Jakab Ferenc: „Nem szabad félni a vakcinától”

Tudomány

Remélem, lesz idő, amikor válogathatunk közülük a patikákban - mondta a kutató egy online beszélgetésen.

„Rengeteg a kamu videó a Facebookon. Nagyon élethűek, még akkor is, ha 99 százalékban butaságokat állítanak bennük” – mondta Jakab Ferenc virológus professzor, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője egy online beszélgetésen csütörtökön este. A kutató beszélgetőpartnere Constantin Tamás, gyermekreumatológus, gyermekorvos volt.

Jakab Ferenc nem véletlenül utalt a közösségi médiában a koronavírussal és a koronavírus-vakcinával kapcsolatban terjedő álhírekre, téves információkra. A szakember közérthető mondanivalója ugyanis végig a tudományosságon alapult, a leghatározottabban eloszlatva és megcáfolva ezzel az olyan típusú és eléggé eltejedt vélekedéseket, mint hogy az oltással egy chipet ültetnek az ember szervezetébe.

A kutató elmondta, a vakcina a megelőzést szolgálja, azért van rá szükség, hogy ne kapjuk el a betegséget, ne fertőződjünk meg. A vakcina a „végső megoldás”, de a gyógyszerfejlesztésekkel is haladni kell, ugyanis egyes olyan immunbeteg személyeknek nem lehet beadni az oltóanyagot, akiknél így fennáll a fertőzés, megbetegedés veszélye.

Hozzátette, nagyon régóta használ az emberiség vakcinálási eljárásokat, számos betegséget legyőztünk már vakcinákkal. „Nem kell félni” – mondta a professzor ezzel kapcsolatban. Rengeteg kutató dolgozik azon, hogy hatékony, megbízható, biztonságos oltóanyagot állítson elő, általuk tudtunk megszabadulni egyebek mellett a sárgaláztól, a himlőtől és a kanyarótól. A fejlesztés területén vannak hagyományos projektek, eljárások, valamint újabbak is. „Ezek nem ördögtől való dolgok, nem science fiction. Jól alkalmazhatóak, ismertek, beváltak” – emelte ki Jakab Ferenc.

Jakab Ferenc

Jakab Ferenc

Screenshot: Facebook/@drconstantintamas

Többféle vakcina

Számos különböző koronavírus vakcina projekt fut világszerte. A kutató erre utalva úgy fogalmazott, reméli, hogy lesz olyan idő, amikor a patikákban válogatni tudunk majd az oltóanyagok között. A fejlesztés hosszú távú folyamat; laborvizsgálatokkal kezdődik, amit a preklinikai, egereken és majmokon végzett kísérletező szakasz követ, és ha megfelelő, mellékhatásoktól mentes immunválaszt sikerül elérni, akkor megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok. Utóbbinak önmagában is több fázisa van; kezdetben néhány önkéntésnek adják be, majd néhány száznak, aztán kiterjesztik a gyermekekre, illetve az idősebbekre a tesztelést. Ha pozitív eredményeket mérnek, akkor több ezer embert is letesztelnek, amit az engedélyezi folyamat követ, valamint a forgalomba hozatal. „Tizenhárom vakcina van célegyenesben” – mondta a virológus.

Hozzátette, az úgynevezett fehérje alegység vakcinákat nagyon sokan alkalmazzák, ezeket laboratóriumi körülmények között, bacilusokban, élesztőgombákban fejlesztik ki. Az RNS-oltóanyagok ezzel szemben a saját szervezetünkben „alakulnak ki” úgy, hogy közben nem befolyásolják a genetikai állományunkat. Ennek nagy előnye, hogy olcsón előállítható és igen hatékony, mert a saját sejtjeinket bírjuk rá, hogy megtermeljék a védekezéshez szükséges fehérjét.

A Moderna nevű cég fejleszt ilyen RNS-oltóanyagot; a készítmény 95 százalékos hatékonyságú, ami Jakab Ferenc szerint „őrült nagy szám”; „ha egy vakcina 60 százalékban hatékony, akkor annak már örülhetünk” – fogalmazott. Ennek a vakcinának a hátránya, hogy hűtési láncot igényel, tehát mínusz 70 Celsius-fokon kell tárolni egészen odáig, amíg be nem adják. A Pfizer-BioNTech hasonló, közös közös fejlesztése is nagyon impozáns, 95 százalékos hatékonyságú, ráadásul már kipróbálták őket fiatalokon és időseken is. A Moderna termékének annyi az előnye vele szemben, hogy az említett hűtési láncot bizonyos ideig (12 óráig) meg lehet szakítani.

Az AstraZeneca vakcinája is végső fázisban van, több tízezer embert oltottak már be vele, 90 százalékos hatékonysággal. Az orosz vakcináról Jakab elmondta, hogy mivel nem transzparens a fejlesztése, ezért nem lehet pontosan megítélni, de a 92 százalékos igazolt hatákonyság kiemelkedőnek számít. Egy kínai vakcina szintén végső fázisban van, ahogyan a Johnson & Johnson oltóanyagát is nagy várakozások övezik, ugyanis ez a vállalat fejlesztett ki az ebola ellen vakcinát.

Átmeneti hatás

„A vakcinálás hatására erősebb lesz az ember, de nem marad vissza semmi, nem kapcsol be vagy ki semmit a szervezetben” – mondta a szakember. Az alegység vakcinának hatalmas hátránya, hogy relatíve drága, márpedig világjárvány esetény több milliárd számban kell legyártani őket. Több cég fejleszt hagyományos, innaktiváló vakcinát, ezek 70 százalékos hatékonyságúak, viszont könnyen szállíthatók, célba juttathatók. Jelenleg azonban a modern technológiával készült vakcinákat igyekszik mindenki előálítani.

Jakab Ferenc szerint a gyógyszergyártó cégeknek nem érdeke az, hogy nagy pénzeket keressenek, hanem hogy véget érjen a járvány, mert komoly gazdasági válságban vagyunk. Leszögezte, nem szabad félni a vakcinától, életeket mentenek, betegségeket előznek meg, „minket szolgálnak”, ahogyan megtették ezt már korában is. „Bízzunk a szakemberekben, a vakcinafejlesztőkben. Ezt mindenki gondolja végig, mielőtt felül a social médiában futó fals videóknak, álhíreknek” – mondta. Végül leszögezte, amíg nincs meg a megfelelő oltóanyag, addig mindenki tartsa be a védekezés legfontosabb előírásait, így a maszkhasználatot, a kézfertőtlenítést és a távolságtartást.

A teljes beszélgetés alább tekinthető meg.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.