John Glenn a Discovery fedélzetén: Csillaggok útján

  • Bodoky Tamás
  • 1998. november 5.

Tudomány

Bátor ember volt és az első amerikai, aki megkerülte a Földet. Amikor 77 évesen megint kilőtték az űrbe, Bodoky Tamás írt róla cikket a Narancsba - ezzel búcsúzunk.

Zéró gé, és jól érzem magam - jelentkezett a 77 éves John Glenn, az első amerikai űrhajós a múlt csütörtökön felbocsátott Discovery űrrepülőgép fedélzetéről ugyanazokkal a szavakkal, mint harminchat évvel ezelőtt a Friendship-7 űrkapszulából. Ez pedig nem kisebb szenzáció, mint ha az oroszok visszaküldték volna Gagarint, mondjuk a Mir űrállomásra napelemet javítani.

1962, Cape Canaveral

1962, Cape Canaveral

Fotó: MTI/EPA

Amerikának nincs szüksége az öregekre, Glenn tehát elhúz innen a vérbe, kommentálták a nagy eseményt a szkeptikusok, akik szerint az egész felhajtás csak a NASA és a Clinton-adminisztráció újabb önfényezési kísérlete, különös tekintettel az idős szavazópolgárok egyre növekvő arányú célcsoportjára. Van benne valami, hiszen a tavalyi marsmobil-attrakcióhoz hasonlóan ez a misszió is elsősorban reklámcélokat szolgál: az intenzív média-előkészítésnek köszönhetően - még az idén bemutatott Deep Impact című hollywoodi szuperprodukció is szerepeltetett egy veterán asztronautát, aki az űrrepülőgép fedélzetén veszi fel a harcot az emberiséget fenyegető meteorittal - az amerikai nép vevő volt a sztorira. A startra élőben mintegy egymillióan voltak kíváncsiak, óriási forgalmi dugókat okozva Cape Canaveral környékén, a televízióban és az interneten további százmilliók figyelték, ahogyan a Discovery - a feszültséget fokozó halasztások után, mint egy igazi szappanoperában - végre magasba emelkedett.

Vitathatatlan azonban, hogy Glenn az utolsó valódi, nem számítógépen tervezett akcióhősök egyike, aki szívós lobbyzással érte el, hogy visszatérhessen az űrbe harminchat évvel azután, hogy J. F. Kennedy elnök egyszerűen kitiltotta onnan, miután az első amerikai űrhajósként két lábon járó védett műemlékké változott. Glenn, a második világháborús és koreai veterán vadászpilóta, akinek nevéhez másfél száz háborús bevetés és több sebességrekord is fűződik, és akit Tom Wolfe Az igazak című könyvében a legkevésbé lökött űrhajósként jellemez, nem nyugszik bele a dologba: a hosszúra nyúlt kényszerpihenő alatt a kólaiparban tesz rövid, ám nyereséges kitérőt, majd politikai pályára lép, és a demokrata párt színeiben Ohio állam szenátora lesz. Húsz-egynéhány év szenátorkodás után, 1996-ban önkéntes kísérleti nyúlnak jelentkezik a NASA illetékeseinél: ötletének lényege, hogy az űrhajósok az öregedéshez hasonló tüneteket - izomsorvadás, csontritkulás, keringési, immun- és alvászavarok - mutatnak a súlytalanság állapotában, ezt idős emberen azonban még soha nem tanulmányozták odafent.

Glenn bátor ember, hiszen annak ellenére visszakívánkozik, hogy első alkalommal majdnem otthagyta a fogát: 1962-ben (amikor az Arábiai Lawrence nyerte a legtöbb Oscart, a világ népessége 3 milliárd fő volt, és a leggyorsabb számítógépnek a Digital PDP-4 számított 1 Mhz-es órajellel) a mindössze ötórás út során először az űrkabin automata irányítása mondta fel a szolgálatot, így kénytelen volt áttérni kézi vezérlésre, a visszatéréskor pedig egy darabig úgy tűnt, hogy a hőpajzs le fog válni - ez biztos tűzhalált jelentett volna a légkörben. "Ki kéne dobálni ezt a sok automata vacakot, és többet bízni a pilótára" - kommentálta a problémákat visszatérése után. 1998-ban "a laptop használatának elsajátítását" jelölte meg a számára legnehezebb kiképzési feladatként.

A misszió során Glenn rakományspecialistaként szerepel, valójában azonban úgy be van drótozva, hogy szinte mozogni sem tud: műszer figyeli a szívverését, rádióadóval kombinált hőmérő van a gyomrában, rendszeresen vért és vizeletet vesznek tőle, proteininjekciókat kap, és alvás közben a fején is elektródákat visel. Az alvászavarok kezelésében újabban divatba jött melatonint is ki akarták próbálni rajta, ezt a kísérletet azonban még a start előtt törölték, újabb találgatásokra adva okot Glenn egészségi állapotát illetően. Az STS-695 jelű küldetésnek persze van bőven más feladata is: a hat asztronauta és a nemzeti hős összesen nyolcvanhárom feladatot hajt végre; többek között ismét pályára állították a Spartan napkutató műholdat, kipróbálnak egy, a Hubble űrteleszkópba szánt műszert, és tanulmányozni fogják egy oktatási pénzből szponzorált csótánycsalád szaporodási szokásainak változásait a mikrogravitáció hatására - bár azt nem lehet mondani, hogy ezek az első csótányok az űrben, mert a Miren néhány éve már fogtak egyet, amely véletlenül keveredett oda.

A Discovery űrrepülőgép a nagy októberi szocialista forradalom 81. évfordulóján, november 7-én, szombaton tér vissza a világűrből.

2012, Washington

2012, Washington

Fotó: MTI/EPA

 

 

Figyelmébe ajánljuk

"És zene mindörökké. Az mindig velem van"

  • Artner Sisso

Mit csinál ma a bő negyven éve létrejött Kampec Dolores zenekar? Például szombaton este koncertezik a Hunniában. Az együttes énekesét, Kenderesi Gabi előadóművészt, zeneszerzőt múltról és jelenről, buddhizmusról és zenéről kérdeztük.