolságtartást.
A teljes beszélgetés alább tekinthető meg.
